2026. 05. 29., péntek
Magdolna
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Borkezelési műveletek – fejtés, derítés, szűrés

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar | 2021/10/20

A kierjedt új bor kezelésének szükségességét a termelési folyamatok felgyorsulása, a borászat technológiai és technikai fejlődése, azaz az iparszerű bortermelés kialakulása, illetve a bor palackozási igényének általánossá válása vonta maga után. E kezelések célja tehát a bor fejlődési folyamatainak felgyorsítása, a végtermék előállítás idejének lerövidítése továbbá a bor stabilitásának, palackállóságának kialakítása és megőrzése.

A borkezelések egyrészt az újbor zavarosító anyagainak eltávolítását ,azaz tisztítását, másrészt a bor fizikai-kémiai egyensúlyának kialakításával a lehetséges későbbi zavarosító anyagok létrejöttének, tehát a potenciális zavarosságnak a megelőzését szolgálják. A kezelések elsősorban fizikai és kémiai hatásokra, módszerekre alapulnak, de a biológiai almasavbontás során mikroorganizmusok felhasználására is sor kerül. A fizikai kezelések – bár drága berendezéseket igényelnek – népszerűbbek, mert a bor természetes, eredeti jellegét nem változtatják meg.

Tisztító kezelések a fejtés, a szűrés és a szeparálás. A borok stabilitását a derítés, a hőkezelések, az almasavbontás és az érlelés szolgálják. A kezelések többsége nem csak egy célt valósít meg, az elsődleges hatáson túl más folyamatot is elősegít.

A fejtés elsődleges feladata az erjedést követően letisztuló újbor elválasztása a leülepedett seprőről. Természetesen minden hasonló eset, bármilyen üledékről, aljról való dekantálás fejtésnek minősül. Ugyancsak fejtés a borok bármely célból való mozgatása (szállítás, egalizálás, szellőztetés stb.). Fejtés során a bor oxigénnel találkozik, ami következtében változnak a redox viszonyai. Ez már a bor stabilitására ható, kémiai folyamat. Az oxigén felvétel mértéke a fejtés technikájától, gyakorlati megvalósításától függ. Ezek alapján beszélhetünk nyílt, félig nyílt, félig zárt és zárt fejtésről. Nyíltan fejtünk egy bort például akkor, amikor egyik tartályból egy másikba szivattyúzzuk úgy, hogy az üres tartály felső búvónyílásán át vezetjük a tömlőt és a bor zubogva-csobogva esik a tartály fenekére. Zárt a fejtés akkor, ha mindkét tartály alsó csapját használjuk és a borok felületére védőgázt (többnyire széndioxidot) feszítünk. 

Az újborok első fejtésének ideje meghatározó jelentőségű, és a borok minőségéhez, elsősorban teltségéhez, testességéhez igazodik. Ezek szerint korán fejtjük a vékony, egyszerű, könnyű fehér borokat, míg a nagy testű, komplex illetve almasav bontásra szántakat hosszabb ideig seprőn tartjuk. 
A fejtés eszközei a különféle működési elvű szivattyúk, a fejtőtömlők és az ezeket összekötő szerelvények (tömlővégek, tömítések, kapcsok, hollanderek stb.), valamint fejtőcsapok, gólyanyak, kutyafej stb. 


A borászatokban általánosan alkalmazott gumilapátos szivattyú

A derítés időben rendszerint a fejtést követi, tehát a már tisztított bort célszerű deríteni. A derítésnek hármas célja van: egyrészt további tisztítás: a szuszpendált, kolloid részecskék eltávolítása, másrészt stabilizálás, a potenciális zavarosító anyagok lekötésével és eltávolításával és végül a minőség javítása az idegen ízek, szagok átalakításával, a húzós fenolos vegyületek „kerekítésével”. 

A derítés során jellemzően lejátszódó folyamatok az adszorpció, a flokkuláció és a leülepedés. A derítést mindig próbaderítés előzi meg, amit laborban végzünk a derítőszerek és azok dózisának meghatározása céljából. Ennek során törekedjünk arra, hogy  csak a valóban szükséges (a megfelelő stabilitás elérése) mennyiségű derítőszert alkalmazzuk, hiszen ellenkező esetben sok hasznos, a bor komplexitását adó anyagot is  eltávolíthatunk. A kiválasztott derítőszert a gyártó útmutatása szerint kell előkészíteni (pl. a bentonitok vízben duzzasztása), ettől eltérően  jelentős hatékonyság veszteséggel kell számolnunk. A derítőszert alaposan el kell keverni a borban. A kémiai reakció általában rövid idő alatt lejátszódik, rendszerint az ülepedésre kell tovább várni. A derítés hatásfokát a derítendő bor állapota is befolyásolja (hőmérséklete, pH-ja, széndioxid tartalma stb.), például a magas széndioxid tartalmú (erjedő) bort  nem érdemes deríteni, hiszen a pelyhesedő (flokkuláló) csapadék nem fog leülepedni. A derítési aljról akkor fejtsük a bort, ha már tömör üledék képződött. 

Megkülönböztetünk egyszerű és kombinált derítőszereket. A legáltalánosabb egyszerű derítőszerek az ásványi anyagok (bentonit, aktív szén) illetve a fehérjék. A természetes állapotú fehérjéket (kazein, albumin, zselatin, stb.) ma már szintetikus, könnyen felhasználható, jól oldódó készítményekkel helyettesítik. Az egyéb derítőszerek közül a sárgavérlúgsót nem (ehhez speciális szaktudás szükséges), viszont a PVPP-t (polivinil-polipirrolidon) előszeretettel alkalmazzák a borászatok. A kombinált szereket jellemzően több egyszerű derítőszer összeállításával, a derítés hatás spektrumának kiszélesítése érdekében készítik a gyártók. Klasszikus kombináció a bentonit-zselatin-kovasavszól együttes. Megjegyezzük, hogy a kombinált derítőszerek összetétele (hatóanyagok vagy azok aránya) nem feltétlenül egyezik meg a borász igényével, szándékával.

A szűréssel tovább tisztítjuk a bort és kialakíthatjuk, illetve megőrizhetjük állóképességét. Segítségével tovább gyorsítható a készre kezelt végtermék előállítási folyamata. 

A tisztító hatás mértéke szerint több fokozatban elkülönítünk durva, közepes, finom és steril szűrést. A szűrés módjait megkülönböztethetjük a szűrendő és a szűrt bor áramlási iránya, illetve a szűrőréteg vastagsága alapján, Az előbbi értelmében beszélhetünk a hagyományos frontális áramlásos (a bor laminárisan, párhuzamos rétegekben áramlik), illetve a keresztirányú (cross flow, tangenciális) szűrési rendszerekről. A két leggyakoribb frontális áramlásos eljárás (közöttük a szűrőréteg vastagsága tesz különbséget) a kétdimenziós (felületi) lapszűrés valamint a háromdimenziós (mélységi) kovaföld szűrés. A borászati nagyüzemekben rendszerint alkalmazott vákuum dobszűrés ez utóbbi körbe tartozik, hiszen a szűrőréteg vastagságát folyamatosan növeljük a szűrés során. Az újabban kifejlesztett membrán frontális szűrés ugyancsak kétdimenziós, de az előzőektől eltérően itt nincs szükség külön segédanyagra. Ezeknél a módszereknél a szűrőhatás részben adszorpción (a szűrő pórusainál kisebb részecskék), részben egy előzetesen kialakított szűrőréteg mechanikai visszatartásán (szita hatás) alapul. A frontális áramlásos szűrések segédanyagai a cellulóz szűrőlapok, a kovaföld és a perlit. A szűrőmembránok tulajdonképpen különféle műanyagokból (cellulózok, polipropilén, DTFE, nejlon stb.) készített vékony filmek. A borászatban alkalmazott pórusméretük a 0,45 és 1,0 µm között változik, az előbbi a baktériumok, az utóbbi az élesztősejtek eltávolítását (is) eredményezik. A hibridmembránok felülete több rétegű, a melyek pórusmérete különböző, így több fázisú szűrést tesznek lehetővé.


A vákuum dobszűrés a nagy szediment tartalmú folyadékok (seprű, derítési alj stb.)
tisztítási eljárása

A keresztirányú szűrésnél a tiszta bor az áramlás irányára merőlegesen, a membrán pórusain át távozik, míg a zavarosító anyagok tovább keringenek a rendszerben. Az elvitt tiszta bort szűrendő borral pótolják a szűrési folyamat végéig. Ezzel a módszerrel a membrán pórusméretétől függően „egymenetben” akár sterilre is szűrhetünk egy erősen zavaros bort is (ilyen esetekben számolnunk kell a bor szerkezetének átmeneti károsodásával. 

Fenti cikkünk részlet Pók Tamás és B. Tóth Szabolcs Borászat című legújabb szakmai írásából.

 A kötet fő fejezetei:
· A magyar borgazdaság aktuális helyzete
· A birtokalapítás folyamata 
· A borszőlő. A szőlőérés biokémiai folyamatai
· A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők
· Szüret és szőlőfeldolgozás, szőlő és mustkezelés, a must összetétele
· Az erjesztés. Erjesztési technológiák
· Az erjedés biokémiája és mikrobiológiája, az erjedés irányítása
· Borkezelés, stabilizálás és érlelés. A bor fejlődésének kémiája
· Palackozás, csomagolás, palackos tárolás
· Borászat környezetvédelmi szempontjai, higiénia, hulladék eltakarítás
· Minőségellenőrzés, laboratóriumi vizsgálatok. Borbetegségek, borhibák
· Likőrborok, szénsavas borok, borkülönlegességek
· Fontosabb borszőlőfajták képekben

Az elektronikus kiadásban megjelenő kötet kizárólag a Szaktudás Kiadó Ház Gyakorlati Tudástár sorozatában érhető el. További részletekért és megrendeléshez kattintson ide: https://szaktudas.hu/webshop/602-boraszat

Ajánlott kiadványokHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Murányi Zoltán:
Boranalitika
Dr. Somlyay István:
Gyakorlati borászat - kémiai alapok
Harasztiné Lajtár Klára:
A szüret, szőlőfeldolgozás és erjesztés berendezései - Borászati technológiák eszközei I.
Pók Tamás - B.Tóth Szabolcs:
Borászat

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Precíziós vadkárelhárítás ökológiai felelősséggel: Innováció és kombinált védelem a Doxmand-tól
A hazai agráriumban és erdőgazdálkodásban tapasztalható, évről évre súlyos károkat okozó vadkár mögött egy komplex ökológiai probléma húzódik meg. A fő kiváltó ok az élőhelyek drasztikus fragmentációja. Az infrastrukturális beruházások és a bekerített gyorsforgalmi utak kíméletlenül elvágják a természetes ökológiai folyosókat és a vadak vonulási útvonalait. Az állományok mozgástere fizikailag korlátozódik, így kényszerűségből a környező mezőgazdasági kultúrákban keresnek táplálékot. Ebben a helyzetben a gazdálkodók feladata kettős: a lehető leghatékonyabban védeni a termést, ugyanakkor etikus, a vadállományt nem károsító megoldásokat alkalmazni. Erre a kihívásra nyújt professzionális agrotechnológiai választ a magyar fejlesztésű Doxmand ultrahangos vadriasztó termékcsalád.
A Breier Farm a Pilis régió mintagazdasága
Számos pozitív jelzővel illethetjük a Breier Farmot, ugyanis, ha behajtunk a pomázi központ parkolójába, szép látvány fogadja a látogatót. Itt a természet és a modern világ kompozíciója elevenedik meg, s az is jól látszik, hogy a hagyományok őrzésére is nagy hangsúlyt helyeznek. A Breier Farm fő profilja egy integrált, sokirányú tevékenységet folytató családi gazdaság, valódi élménybirtok, ahol a precíziós mezőgazdasági termelés és a feldolgozás egymásra épülve, harmóniában kiválóan működik. Breier László tulajdonossal beszélgettünk.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Árpád-Agrár Zrt.: a Napfény, a termálenergia és a szakértelem fellegvára
Hatvanhat évvel ezelőtt, január 27.-én alakult meg az Árpád-Agrár Zrt. jogelőd szervezete, az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet. A szövetkezet megalakításának már volt előzménye, ugyanis a szentesi kertészek 1957 januárjában önként hozták létre a Szentes és Vidéke Zöldség- és Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szakszövetkezetet. Mindezt annak érdekében, hogy közös értékesítéssel erősítsék pozíciójukat a primőr zöldségpiacon. Ez a lépés a helyi bolgár kertészeti hagyományokra (a bolgár kertészek 1875-ös betelepülésére emlékezve) épült, kihasználva Szentes kedvező adottságait, a termálvizet, a napfényt és a termőtalajt.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza