2026. 04. 30., csütörtök
Katalin, Kitti
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Szerződéses alapra helyezzük a pályázati rendszert

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: SZB, 2014/10/20

Szigetbecsén a kistérség polgármestereivel találkozott Viski József, a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárságának helyettes államtitkára. Cikkünkben az agrárium egészét érintő információkat gyűjtöttük össze.

Idén június óta gyakorlatilag az összes uniós forrás kifizetése a Miniszterelnökségen keresztül folyik, és ez a vidékfejlesztési pénzekkel sincs másként – kezdte a tájékoztatót Viski József. – Az első pályázatok októberben indulnak, ez alól némiképp kivételt képeznek éppen a vidékfejlesztési pályázatok, hiszen ezeknek a tervezése az Európai Unióban kicsit lassabban folyik, így a végrehajtási rendeletek kidolgozása is még várat magára. Emiatt várhatóan csak december–január környékén lesz lehetséges az első vidékfejlesztéssel kapcsolatos pályázatokat kiírni.

– Körülbelül 1200 milliárd forint áll majd rendelkezésre arra, hogy az elkövetkezendő hat évben vidékfejlesztésre felhasználjuk. Ebből korábban volt egy 15%-os átcsoportosítás a KAP I.-es pillérébe a közvetlen támogatások közé, hogy a területalapú támogatások nagyságát meg tudjuk őrizni, de a két hónappal ezelőtt született döntés értelmében az 1200 ha feletti gazdaságok közvetlen támogatásainak az elvonásából származó összeg egy részét ismét csak vidékfejlesztésre kell fordítani, így nagyjából sikerült azt az összeget visszakapni.
Korábban, az elmúlt 6–8 évben nagyon sok turisztikai és látványberuházás történt, amelyek munkahelyeket egyáltalán nem teremtettek, legfeljebb csak annak a vállalkozónak, aki azt megvalósította. Most részben ezzel a „hagyománnyal” próbálunk szakítani, illetve próbáljuk más keretek közé szorítani az egész vidékfejlesztési programot. Amikor ugyanis annak idején az előző hétéves költségvetési ciklust tervezték az Unióban, egyrészt a nagygazdaságoknak, a tőkeerős vállalkozásoknak kedveztek, másrészt túlságosan is részletekbe menő szabályozásokat állapítottak meg ahhoz, hogy ezektől később ne lehessen eltérni. Nem kell feltétlenül rosszra gondolni, de a támogatások elosztásában nagymértékben megkötötték a pénzosztók kezét ahhoz, hogy – a 2010-es kormányváltástól függetlenül is – ezeket a pénzeket hatékonyabban, gyorsabban és egyszerűbben lehessen szétosztani. Ezen próbálunk most változtatni.

Konkrét támogatásokról most nem fogok beszélni, tekintettel arra, hogy a vidékfejlesztési koncepció legutolsó verzióját éppen Brüsszellel egyeztetjük, és várhatók még változások. Illetve azért sem, mert próbálunk tág határokat szabni, egy keretprogramot elfogadtatni, és szeretnénk azt a részletekkel majd a hazai végrehajtási jogszabályokban megtölteni. Azonban az már elmondható, hogy ezeknek a pénzeknek a 60%-át a mikro-, kis- és középvállalkozásokra, illetve gazdaságfejlesztésre szeretnénk fordítani.

Magyarország mezőgazdaságból élő, „vidéki jellegű” ország, ahol a lakosság nagy részéhez a vidékfejlesztési forrásokkal lehet közelebb kerülni, ezekkel lehet a leghatékonyabban munkahelyeket teremteni. Szeretnénk, ha ezek a források a kisvállalkozásokhoz és a munkaerő-igényes ágazatokhoz jutnának el, nem pedig a több ezer hektáros nagygazdaságokat kívánjuk támogatni. Ilyenek például a zöldség-gyümölcs ágazat, az állattenyésztés, a jelenleg 100 ezer hektáros öntözött terület növelése. Lesznek olyan egyszerűsítéseink a részletszabályokban, amelyek segítenek, hogy ezeket a forrásokat egyszerűbben lehessen majd igénybe venni.

Most a közigazgatási eljárás szabályairól szóló törvény alapján történik ezeknek a pénzeknek a pályáztatása és a falhasználása. Sokan nem szeretik az MVH-t, ami nem is csoda, hiszen a közigazgatási eljárás szabályainak megfelelően az elbírálás során méltányosságra soha nem volt lehetősége. Nagyon sok településnek okozott ezzel gondot, hogy a források beragadtak, és a településnek magának kellett aztán a forrásokat valamilyen módon kigazdálkodnia. Nem beszélve a gazdálkodókról, akiknek nyilván nincs több diplomája és pályázatíró képesítése! Ezen szeretnénk változtatni azzal, hogy ezt a hatósági szerződéses formát a 2015–2020-as időszakban eltöröljük, és szerződéses alapra helyezzük az egész pályázati rendszert, a pályázati források szétosztását. Ami azt jelenti, hogy Miniszterelnökséggel szerződést fog kötni a pályázó önkormányzat vagy gazdálkodó, és ha valami majd nem százszázalékosan a szerződésnek megfelelően fog megvalósulni, akkor szerződést fog módosítani a kifizető ügynökség, és az annak megfelelő csökkentett összeggel lesz a támogatás kifizetve, de nem vész el az egész.

Fontos változtatás lesz, hogy kivezetjük az eddig sokak által ismert gépkatalógust. Ez is sok gondot okozott, hogy mire lehet pályázni, mire nem, ha nem jó adatot adott meg benne a gyártó, az MVH büntetett és elvette a támogatást. Ehelyett a szokásos módon, két érvényes árajánlat alapján fog dönteni a kifizető ügynökség.

Mindemellett próbálunk olyan kisebb támogatásokat bevezetni, amelyekkel szintén a kicsiknek tudunk a hasznára lenni. Ilyen lesz a Fiatal Gazda és a Rövid Ellátási Lánc alprogramunk. Most is vannak ilyen támogatások, de ezekkel az alprogramokkal valóban csak magukat a tevékenységeket, illetve a helyi termékek piacra jutását kívánjuk segíteni. Mindenféle változatos együttműködési formákkal azon leszünk, hogy a kisvállalkozásokat segítsük. Átalányelszámolást tervezünk, hogy ne kelljen mindent az utolsó szögig leköltségelni, és olyasmi miatt esetleg forrást veszteni, amiről maga a pályázó nem is tehet.

Ilyen új eljárásrenddel próbálunk könnyíteni a vidékfejlesztési források kiosztásán és felhasználásán – zárta a tájékoztatóját Viski József.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza