2021. 12. 02., csütörtök
Melinda
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

40 év az alternatív energiák terén - az igazságügyi szakértő tanácsai

Kategória: Agrárenergetika | Szerző: Dr. Léderer András János, 2021/10/28
Címkék: alternatív energia, megújuló energia, zöldenergia

Igazságügyi szakértőként az alternatív energiák terén nagyon sok tapasztalatom van. Szinte havonta rendel ki a bíróság egy-egy elrontott hőszivattyús rendszerhez, ami vagy egyáltalán nem, vagy drágán működik.

Ma a legdivatosabb úgynevezett levegős hőszivattyúkat betervezni az épületekbe. Mivel a vásárló, sok esetben a kereskedő sem ért hozzá, ezért ahelyett, hogy a felhasználó élvezhetné a rendszer előnyeit, bíróságon köt ki, mert a készülék zajos, drágán működik, nem adja le azt a hőt, amire szükség lenne, nem készít elég melegvizet stb.

Alternatív energia használata esetén általában a következők érdeklik a megrendelőt:

  • Beruházási költség.
  • Üzemelési költség.
  • Mikor térül meg?

Beruházási költség

A beruházási költségre azt lehet mondani, hogy a német profi rendszer 1-1,5 millió forinttal kerül többe, mint egy gázkazános beruházás. Fontos azonban tudni, hogy a hőszivattyús rendszer nem csak fűt, hanem sok esetben hűt is. Vagyis a beruházási költségnél ne felejtsük el, hogy a hűtő berendezés költségét is hozzá kell adni a gázkazános rendszer beruházásának költségéhez. 

Üzemelési költség

Harmada, sok esetben negyede a gázkazános fűtésnek. Napelemekkel még azt is el lehet érni, hogy a közművektől teljesen függetlenné tegye a felhasználó magát.

Mikor térül meg?

Erre a kérdésre a legjobb választ a mezőgazdaságban és állattenyésztésben dolgozó ember adta:
– Uram, engem nem érdekel, mikor térül meg, én a gyerekeimnek csinálok ma már mindent. Mellesleg 4 éve működik nálam egy AlphainnoTec talajkollektoros hőszivattyús rendszer. Semmit nem kell vele csinálni, fűt/hűt, amit kell, én meg tudok dolgozni, tudom végezni a munkámat és nem szennyezem a környezetemet. Szerintem nekem már régen megtérült.


A gazdálkodónak a zöldséges kertje alá lettek a csövek lefektetve


Röszkén az üvegházzal rendelkező vállalkozó 1,5 mélységben fektette le
az üvegházába a geotermikus csöveket, és büszkén mondja mindenkinek,
hogy két szinten hasznosítja a talaj által adott előnyöket

Lépések, amikor alternatív energiával akarjuk épületünket fűteni

1. Először el kell készíteni az épület nagyon pontos energiatanúsítását, amiből kiderül, mennyi energia szükséges az épület fűtéséhez, hűtéséhez. Majd meg kell vizsgálni, honnan lehet leggazdaságosabban az ehhez szükséges energiához hozzájutni (levegőből, talajvízből, talajból, szennyvízből stb.) amivel legkevésbé szennyezzük a környezetünket.

A mezőgazdaságban ezeken kívül is számos lehetőség adódik hulladékenergiák újra hasznosítására, amikből a környező épületek fűtése, használati melegvízellátása megoldható:

  • sertéshizlalda, nyúl-, csincsilla-telep stb. az állatok által termelt  hő;
  • tehéntej egyébként is szükséges hűtéséből felszabaduló hőenergia;
  • szárítóberendezések körül felszabaduló nedves, meleg levegő.

2. Vizes hőszivattyú (beruházásban, működésben is a legkedvezőbb, de sok feltételnek teljesülnie kell)
Meg kell vizsgálni, hogy van-e használható talajvíz az épület körül. Egy átlagos családiház vizes hőszivattyúval történő működéséhez nagyságrendben 3-5 m3/óra vízmennyiségre van szükség télen, nyáron. 

Magyarországon sok helyen ki lehet nyerni ekkora vízmennyiséget, de a rendszer csak abban az esetben építhető ki, ha a talaj ugyanennyit el is tud nyelni. (Tilos a kinyert vizet csatornába vezetni.) Általában egy forráskúthoz két- vagy több nyelőkutat kell telepíteni. Ugyanakkor fontos a víz összetétele, minősége is, amit a kivitelezés előtt meg kell vizsgálni. (Általában vizes hőszivattyút csak oda szabad tervezni, ahol folyamatos a felügyelet, mert mindig akkor történik valami a vízzel, ha nincs otthon a gazda.)


A termésen egyáltalán nem látszik, hogy ugyanabból a talajból fűtjük
a család lakóépületét, ahonnan a karalábék nőnek

3. Geotermikus (földkollektoros) hő­szivattyú. Ha nincs megfelelő mennyiségű és minőségű víz a telken, de van kb. háromszor, négyszer nagyobb terület a kertben, mint az épületben fűtendő terület, leggazdaságosabb a talajkollektoros rendszer. Ebben az esetben speciális műanyagcsöveket kell a talajba fektetni, melyek mennyisége a talaj minőségétől függ. Az árkok szélessége 70 cm, mélységük 1,5 m. (Vagyis be kell „padlófűtéscsövezni” a kertet.)
Ennek a rendszernek nagy előnye, hogy egyszer kell feltölteni a földkollektorokat speciális fagyálló folyadékkal, és utána egyáltalán nem kell semmivel törődni. A rendszer fűt, hűt, készíti a melegvizet, nem igényel törődést.

4. Geotermikus (földszondás) hőszivattyú. Kicsit drágább, de ha nincs elég földterület, szondákat kell fúrni. Egy-egy szonda 14 cm átmérőjű, általában 100 m mély furat. Abba tesznek be két NA32-es U alakú csőhurkot, aminek a végére egy súly kerül. 

Megjegyzés: Sok esetben nem értik az emberek, hogyan működik a földkollektoros vagy földszondás hőszivattyú. Pár szóban megmagyarázom: A talaj hőmérséklete egy méter mélység alatt télen, nyáron egységesen plusz 14-15 fok. A hőszivattyú ebből von ki energiát az épület fűtéséhez, de ezt csak úgy tudja megoldani, ha a csövekbe kiküldött fagyálló folyadékot lehűti mínusz 7-9 fokra. Ez veszi át a talaj 14-15 fokos hőmérsékletét. A hőszivattyú a felmelegedett folyadékból elveszi a hőt, majd azt újra lehűti, s küldi vissza a talajba, s ez a folyamat végtelen ciklusban ismétlődik. A kinyert hővel fűti az épületet és készíti a melegvizet. Fontos azonban minden esetben megoldani, hogy a talajt regeneráljuk. A talaj folyamatosan hűl, ezért nyáron vissza kell fűteni, az épület hűtéséből adódó hulladékhővel, vagy ha ez nem elegendő, napkollektorokkal.

5. Levegős hőszivattyú
Csak abban az esetben szabad levegős hőszivattyúban gondolkodni, ha az épület körüli talaj sziklás, vagy ha nincs elég földterület. Fontos azonban tudni, hogy a profi levegős hőszivattyúk drágábbak, mint a földes hőszivattyúk, ugyanis a mínusz 20 fokos levegőből nehezebb kivenni az energiát, mint a plusz 14 fokos talajból. Azt lehet mondani, hogy a földes hőszivattyúk (földmunkával együtt) és a levegős hőszivattyúk ára közel azonos. Ez nem vonatkozik az olcsó, Ázsiából érkező, sok esetben 72 dB-lel működő két ventilátoros, levegős hőszivattyúkra.

Miért lényeges, hogy egy levegős hőszivattyú egy- vagy kétventilátoros?

Meg kell különböztetnünk az olcsóbb, Ázsiából érkező, 2 ventilátoros levegős hőszivattyúkat a német profi, 1 nagy ventilátoros hőszivattyúktól. 

Ahhoz, hogy egy levegős hőszivattyú kifűtsön egy családiházat, óránként 2-3 ezer m3 levegőt kell magán átpumpálnia, amiből kiveszi a szükséges energiát. 

Ázsiában kevésbé figyelnek arra, hogy mennyire zajos egy berendezés, ezért az alacsonyabb ár miatt a gépekbe két nagysebességű ventilátort építenek be. Ezért működés közben a berendezések zajszintje elérheti a 72 dB-t, ami annyi, mint a centrifugáló mosógép zaja. 

A nyugat-európai embereknél ugyanakkor nagyon fontos, hogy ne legyen zajos egy berendezés, ami az épület fűtését, hűtését biztosítja. 

A német AlphainnoTec professzionális levegős hőszivattyúk általában háromszor, négyszer olyan nehezek, több anyag van bennük, sokkal jobban hő- és hangszigeteltek, mint az olcsóbb levegős hőszivattyúk. Nagyméretű ventilátoruk rendkívüli módon ki van egyensúlyozva, ennek köszönhetően a berendezéstől 3 méterre a zajszint a 35 dB-t sem éri el. Fontos tudni, hogy a lakószobáknál a 35 dB a megengedett zajszint.

Ezt egy olyan levegős hőszivattyúval, aminek gyári adata szerint 72 dB a zajszintje, nehéz elérni. (Minden esetben fontos a kereskedőtől kikérni a berendezés zajhatására vonatkozó adatokat, nehogy úgy járjanak, mint sokan, hogy a bekapcsolás után a szomszéd leszerelteti a készüléket.)

Néhány megépült geotermikus rendszer


A mesterséges tó fenekére helyezett geotermikus csövekből nyerjük ki az
AlphainnoTech hőszivattyúhoz az energiát

14 éve épült meg a péceli 47 lakásos lakópark. A tó és az épületek alatti földkollektorral biztosítjuk a 160 kW-os AlphainnoTec hőszivattyúnak az energiát, amivel a 47 lakásnak biztosítja fűtését, hűtését, használati melegvizét.

Dr. Léderer András János, 
egyetemi docens, energia auditor, igazságügyi szakértő

Ajánlott kiadványokBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Dr. Tóth László:
Állattartó épületek klímája (Légcsere, szellőztetés, fűtés, hűtés)
Dr. Tóth László:
Hagyományos és megújuló energiarendszerek

Ez is érdekelheti100% támogatás napelemes rendszerek telepítésére vállalkozásoknakMég lehet pályázni élelmiszeripari és mezőgazdasági üzemek energiahatékonyságának javításáraEnergiabeszerzési tendert indít tagjainak az agrárkamara

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nyílt pályázati felhívás jelent meg energiaközösségek létrehozására - akár 1 milliárd Ft támogatási összeggel
Vállalkozások és azok konzorciumai nyújthatnak be támogatási kérelmet energiaközösségek létrehozásához és működtetéséhez, valamint független aggregátor létrehozásához és működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek támogatására az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. "Energiaközösségek kialakítását támogató több éves program megvalósítása" című pályázati felhívására. A támogatási összeg akár 1 milliárd Ft is lehet.
Öntözőrendszerek tervezése, telepítése
A történelem során már sokszor bebizonyosodott, hogy Magyarország legnagyobb kincse a termőföld, hiszen a természeti és éghajlati adottságoknak hála a magyar föld Európa egyik legfontosabb éléskamrája. 
Vízépítés minden területen - Bemutatkozik a Tender Terv Kft.
Jelen bemutatkozó cikkel egy olyan társaságot szeretnék bemutatni, mely az ország keleti felében alakult, és az elmúlt években végzett tevékenysége révén, kijelenthető, hogy a cég sikeres, ismert és jól csengő nevet jelent a vízépítési szakmában. Cégünk küldetése az, hogy a vízépítés minden területén, szakágában magas szintű szolgáltatást nyújtsunk a megrendelőinknek.
Pályázat a geotermikus alapú hőtermelő projekteknek
A földhő az egyik legkevésbé kihasznált energiaforrásunk, amelynek hasznosítása elengedhetetlen fontosságú a kormány által vállalt, 2050-es klímasemlegességi célok eléréséhez.
Megújuló agrárium, megújuló energia
Geotermikus energiatermelés - Használaton kívüli mélyfúrások hasznosítása a geotermikus energiatermelésben
A Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. (BVH NK Kft.) állami tulajdonú cégként a Magyar Állam tulajdonában lévő használaton kívüli szénhidrogén bányászati célú mélyfúrások vagyonkezelője. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza