2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Fűfelületek ipari és mezőgazdasági területeken

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás, Növénytermesztés | 2021/10/21

Eredetileg a fűféléket takarmányozásra használták. A réteken szénát kaszáltak, és ezt az állatokkal megetették. Sajnos manapság a lenyírt füvet, a kaszálékot szerves hulladéknak tekintik, sokszor szemétként kezelik.

Pedig a fű értékes szerves anyag, változatos összetételű, és tápértéke is lehet nagy. Emiatt az állattenyésztésben akár zöldtakarmányként is hasznosítható lehetne. A világ számos helyén sikerült már az ilyen jellegű felhasználást is megoldani.

A városok zöldfelületeinek összességében körülbelül kétharmadát borítja fű. 

Ez három alapvető dolog miatt van így: nagyon sok mindenre használható, fenntartása jól gépesíthető, emiatt költségei viszonylag alacsonyak.
Füvet ipari célú területeken is létesíthetünk, hiszen az nem más, mint élő burkolat. Emiatt megtalálható a reptereken, a vízművek, töltések oldalában, adótornyok körül, tehát ipari létesítmények környékén. Lejtős területeken a fűfélék gyökerei megkötik a talajt, megóvják a lemosódástól, azaz a talajvédelemben is jelentősége van.

Alapvetően kétféle fűfelületet különítünk el: a gyepet és a pázsitot. A létesítés célja, a fenntartás lehetőségei és az igénybevétel alapján előre el kell dönteni, hogy az adott területen melyiket alkalmazzuk. A gyepek és a pázsitok közé nem mindig húzható éles határ.

A pázsit alacsonyan tartott, vékony szálú, egységes, smaragdzöld fűfajokból és fajtákból álló fűfelület. Fenntartása intenzív: naponta kell öntözni, heti gyakorisággal nyírni. A tápanyagokat rendszeresen pótoljuk. Jelentős lehet házikertekben, parkokban, közkertekben, szállodákban, stadionokban, mértani kertekben. Kényes, igényes, ezért sok gondoskodást igényel, így fenntartása is drágább, a környezetet jobban terheli. Kizárólag egyszikű növényekből áll. 

A gyep magasabb, szélesebb levelű fajokból álló, kétszikűekkel kiegészült fűfelület. Fenntartása extenzív: ritkán vagy egyáltalán nem öntözzük, elég havi gyakorisággal nyírni. A tápanyagokat nem, vagy csak nagyon ritkán pótoljuk. Jelentős lehet ipari és mezőgazdasági területek borításában.  Ellenálló, taposástűrő, ezért kevesebb gondoskodást igényel, így fenntartása is olcsóbb, a környezetet kevésbé terheli. Színes virágokkal tarkított: hangulata vidám, természetes.

A kívánt fűfelület kialakításához fontos a megfelelő fűmagkeverék kiválasztása.  A növények versengenek egymással: egyik élőhelyen az egyik, másikon egy másik faj fejlődik életképesebben. Emiatt a fűfelületekre is többféle fajt vetünk. Az, amelyik életerősebb, amelyik jobban alkalmazkodik egy adott terület viszonyaihoz, az gyorsabban nő, gyorsabban elszaporodik. A többi háttérbe szorul, idővel akár el is tűnik a területről.
A fajokat két nagy csoportba sorolhatjuk: vannak védőfüvek és aljfüvek. 

A védőfüvek

  • gyorsan csírázó,
  • gyorsan növekedő,
  • ellenálló, életképes,
  • de rövid életű fajok.

A területen ezek kelnek ki elsőnek. Leveleik szélesebbek, így leárnyékolják a talajt, lassítják a kiszáradást. Jól bírják a taposást, mert nem kényesek. Még a gyomnövényeket is képesek elnyomni. Növekedésük zsombékos: nagyobb fűcsomókat képeznek. Miután magot hoztak, legyengülnek és elveszítik életképességüket. Emiatt általában 2–3 év alatt visszaszorulnak. A csoport jellegzetes képviselője az angolperje. 

Az aljfüvek

  • lassan csírázó,
  • lassan növekedő,
  • eleinte kényesebb,
  • de hosszabb életű fajok.

A területen ők kelnek ki utoljára. Lassú csírázásuk és lassú kezdeti fejlődésük miatt eleinte érzékenyek a tűző napra, a szélre és a kiszáradásra. Emiatt csak a védőfüvek védelmében tudnak kifejlődni, megerősödni. Növekedésük tarackoló: indáikkal szőnyegszerű telepeket képeznek.
Életképességüket 2–3 év alatt nyerik el. Utána már jobban tűrik a viszontagságokat, hosszú életűek. A csoport jellegzetes képviselője a csenkesz nemzetség.

A legnagyobb borítást elérő faj a vezérfű. Hogy egy területen melyik faj a vezérfű, attól függ, hogy milyen korú a fűfelület, és hogy milyen a fenntartás színvonala. Szerencsétlen esetben akár egy gyomfaj is válhat vezérfűvé. Ilyen lehet például a muhar vagy a tarackbúza. Ezek színe szürkés árnyalatú, nem pedig szép smaragdzöld, ráadásul őszre kipusztulnak, visszaszorulnak vagy avarosodnak (elbarnulnak). A fűfelület ebben az esetben kiritkul, gyomosodik, elcsúful.

Kaszab László Fűfelületek fenntartása című szakmai anyagából további hasznos gyakorlati ismeretekhez juthatnak a pázsit és a gyep különbségéről, azok esetenként eltérő ápolási munkálatairól – mint az öntözés, fűnyírás, tápanyagpótlás, gyepszellőztetés, valamint összefoglalót kaphatnak a legfontosabb növényvédelmi teendőkről is.

A kötet kizárólag a Szaktudás Kiadó Ház kínálatában kapható, keresse webáruházunkban: https://szaktudas.hu/webshop/597-fufeluletek-fenntartasa

Ajánlott kiadványokKaszab László:
A kertépítő és -fenntartó mester könyve
Kaszab László:
Fűfelületek fenntartása
Elekné Ludányi Zsuzsanna:
A dísznövénykertész mester könyve
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza