Ötven éves a debreceni agrárképzés

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: Agrárium infó, 2021/10/03

Dr. Stündl László

Dr. Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja az ünnepi tanácskozáson köszöntötte az oktatókat és a vendégeket, az iskola korábbi diákjait, doktoranduszait, valamint a kar öt professzor emeritusát is.

Dr. Harsányi Endre

Az ünnepi megemlékezések sorát Dr. Harsányi Endre agrár­innovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettes nyitotta meg, s a Debreceni Egyetem Rektori vezetése nevében köszöntötte a megjelenteket. A debreceni Agrártudományi Egyetem 1970-ben jött létre a debreceni Agrártudományi Főiskola és a szarvasi felsőfokú technikum egyesítésével. Az egyetem vezetésére Dr. Ács Antal egyetemi tanár kapott megbízást váltva elődjét Bencsik István professzort. Ekkor alakult meg a DATE keretében a mező­gazdaságtudományi kar, melynek első dékánja Kádár Béla egyete­mi docens lett. Innentől az oktatási feladatok megoszlottak, Deb­recenben az 5 éves mezőgazdasági mérnökképzés folyt, míg Szarvason okleveles üzemmérnököket képeztek 3 éves képzési idővel.

A Debreceni Agrártudományi Egyetem fő feladatként a mezőgazdaság és a vidékfejlesztését jelölte meg a tiszántúli régióban. Az egyetem jól felkészült agrárszakemberek képzésével, a különböző térségek adottságainak kutatásával, és szaktanácsadással kívánta a térség mezőgazdaságát fellendíteni. Az agrármérnök képzést a 70-es években a szakirányú képzés megerősödése jellemezte. Kialakult az állattenyésztési, növénytermesztési, ökonómiai és növényvédelmi szakirányok végleges formája. A nyolcvanas években újabb szakirányok indultak. A kilencvenes években a szakirányok differenciálódásával újabb szakirányok jöttek létre, végül egyes szakirányok szakká alakultak. 

A hagyományos agrármérnök képzés mellett megkezdődött a gazdasági-, az agrárkémikus és környezetgazdálkodási agrármérnök képzés. Az 5 éves képzést napjainkra felváltotta a BSc. az MSc. és az 5 éves osztatlan agármérnökök képzése. A hallgatók az egyetemi MSc. tanulmányok lezárását követően szervezett doktorképzésben vehetnek részt, PHD tudományos fokozatot szerezhetnek.

A rendszerváltást követően, előtérbe került a felsőoktatási Intézményi hálózat átalakítása, az integráció szükségessége, a városi egyetemek létrehozása, az egy város egy egyetem koncepció alapján. Debrecenben kedvezőek voltak a feltételek egy sikeres multidiszciplináris egyetem kialakítására. A Debreceni Egyetem, benne az agrár-felsőoktatás és kutatás a régió kutatási és fejlesztési potenciáljának meghatározó bázisa. Debreceni agrárképzés 150 éve őrzi vezető szerepét, melyet a jövőben is megkívánunk tartani, a hagyományos agrár képzések tartalmi modernizálása mellett olyan új képzések fejlesztésével, amelyek megfelelnek a piac igényeinek, ezzel párhuzamosan képzési hiányt pótolnak.

A Debreceni Egyetem és azon belül a MÉK presztízse a legjobbak közé tartozik az országban. A hagyományos mezőgazdasági szakokon az agrár-műszaki és élelmiszer-tudományi ismeretek a gyakorlati képzések erősítésével, a szakok divatosabbá tételével, az egyetem kutató intézeteiben komoly gyakorlati képzés kialakításával, „a modern agrárium” ismereteinek elsajátításával, külföldi, tengerentúli egyetemekkel az agrár-képzések esetében joint-degree képzés kidolgozásával, költségtérítéses képzésben, érdekesebbé tehetjük hallgatóink számára a képzéseket. A duális képzés erősítése szintén segít abban, hogy az intézmény és az agrárium szereplői együttműködjenek, ezzel még vonzóbbá téve az 50 éves Debreceni Agrármérnök képzést. Fontos megismertetni és elhitetni a jövő nemzedékével, hogy a mezőgazdasági munka is a high-tech irányába mozdult el, és a tudásalapú, automatizált mezőgazdaság egy elegáns, divatos és jövedelmező szakma.

Tisztelt vendégeink, egy ilyen évforduló, kiváló alkalom, a hálaadásra a kar iskolateremtő professzorai előtt, de külön hálásak vagyunk az itt jelenlévő Professzorainknak és Professzor Emeritusainknak. A karunk jövőbeli sikerét megalapozta az elmúlt 50 év, mi pedig mindent megteszünk azért, hogy az elődeinkhez hűek és méltóak legyünk, zárta mondandóját Harsányi Endre.

Dr. Stündl László, a DE-MÉK dékánja előadásában összefoglalta a kar történelmét, a dereceni agrár-felsőoktatás 50 évét. A Böszörmányi úti campus főépületét, 1942-ben adták át. A kar teljes területe megközelítőleg 20 hektáron terül el és Debrecen szívében 1953-ig, a Debreceni Magyar Királyi Középfokú Gazdasági Tanintézet (ma: Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikum) épületeként szolgált. A főbejárat domborművét Liszkay-Kováts Zoltán szobrászművész készítette. A főépületet 1956-ban bővítették, majd ezt követően született meg a sportpálya ötlete és 1964-ben pedig, a diákotthont, az éttermet és a központi kazánházat adták át, a ma is látható szoborparkkal. Stündl László, a tehetséggondozás fontosságát hangsúlyozva elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság számára számos nagyformátumú szakembert adott a debreceni agrárképzés. A kar hallgatói ösztöndíjat alapít a tehetséges diákjai számára, emellett két díjat hoz létre. Az év publikációja, valamint az év szerzője díjjal szeretnénk elismerni legkiválóbb kutatóinkat, mondta a dékán. A kor követelményeihez igazodva, az egyetem kiemelt feladata, a Tisza-vízgyűjtőjének agrárkutatása és a vidékfejlesztés elősegítése, amely déltől, egészen Észak-Magyarország területéig terjed. Az elmúlt 50 év teljesítménye egy olyan örökség, amit a mostani generációnak kell tovább vinnie – zárta beszámolóját a dékán.

Szólláth Tibor

– A Debreceni Egyetem elképzelhetetlen agrárképzés nélkül – szögezte le ünnepi beszédében Szólláth Tibor. Az egyetemet augusztus elsejétől fenntartóként kezelő Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Kuratóriumának tagja kifejtette: a Debreceni Egyetem agrár felsőoktatásban betöltött szerepe Magyarországon páratlan, nagy versenyelőny és különleges kompetencia az egyetem multidiszciplinaritása. – Az egyetem új működési struktúrájának köszönhetően új területeken mérettetheti meg magát a debreceni agrárképzés. A DE jövőképében ez Közép-Európa, Csehország vagy éppen Lengyelország – jelentette ki Szólláth Tibor.

Megyeri Barna, aki a Kar szimbólumát, a Bika női akttal – Európa elrablása című szobrot tervezte, Munkácsy-díjat kapott 1965-ben. A diákság, és az akkori tanárok nagy örömére 1963/1964-es tanévben adták át az Arany Sándor Diákapartmant, amelyet akkor tanári társasházaknak építettek fel. 1976-ban csatlakozott a karhoz a Karcagi Talajművelési Kutató Intézet (2021-ig). 1981. június 8-án, a DATE diákotthona felvette a Veres Péter nevet. 1987-ben csatlakozott a hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Főiskolai Kar a Debreceni Egyetemhez, ahová a 2000-es évekig tartozott. 1992-ben a Nyíregyházi Kutatóintézet csatlakozott.  2009-ben átadták az műfüves pályákat, megépült a Mag-Ház, a Műszaki Agrár Szaktanácsadási Központja pedig 2011-ben került átadásra. Számos sportlétesítmény is született: 2019-ben átadták a Teknős teniszcsarnokot, majd 2019-ben az Élelmiszeripari Innovációs központot, majd 2020-ban a Kísérleti Üvegházat.

A jubileumi ünnepségen a kar emeritus professzorai saját tudományterületükön keresztül mutatták be az elmúlt 100 év mezőgazdaságának fejlődését, a debreceni agrár felsőoktatás 50 évét, valamint beszéltek a szakmára váró kihívásokról.

– Néhány évtizeden belül megszűnik a fizikai munka a mezőgazdaságban, és megvalósul a teljes automatizálás. A fejlődés nem állítható meg – mutatott rá tudományos előadásában Nagy János professzor emeritus, aki a Földmíves iskolától, akadémiától az egyetemig, 100+50 év címmel ismertette az egyetemhez kötődő eseményeit. – A tudományos és technológiai ismeretek elengedhetetlenek a modern mezőgazdaságban, és a fiataloknak ezt el kell sajátítaniuk. A GPS-vezérlés, a helymeghatározás, az adatátvitel csak a kezdet a precíziós mezőgazdaságban, a rendszer tovább fejlődik – sorolta Nagy János. (A teljes előadás szövege elolvasható az agrarium7 oldalon, ITT.)

A tanácskozás további részében Babinszky László, Csapó János, Kátai János és Kövics György emeritus professzorok előadásaikban szemléltették  pályafutásuk kiemelkedő eredményeit, amelyekkel öregbítették a Debreceni Egyetem agrárkarának jó hírnevét. Az ünnepélyes tanácskozás végén Dr. Stündl László és Szolláth Tibor átadták az Agrár Múzeumot, ahol a kiállítótérben a debreceni agrárképzés 153 évének tárgyi emlékei kaptak helyet.
A jubileum alkalmával megalakult a Debreceni közép- és felsőfokú agrárképzésben végzettek baráti köre. Az alapító tagok a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma jogelődjének, és a DE agrárkarának is hallgatói voltak. A hagyományőrző közösség tiszteletbeli elnöki tisztét Nagy János professzor emeritus tölti be.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai