Mindig kell lennie B-tervnek

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: FJ, 2014/10/20

– Mindenekelőtt gratulálunk a kinevezéséhez, és engedje meg, hogy egy személyes kérdéssel kezdjük: Mi lehet az oka, hogy az Ön kinevezései általában valamiféle válságkezeléshez kapcsolódnak?

– Meg kell mondjam, az észrevétel és a kérdés teljesen helytálló. A válasz egyszerű, az orosz embargó miatti válsághelyzet leginkább a mezőgazdaságot érinti a különböző szektorok közül. Az orosz fél által az Európai Unióval, így Magyarországgal szemben bevezetett intézkedések leginkább az agrártermékekre vonatkoznak. Mivel az elmúlt két évben a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkáraként igyekeztem azon dolgozni, hogy a magyar termelők és feldolgozók érdekeit képviselve mind a belső, mind a külső piacokon stabil helyzet alakuljon ki, valószínűleg azért esett rám a választás, hogy az embargó okozta helyzetben is próbáljak hasonló stabilitást teremteni.

– Az embargó okozta károk nagyságát illetően ellentétes véleményeket lehet hallani. Milyen nagyságrendű lehet ez valójában?

– A kárt mindig az adott volumenhez kell viszonyítani. Azoknak a cégeknek, amelyek már az elmúlt években ott voltak az orosz piacon, illetve amelyek tavaly és idén kezdtek nagyon komoly beruházásokat és fejlesztéseket annak érdekében, hogy növeljék a kivitelüket, azoknak óriási a kára. Ebben a körben durván 20 magyar cégről lehet szó, amelyek egyébként meghatározó szerepet töltöttek be a piacon. Ráadásul vannak köztük olyanok is, amelyek korábban nyugat-európai piacokat vesztettek el, ezért kezdtek beruházni az orosz piacon, illetve ebben a térségben, és amikor már éppen stabilizálódni látszott a helyzet, akkor jött az embargó. Például az a HUNGERIT Zrt., amely a Négy Mancs állatvédő szervezet tevékenysége miatt elvesztette a német és osztrák piacainak legnagyobb részét, ezért Oroszország felé kezdett terjeszkedni, és jelentős fejlesztéseket végrehajtva teljesen átállította a termelési struktúráját az orosz piac elvárásainak megfelelően, most az embargó miatt óriási veszteségeket könyvelhet el. Vannak olyan húsipari cégek, amelyek kifejezetten csak az orosz piacon forgalmazható termékeket gyártottak, és ezek a termékek most ott állnak raktáron. Ráadásul ezeket a termékeket a magyar piacon nem lehet eladni, mert teljesen más az ízviláguk, teljesen más vásárlói réteget céloznak meg. Ezeknek a cégeknek ez több milliárdos veszteség, amiről azt gondolom, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nemigen fogják tudni kigazdálkodni.

– Fazekas Sándor miniszter úrral jártak kint Moszkvában. Ennek a tárgyalásnak milyen következményei lehetnek ezekre a veszteségekre nézve?

– Annak, hogy az orosz partner, az orosz mezőgazdasági miniszter elsőként a magyar delegációt fogadta az európai uniós országok közül, üzenet értéke van. Még akkor is, ha ezt nem szabad eltúlozni. Azt gondolom, hogy ez nagy lépés volt annak érdekében, hogy amennyiben az embargó megszűnik, azoknak a magyar cégeknek, amelyek már ott vannak, illetve amelyek szeretnének az orosz piacon komoly eredményeket elérni, ennek a lehetőségét megteremtsük. Mi már az embargó megszűnését követő időszakra tervezünk. Azt ugyanis mindenkinek látni kell, hogy vannak olyan országok, amelyek korábban jóval nagyobb szerepet vállaltak az orosz agrárkivitelben, gondolok itt Lengyelországra, a balti tagköztársaságokra, amelyek vonatkozásában elmondható, hogy az embargó után nem fognak ugyanolyan mértékben visszajutni az orosz piacra, mint előtte voltak. Ennek vannak politikai és egyéb vetületei is. Magyarország az embargós politikában mindig normális módon hangot adott a véleményének. Mindig azt mondtuk, hogy nem nagyon értünk egyet az embargós politikával, a politikai ügyeket nem embargóval, hanem tárgyalásokkal kell intézni, ezért azt tervezzük és már arra készülünk, hogy amikor az embargó véget ér az orosz fél és az Európai Unió között, a magyar cégek azonnal megkezdhessék a szállításokat az orosz piacra.

– Az EU az orosz embargó kompenzálására kiírt egy pályázatot, de a hírek szerint a minisztérium öt nappal később lépett, így a lengyel gazdák megelőztek minket. Mi lesz most a kompenzálással?

– Onnan kell ezt az egészet megközelíteni, hogy kicsit nevetséges volt, amit az Európai Unió ezen a térem művelt. Egy 125 millió eurós keretet határozott meg arra, hogy az orosz embargó által érintett tagállamok termelőit kártalanítsa. Egy számot szeretnék ehhez hozzáfűzni: az EU sajttermelésének 40%-a az orosz piacon kerül értékesítésre, ez közel 800 millió eurós éves forgalmat jelent. És akkor nem beszéltünk a zöldségekről, a húsról és egy sor egyéb termékről, és még csak az agrártermékeknél járunk. Nem értem, az Unió hogyan gondolta, hogy egy ilyen nevetségesen alacsony összegből próbálja azokat a közép-kelet-európai termelőket kompenzálni, akik az orosz piacon jelen vannak. Értem a lengyelek igyekezetét, hiszen a lengyel zöldség-gyümölcs és agrárkivitelnek 30%-a Oroszországba megy, így ők valóban elég sietve léptek. Mindenesetre az Unió elég jelentősen alábecsülte azt a kárértéket, amit az embargó a termelőinek, különösen a közép-kelet-európai termelőknek okoz.

– Egyidejűleg elindult egy másik folyamat is, a MAGNIT orosz kiskereskedelmi lánc Magyarorszá­gon építi ki a hídfőállásait. Ez magyar áruk exportját jelenti, vagy orosz áruk importját?

– Aki az orosz mezőgazdaságot vagy élelmiszeripart ismeri, az attól, hogy egy MAGNIT idejön, nem fog megijedni. Jelenleg ugyanis az orosz termékbehozatal Magyarországra elég szűk körű. Mi viszont sokkal szélesebb termékskálát tudunk adni Oroszországnak. Úgy gondolom, ez egy olyan hídfőállás lesz, amely a magyar termelők, a kis- és középvállalkozások piacra jutását segítheti Oroszországban, illetve jelentős kapukat nyit az orosz termékeknek az Európai Unió felé. Egy ilyen logisztikai központ, amelyet a MAGNIT itt tervez, komoly versenyesélyt jelent majd a magyar agrártermelők számára. És valóban sokkal könnyebb lesz a magyar mezőgazdasági termékeknek, akár a feldolgozott, akár a nem feldolgozott termékeket vesszük alapul, kijutniuk az orosz piacra. Ez tehát nekünk mindenféleképpen jó, ezt a lehetőséget mindenképpen ki kell használnunk.

– Örvendetes tény, hogy megindult a hazai sertésállomány növekedése, ami azt is jelenti, hogy ennek a növekménynek piacot kell keresni.

– Az orosz piac a sertéságazat számára mindig is hektikus volt, hol bezárták, hol kinyitották előttünk ezt a piacot. A nagy cégeink, a Pick, a Kométa, Pápa, Gyula a feldolgozott húsipari termékeikkel viszont mind ott voltak az orosz piacon. Persze az elmúlt időszakban is történtek olyan korlátozások, mint például az afrikai sertéspestis miatt elrendelt beviteli tilalom. Ez nagyobb mértékben inkább a lengyeleket sújtotta, hiszen Magyar­országon nem találtak fertőzött állományt, viszont Ukrajnában igen, és a korlátozás a fertőzöttekkel szomszédos EU-tagállamokra is kiterjedt. A magyar agrárdiplomácia sikere volt, hogy az orosz felet sikerült meggyőzni, hogy a magyar állomány mentes ettől a betegségtől – rá két hétre bejelentették az embargót! Úgy látom azonban, hogy az orosz embargó a magyar sertésállományt nem érinti. A hazai állomány ugyanis egészséges, mentes ettől a betegségtől, ezért keresett Európában, sőt most már a Távol-Keleten is egyre nagyobb iránta az érdeklődés. Ennek köszönhetően most a sertéspiacon viszonylagos nyugalom állt be, ez eredményezte a sertésállomány növekedését.

– Lehet-e azt ma sejteni, hogy az orosz-európai embargó mikor ér véget?

– Nem szoktam jóslásokba bocsátkozni, de úgy vélem, 2014 év végére, legfeljebb 2015 első negyedére ez a helyzet meg fog oldódni. Ez már nem agrárszakmai, ez már inkább politikai kérdés. Az Európai Unió a szankciókat mindig valami politikai elváráshoz köti, miközben azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek jelentős mértékben ott vannak az orosz piacon, érezniük kell, hogy ezt a saját, hazai termelőik sem fogják tudni hosszú távon finanszírozni. Ráadásul az az összeg, mint említettem, amelyet az EU a kárpótlásra az első körben megállapított, eléggé alulértékelte a helyzetet. Most folynak a tárgyalások, van rá ígérvény, hogy egy újabb keretet fognak megnyitni a termelők számára, de ez még mindig nem fogja megoldani a problémát. Arra jó, hogy ideig-óráig menedzselje a válságot, de egy hosszú távú válságra a mezőgazdaság nincs berendezkedve. Nem vagyunk felkészülve egy hosszabb távú, akár egy évig elhúzódó embargóra, és nem is érdekünk. Nekünk Magyarországon az az érdekünk, hogy azt a piacot, amit hosszú-hosszú munka révén sikerült visszaszereznünk, helyreállítsuk. Már hosszú ideje folynak az agrárdiplomáciai tárgyalások, vannak miniszteri szintű találkozók, legutóbb Oroszország volt az OMÉK fővendége, és soha nem voltak olyan jók az orosz-magyar agrárkapcsolatok, mint az utóbbi években, kár lenne mindezt egy elhamarkodott embargós politika miatt tönkretenni.

– A magyar mezőgazdaság jövőjére nézve le lehet-e vonni ebből az embargós helyzetből valamiféle tanulságot?

– Feltétlenül. Az embargó és az ezzel kapcsolatos problémák rávetítik a fényt arra, hogy nem szabad egyoldalúan csak az orosz piacra építeni. Meg kell találni azokat a volt tagköztársaságokat, amelyek korábban ugyanehhez a tömbhöz tartoztak, és mindig kell lennie egy B-tervnek is, hogy amikor esetleg egy politikai válság kirobban, akkor a magyar mezőgazdaság termékeit egy másik ország piacán is el lehessen helyezni. Gondolok itt akár Azerbajdzsánra, akár Fehéroroszországra, akár Grúziára, azokra az országokra, ahol van kereslet a magyar termékek iránt, ahol ismerik a magyar termékeket, tehát nem kell újra bevezetni azokat. Ide sorolhatnám még Moldáviát és a balkáni országokat, Makedóniát, Montenegrót, Szerbiát is. Ennek a módja pedig az, hogy az említett országokkal folyamatosan építeni kell az agrárkapcsolatokat.

– Köszönjük a beszélgetést!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai