Stabil belpiac nélkül nem lehet építkezni

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Hajtun György, 2021/10/19

Ondré Péter a tojáskampányon is felszólalt

A koronavírus járvány – sok más negatív hatása mellett – a munkavégzésünket is hullámvasútra tette, mivel voltak olyan időszakok, amikor mindent online kellett megoldani, kezdte a beszélgetést Ondré Péter, az AMC ügyvezetője. „Hála a jó Istennek, úgy tűnik, hogy az elmúlt néhány hónap, és a következő hónapok is a személyes találkozásokról szólnak, ami azt is jelenti, hogy az ezen a téren elmaradt munkákat most pótolni tudjuk.

Október 7–10 között szerveztük meg a jubileumi, 80. OMÉK-ot a megújult Hungexpo területén, amely jelentős volt ebben a nehéz időszakban.” A nagyszabású rendezvényen hagyományos bemutatókkal várták a szakmai és a nagyközönséget. Az őshonos udvaron a hazai állattenyésztési ágazat szereplői mutatkoztak be, megtekinthették az agrárium precíziós gazdálkodásban használatos új gépeit, digitális eszközeit. Tízezer szakiskolás látogatott a kiállításra, ahol a szakiskolák főzőversenyét is megrendezték. Jó érzés volt látni azt is, hogy a határon túlról, a Kárpát-medencéből is szép számmal érkeztek kiállítók, gazdálkodók. Mindamellett számos szakmai program, konferencia is vonzotta a szakmai közönséget. 

Ha körbenézünk az ország agrártérképén, akkor az látszik, hogy mindenki bele mert vágni a kiállítások szervezésébe. A jelentős részvételi, megtekintési arány jelzi, hogy az embereknek hiányzott az, hogy együtt lehessenek, beszélgethessenek. A magyar agrártársadalom és a vidék közös találkozások nélkül nem létezik, s ennek az egész szeptemberi rendezvény hónapnak a csúcspontja az OMÉK az agrártársadalom számára. A rendezvény nem csak a legnagyobb, az ország legrégebbi agrárkiállítása is, hiszen 1829-ben rendezték meg az első magyar állattenyésztési termékek bemutatóját.

Számszerű eredménye mutatkozik annak, hogy az AMC évek óta támogatja a hazai élelmiszeripari termékeket a fogyasztásösztönző kampányaival.  Ezek eredményeként mindegyik népszerűsített terméknek nőtt a belföldi fogyasztása az elmúlt években. „A mi feladatunk a magyar mezőgazdasági termelők és élelmiszergyártók bel- és külpiacra jutását segíteni a legmodernebb kommunikációs és marketingeszközökkel. Ebben a sok szempontból terhelt időszakban a korábbi eredményeinket sikerült megtartani, a magyar agrárium hírnevét tovább öregbíteni, de mindez a gazdák derekas helytállása nélkül nem lett volna lehetséges. Sikerült a folytonosságot megőrizni, ezért köszönet minden magyar gazdálkodónak” – fogalmazott az ügyvezető. 

„A fogyasztásösztönző kampányuk fókuszában azok a termékpályák szerepelnek, amelyekben mi, magyarok erősek vagyunk” – tette hozzá Ondré Péter. A déli gyümölcsökkel szemben a hagyományos magyar gyümölcs-zöldség fajtákért kampányolnak, így almáért, meggyért, dinnyéért. Ágazati lebontásban a baromfi, és a sertéshúsfogyasztásnál a két legnagyobb hús termékpályáért küzdenek, de vannak kisebb termelési értékkel bíró termékpályák, ahol szintén nagyot alkotnak a magyar termelők. „Ilyen a halászati ágazat, ahol a „Kapj rá!” halfogyasztást ösztönző kampányunk több éve fut, és elmondhatom, hogy 20 százalékkal nőtt a hazai halfogyasztás.” Az ügyvezető a méhészeket is említette, akikkel komoly szakmai együttműködésben folyik a fogyasztásösztönző kampány. Ha idehaza nem a magyar sertéshúst, baromfit, halat, mézet stb. fogyasztjuk, akkor a termékpályák sem tudnak kellő mértékben fejlődni, mert stabil belpiac nélkül nem lehet építkezni a 21. században, fogalmazott az ügyvezető.

Az Agrármarketing Centrum aktív szerepet tölt be a magyar agrárium és élelmiszergazdaság versenyképességének és üzleti eredményeinek javításában, beleértve az agrár- és élelmiszeripari kkv-szektort is. Nehéz feladat, de sokat tesznek azért, hogy a közreműködésükkel a magyar agrárium nemzetközi szinten is versenyképesebb, a korszerű marketing eszközöket és módszereket hatékonyabban és eredményesebben alkalmazó ágazattá váljon. A járvány miatt ugyan bezárultak az export, import lehetőségek, de a kormány hathatós vakcina beszerzésének, és a magas számú beoltottság viszonylag gyors elérésnek köszönhetően mi magyarok hamarabb megnyitottuk a határokat, míg más országokban még a beutazás is nehézségekbe ütközött, és lassabban történt meg nyitás. Ez a helyzet komoly dilemma elé állította az AMC munkatársait is abban a tekintetben, hogy miként kezeljék az exportfejlesztési tevékenységüket a jövőben.

Ondré Péter abban hisz, hogy erősíteni kell az online térben, aminek az első kézzel fogható eredménye, hogy az OMÉK-on mutatták be azt az online élelmiszerexport katalógust, amely a teljes magyar élelmiszervertikumot hivatott idegen nyelven, valós időben bemutatni a külföldi piacoknak, partnereknek. Fontos fejlemény, hogy a kisebb létszámú, de célzott üzletfejlesztési találkozók minél nagyobb számban létrejöjjenek. Az első ilyen online rendezvényeket a borászati ágazatban tartották. Ha nem csitul a járvány, akkor a külföldi kiállításoknak a piaca visszaszorul, amit a marketing tevékenység során figyelembe kell venni.

A magyar élelmiszeripari termékek a kiváló minőségük, az egyedi íz-, zamatviláguk miatt versenyképesek a nemzetközi piacokon is. „A tradícióinkban gyökerező, zamatos és változatos élelmiszerkínálatunk a modern technológiákkal még gazdagabbá, színesebbé, kelendőbbé, és értékesebbé tehető.

Láthatjuk, hogy a magyar agrárium külkereskedelmi mérlege folyamatosan pozitív eredményt mutat. Sok új hazai szereplő tud az új termékeivel a nemzetközi piacokon megjelenni, ugyanakkor globálisan folyamatosan nő a kereslet az élelmiszeripari termékek iránt, ami jelzi, hogy ez az ágazat sikerre van ítélve! Nekünk azon kell dolgoznunk, hogy kialakítsuk azokat a platformokat, amelyekkel megjelenhetünk a magyar sajátosságokkal a világpiacon, és kitűzhetjük rá a zászlónkat. Persze, igen erős a verseny, de adottak azok a termékek, amelyekkel karaktert tudunk építeni. De hozzátenném, hogy nemzetünk agráriumának, élelmiszeriparának és borászatának a termékei a világ minden táján híresek magas minőségükről” – jelentette ki az ügyvezető.

A marketing tevékenység irányvonalát erősen érinti az uniós támogatási rendszer változásai. Az AMC azon dolgozik, hogy a magyar exportszerkezetben a feldolgozott termékek aránya a jelenlegi egyharmad arányról pozitív irányba elmozduljon. Tény ugyanis, hogy az exportszerkezetben kétharmad mennyiséget kitevő nyersanyagexportból jelentős mennyiségű termék jön vissza feldolgozott formában az országba, ez pedig nekünk komoly veszteség. Nem véletlen, hogy a magyar kormány hét évre elosztva 4265 milliárd forintot fordít saját forrásból a vidék fejlesztésére, s ez a legfontosabb eszköz ahhoz, hogy minél nagyobb arányban vigyünk ki feldolgozott termékeket a hazai és a nemzetközi piacokra is. A kormány támogatásával történelmi lehetőség nyílik arra, hogy az elveszített élelmiszeripari feldolgozó kapacitásokat visszaépítsük, és erősítsük a feldolgozott termékek exportját. 

A klímaváltozás felvet egy másik szempontot is a marketing tevékenység végzése során. Egyre markánsabban jelenik meg a hazai piacon is a tudatos fogyasztói magatartás, ami abban nyilvánul meg, hogy a fenntartható mezőgazdasági termelésből származó termékek iránt nő a kereslet. Arra azonban vigyázni kell, hogy a magyar gazdatársadalom ne a vesztese legyen ennek az új szemléletnek, s a fenntarthatóság oltárán akár a saját önellátásunkat is feláldozzuk. A fogyasztóknak persze, azt a demokratikus szabadságot kell megadni, hogy ne felülről jövő diktátum legyen az, hogy fenntartható módon kell a terméket előállítani, hanem a fogyasztó dönthesse, áraztassa be magának azt, hogy mi az az ár, amit a fenntarthatóságért hajlandó megfizetni.

Legjobb példa erre a tojótyúk ketreces tartásának az esetleges betiltása. Az, hogy milyen fenntarthatósági hátrányokkal jár a szabad tyúktartás, ami nagyobb vízigényt, több takarmány felhasználást igényel, és ezzel a tartástechnológiával összességében nagyobb öko lábnyom keletkezik. Hagyjuk meg a fogyasztónak azt a döntési lehetőséget, hogy neki megéri-e a drágább szabad tartású tojást, vagy az olcsóbb, fenntartható módon megtermelt tojást vásárolnia. „A tevékenységünkkel hozzájárulunk ahhoz, hogy segítsük a tudatos fogyasztói magatartás, az egészséges táplálkozás elterjesztését, a környezettudatos termékválasztást, a hazai élelmiszertermékek preferenciáját, valamint erősítsük a hagyományos és kézműves termékek ismertségét és kedveltségét. Az sem titkolt célunk, hogy a kkv-k, és a termelők marketingkultúrájának erősítésével alkalmassá tegyük őket a hozzáadott értékek kiaknázására, részt vállalva a hazai gazdaság versenyképességének erősítésében”, hangsúlyozta az ügyvezető.

Az év hátralévő időszakában is bőven van tennivaló. Folytatódnak a termékkampányok a baromfi, a hal, és a sertéságazatban. Emellett idén októberben megrendezik az Anuga-t, a világ legnagyobb élelmiszeripari kiállítását, amelyen 40–50 magyar cég is bemutatkozik. Az online térben is tovább folyik a megkezdett munka, a partnertalálkozók szervezése. „Az Agrármarketing Centrum a kezdetektől törekszik a minél sokrétűbb partneri együttműködések kialakítására. Legfőbb partnereink a termékpályákat képviselő reprezentatív és regionális szakmai szervezetek, az agrárium területén tevékenykedő termelői csoportok, illetve az ágazatot irányító szervezetek. Stratégiai feladatunknak tartjuk, hogy felkutassuk azokat a területeket és szervezeteket, amelyek nyitottak lehetnek a további együttműködésre” – mondta végezetül Ondré Péter.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai