2025. 08. 20., szerda
István
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Fűfelületek ipari és mezőgazdasági területeken

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás, Növénytermesztés | 2021/10/21

Eredetileg a fűféléket takarmányozásra használták. A réteken szénát kaszáltak, és ezt az állatokkal megetették. Sajnos manapság a lenyírt füvet, a kaszálékot szerves hulladéknak tekintik, sokszor szemétként kezelik.

Pedig a fű értékes szerves anyag, változatos összetételű, és tápértéke is lehet nagy. Emiatt az állattenyésztésben akár zöldtakarmányként is hasznosítható lehetne. A világ számos helyén sikerült már az ilyen jellegű felhasználást is megoldani.

A városok zöldfelületeinek összességében körülbelül kétharmadát borítja fű. 

Ez három alapvető dolog miatt van így: nagyon sok mindenre használható, fenntartása jól gépesíthető, emiatt költségei viszonylag alacsonyak.
Füvet ipari célú területeken is létesíthetünk, hiszen az nem más, mint élő burkolat. Emiatt megtalálható a reptereken, a vízművek, töltések oldalában, adótornyok körül, tehát ipari létesítmények környékén. Lejtős területeken a fűfélék gyökerei megkötik a talajt, megóvják a lemosódástól, azaz a talajvédelemben is jelentősége van.

Alapvetően kétféle fűfelületet különítünk el: a gyepet és a pázsitot. A létesítés célja, a fenntartás lehetőségei és az igénybevétel alapján előre el kell dönteni, hogy az adott területen melyiket alkalmazzuk. A gyepek és a pázsitok közé nem mindig húzható éles határ.

A pázsit alacsonyan tartott, vékony szálú, egységes, smaragdzöld fűfajokból és fajtákból álló fűfelület. Fenntartása intenzív: naponta kell öntözni, heti gyakorisággal nyírni. A tápanyagokat rendszeresen pótoljuk. Jelentős lehet házikertekben, parkokban, közkertekben, szállodákban, stadionokban, mértani kertekben. Kényes, igényes, ezért sok gondoskodást igényel, így fenntartása is drágább, a környezetet jobban terheli. Kizárólag egyszikű növényekből áll. 

A gyep magasabb, szélesebb levelű fajokból álló, kétszikűekkel kiegészült fűfelület. Fenntartása extenzív: ritkán vagy egyáltalán nem öntözzük, elég havi gyakorisággal nyírni. A tápanyagokat nem, vagy csak nagyon ritkán pótoljuk. Jelentős lehet ipari és mezőgazdasági területek borításában.  Ellenálló, taposástűrő, ezért kevesebb gondoskodást igényel, így fenntartása is olcsóbb, a környezetet kevésbé terheli. Színes virágokkal tarkított: hangulata vidám, természetes.

A kívánt fűfelület kialakításához fontos a megfelelő fűmagkeverék kiválasztása.  A növények versengenek egymással: egyik élőhelyen az egyik, másikon egy másik faj fejlődik életképesebben. Emiatt a fűfelületekre is többféle fajt vetünk. Az, amelyik életerősebb, amelyik jobban alkalmazkodik egy adott terület viszonyaihoz, az gyorsabban nő, gyorsabban elszaporodik. A többi háttérbe szorul, idővel akár el is tűnik a területről.
A fajokat két nagy csoportba sorolhatjuk: vannak védőfüvek és aljfüvek. 

A védőfüvek

  • gyorsan csírázó,
  • gyorsan növekedő,
  • ellenálló, életképes,
  • de rövid életű fajok.

A területen ezek kelnek ki elsőnek. Leveleik szélesebbek, így leárnyékolják a talajt, lassítják a kiszáradást. Jól bírják a taposást, mert nem kényesek. Még a gyomnövényeket is képesek elnyomni. Növekedésük zsombékos: nagyobb fűcsomókat képeznek. Miután magot hoztak, legyengülnek és elveszítik életképességüket. Emiatt általában 2–3 év alatt visszaszorulnak. A csoport jellegzetes képviselője az angolperje. 

Az aljfüvek

  • lassan csírázó,
  • lassan növekedő,
  • eleinte kényesebb,
  • de hosszabb életű fajok.

A területen ők kelnek ki utoljára. Lassú csírázásuk és lassú kezdeti fejlődésük miatt eleinte érzékenyek a tűző napra, a szélre és a kiszáradásra. Emiatt csak a védőfüvek védelmében tudnak kifejlődni, megerősödni. Növekedésük tarackoló: indáikkal szőnyegszerű telepeket képeznek.
Életképességüket 2–3 év alatt nyerik el. Utána már jobban tűrik a viszontagságokat, hosszú életűek. A csoport jellegzetes képviselője a csenkesz nemzetség.

A legnagyobb borítást elérő faj a vezérfű. Hogy egy területen melyik faj a vezérfű, attól függ, hogy milyen korú a fűfelület, és hogy milyen a fenntartás színvonala. Szerencsétlen esetben akár egy gyomfaj is válhat vezérfűvé. Ilyen lehet például a muhar vagy a tarackbúza. Ezek színe szürkés árnyalatú, nem pedig szép smaragdzöld, ráadásul őszre kipusztulnak, visszaszorulnak vagy avarosodnak (elbarnulnak). A fűfelület ebben az esetben kiritkul, gyomosodik, elcsúful.

Kaszab László Fűfelületek fenntartása című szakmai anyagából további hasznos gyakorlati ismeretekhez juthatnak a pázsit és a gyep különbségéről, azok esetenként eltérő ápolási munkálatairól – mint az öntözés, fűnyírás, tápanyagpótlás, gyepszellőztetés, valamint összefoglalót kaphatnak a legfontosabb növényvédelmi teendőkről is.

A kötet kizárólag a Szaktudás Kiadó Ház kínálatában kapható, keresse webáruházunkban: https://szaktudas.hu/webshop/597-fufeluletek-fenntartasa

Ajánlott kiadványokKaszab László:
Fűfelületek fenntartása
Elekné Ludányi Zsuzsanna:
A dísznövénykertész mester könyve
Kaszab László:
A kertépítő és -fenntartó mester könyve
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: a bátrak sikeresek voltak
A szója a XX. század karrier növénye a világban. Magyarországon ingadozott a termőterülete, az utóbbi években 50-60 ezer hektár átlagában stabilizálódott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői szerint a cél a 100 ezer hektáros termelés, így a jelenlegi import fele kiváltható lenne. A termőterülete növekszik is az utóbbi években, a gazdák alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, s ennek egyik lehetősége a szójatermelés.
Kedvetlenek a szilva és a dinnye termelők
Aktualitását veszítheti a régi anekdota. Édesapám minek szedjük ezt a sok szilvát? - kérdezi az ifjú legény az apjától. Hát fiam, ha anyád meggyógyul, lekvár lesz belőle, ha nem, akkor pálinka. Hamarosan szilva sem lesz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint a szilva termőterülete folyamatosan csökken, jelenleg már csak hatezer hektáron termelnek szilvát.
Verseny a jövő versenyképességéért
Fogynak a gazdák. Nem fogyókúráznak, hanem számuk csökken látványosan. Az elmúlt tíz évben százezerrel csökkent a gazdaságok száma. Az utánpótlás is akadozik. A gazdaságirányítóknak csak a 4.9 százaléka 35 év alatti – amit Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke hibahatár kategóriának említett. A középfokú agrárképzésben tanulók száma is 2,4 százalékkal csökkent 2024-ben az előző évhez képest. A végzettek fele sem akar tanult szakmájában elhelyezkedni, 20 százalékuk külföldön tervezi a jövőjét. A szakmai karrierjüket megfontoltan tervező fiatal gazdáknak két pályázat is támogatja sikeres jövőjüket.
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Kiszáradt kutak: csak öntözéssel nem lesz fenntartható a mezőgazdaság
Hajdú Vármegyében gazdálkodó ismerősöm szomorúan, de beletörődéssel meséli, hogy az idén megint vesztesége lesz a napraforgó és a kukorica földjein. Három éve, amikor a mostaninál még kevésbé váratlanul tört be az aszály, már elszenvedte a veszteséget. A 2023-2024 év kicsit jobb volt a hajdúságiaknak is, de a négy év átlagában veszteséget könyvelnek el. A Debrecen környéki falvakban már akkora a talajok vízhiánya, hogy a hat-nyolc méter mély ásott kutak kiszáradtak.
Új megközelítés kell a bogyós gyümölcsök termesztésében
Bár az éghajlatváltozás komoly hatással van a bogyós gyümölcsök hazai termesztésére, a megfelelő termesztéstechnológiával és fajtaválasztással változást lehetne elérni ezen a területen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem által szervezett szakmai napon számba vették az ágazat lehetőségeit és bemutatták a korábban indított agrárerdészeti kísérlet eddigi eredményeit is.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza