2025. 04. 07., hétfő
Herman
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Termesszünk diót! – A dió kórokozói

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés, Növényvédelem | 2021/10/22
Címkék: dió, dió kórokozói, dió növényvédelme, diótermesztés

A dió kedvelt gyümölcsfánk, termése sokoldalúan felhasználható. A hazai kultúrához és gasztronómiához is szorosan kapcsolódik. Mivel mindig is közkedvelt növénynek számított, és korábban különösen nagy gonddal nem járt a termesztése, így a termelőket és házikert tulajdonosokat érzékenyen érinti a ma már nagyszámú kórokozó, kártevő megléte.

A sikeres termesztés egyik kulcsa a megfelelő növényvédelmi technológia kidolgozása, időzítése és pontos végrehajtása. Sajnos számos esetben a növényvédelmi technológiában elkövetett hibák vezetnek a termésmennyiség jelentős csökkenéséhez, minőségnek romlásához. 

A dió kórokozói

A dió xantomonászos betegsége (Xanthomonas arboricola pv. juglandis) 

Magyarországon 1940-es évektől jelentős a kórokozó jelenléte, a korai lombhullás és gyümölcskárosodás egyik okozója. 
A baktériumos megbetegedésekre jellemzőek a levélerek (1. kép) által határolt szögletes foltok, melyek eleinte vizenyősnek tűnnek, majd elbarnulnak. 
A xantomonásznak a termés külső zöld burkán is látható kártétele van. Ezek a fekete foltok rothadnak, majd rászáradnak a csonthéjra. A magbél ennek következményeként összezsugorodva elfeketedik. 


1.kép

A kórokozó valamilyen formájában (ivaros, ivartalan) mindig jelen van az ültetvényünkben a diófánkon. Télen a lehullott növényi részeken (levél és termés) a fák sérült ágrészein, valamint a rügypikkely alatt telel. 

Védekezésként ajánlott rügypattanás idején rézhidroxiddal (Champion WG, II. kategóriás) végzett lemosó permetezés. A baktérium terjedését elősegítik az esőcseppek, a rovarok, a pollen és a kezeletlen metszési sebek. A lombvédelem a cél, az „imádkozó” levél időszakára kell a védelmet időzíteni a kórokozó ellen. A baktérium szaporodásához szükséges hőmérsékleti igénye 4–30 °C, inkubációs ideje (tünetek megjelenéséig tartó idő a fertőzéstől számítva) 10–15 nap. A virágzás elején és végén egy-egy kontakt és felszívódószeres kezelést kell alkalmazni, a gyümölcsfejlődés idején ismételten juttassuk ki a kombinációt. A metszés szakszerű elvégzésével és az avar eltávolításával kiegészítve válik hatékonnyá hosszú távon a növényvédelem. 

A dió baktériumos sekély kéregrákja (Brenneria nigrifluens) syn. (Erwinia nigrifluens)

A sérült, repedezett farészen jutnak be a kórokozók, amiből a vegetációs idő alatt vörösesbarna nedv szivárog a kéreg felszínére (2. kép). A hasadásokból szivárgó folyadék először a törzsön jelenik meg, majd az évek múltával egyre több vázágon is észlelhetjük. A nedvedző fekélyek mélysége eléri a kambiumot is. 


2.kép

A diófák fogékonysága az alany fogékonyságától is függ, a nemes fajták is változó fogékonyságot mutatnak. A sebkezelések jelentős fontossággal bírnak a megelőzésben. Viharok után is, a letört felületeken végezzük el a fagéles sebkezeléseket úgy, hogy ezek helyett a letört részek helyett sima felületeket hozunk létre azért, hogy a csapadék ne tudjon rajtuk megállni.

Dió gnomóniás betegsége (Gnomonia leptostyla) 

Általános kórokozónak számít Európában. A levélen jelentkező foltok a baktériumos tünetekhez képest kerekebbek és levéléren is áthatolóak. Ezeknek a gomba által okozott kerek foltoknak a szegélye sötétbarna, közepe világosbarna (3. kép). 


3.kép

A zöld termésburkon megjelenő foltok enyhén besüppedők, eleinte teljesen sötétbarnák, majd a közepén kivilágosodó foltokká válnak (4. kép).


4.kép

A kezeléseket javasolt együtt végezni a baktériumos védekezéssel (xantomonász). A rügypattanás idején elvégzett rézhidroxid lemosópermetezést követően a virágzás elején és végén egy kontakt és felszívódószeres kezelést kell ismételten alkalmazni. A védekezés csak a metszés szakszerű elvégzésével és az avar eltávolításával válik eredményessé hosszú távon. 

Fomopsziszos kéreg- és termésfoltosság (Diaporthe eres) 

A tünetek előfordulhatnak a vesszőkön, ágakon, a dióterméseken, továbbá a dióbélen is. Az ágak kérgén egyre nagyobbodó, vörösbarna szegélyű, hosszúkás, sokszor vesszőölelő barna foltok alakulnak ki, melyek a fás szövetekig hatolnak, majd elhal az ág.

A Gyakorlati Tudástár szakmai sorozat elektronikus kiadványai közt már elérhető Bujdosó Géza és Kalmár Klementina Termesszünk diót! című kötete. A kiadvány a legújabb információkat tartalmazza a dió termeszthetőségéről, Magyarországon legsikeresebb fajtáiról, művelési módjáról és növényvédelméről, mely témákat az alábbi tematika szerint mutatja be:

Ökológiai igények 
   Hőmérsékleti igénye 
   Mélynyugalmi időszak 
   Tavaszi fagyérzékenysége 
   Hőmérséklet a vegetációs időszak alatt 
   Fényigénye 
   Vízigénye 
   Talajigénye 
A dió művelési rendszere 
   Magyar nemesítésű diófajták bemutatása 
   Ültetési anyag 
   Alanyhasználat 
   Pollenadó megválasztása és elhelyezése az ültetvényben 
   Tenyészterület 
   Koronaformák 
Nem termő ültetvény ápolása 
Termőre fordult ültetvény ápolása 
A dió növényvédelme 
   A dió kórokozói 
   A dió kártevői 
   Dióburok-fúróléggyel összetéveszthető fajok 
   A lombrágókártevők
   Fás részek károsítói 
   A dió kultúra kémiai növényvédelme 
   A dió technológia alkalmazása dió ültetvényben 
   Biológiai védekezés lehetőségei dió kultúrában

Ez a szakmai anyag nagy segítséget jelenhet a termesztést fontolgatók számára végső döntésük meghozatalában, valamint a már ültetvénnyel rendelkezőknek, a további lépések megtételében. 
Elektronikus formában megvásárolható a Szaktudás Kiadó webáruházában: https://szaktudas.hu/webshop/600-termesszunk-diot

Ajánlott kiadványokKeszei Attila:
Gyümölcstermesztés
Bujdosó Géza, Kalmár Klementina:
Termesszünk diót!
Holb Imre (szerk.):
Az alma ventúriás varasodása - biológia, előrejelzés és védekezés
Gonda István - Apáti Ferenc (szerkesztők) :
Versenyképes almatermesztés

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

2024: Lassult a drágulás, a kisebb méretű földterületek uralják a piacot - A legnagyobb forgalma az 1 és 5 hektár közötti szántóterületeknek volt
Az előző évhez hasonlóan 2024-ben is mérsékelten emelkedett a termőföld országos átlagára. Az Agrotax Kft. elemzése szerint a kifüggesztéssel eladott földterületek hektáronkénti átlagára 2,431 millió forint volt, ami 8,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbnál (2023: 2,172 M Ft). A termőföldpiaci átlagár emelkedése a 2022-ig jellemző évi 10 százalékos átlagos drágulástól tavaly is elmaradt, és jelentős maradt a különbség egyes régiók között.
A FAO új iránymutatást tesz közzé a szarvasmarhák influenza felügyeletére vonatkozóan
A szarvasmarhák és más emlősök bejelentett madárinfluenza-fertőzésének hulláma közepette az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új iránymutatásokat adott ki, amelyekben tanácsot ad tagjainak, hogyan hajtsanak végre hatékony felügyeleti programokat a szarvasmarhák influenza fertőzésének korai kimutatására – adta hírül honlapján a szervezet.
Vizes Élőhelyek Világnapja
Február 2-án ünnepeltük a Vizes Élőhelyek Világnapját. 1971-ben ezen a napon írta alá 18 állam az iráni Ramsar városában a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről és a vízimadarak élőhelyének védelméről szóló államközi megállapodást, melynek tagjai azóta 172-re nőttek. Hazánk nemzeti parkjai a világnap keretében színes programokkal várják ezúttal is az érdeklődőket.
Kiváló horgászélményt kínálnak a Körösök
A Körösvidéki Horgászegyesületek Szövetsége (KHESZ) a számadatai alapján is tiszteletreméltó szervezet, hiszen 2400 hektár vízfelületet kezelnek, amelyen 94 horgászegyesület 29 ezer tagja él a hobbijának. Az összesen 184 hektáron működő tógazdaságaikban termelt pontyokat kizárólag a szövetség horgász vizeibe telepítik, megalapozva ezzel a természetesvízi halgazdálkodást és a telepítéseket. Nemes Attila Károly, a KHESZ ügyvezető igazgatója két év híján húsz éve vezeti a szövetség szerteágazó munkáját. Az, hogy az igazgató jól dolgozik, jelzi, hogy Körösökön a horgászat népszerűsége nem csorbult az elmúlt csaknem két évtizedben sem. Nemes Attila Károllyal beszélgettünk.
A magyar halász és a tenger - avagy egy sikeres elnökség mérlege
Mint ismert, 2024. július 1. és december 31. között Magyarország töltötte be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Ilyenkor az éppen elnöklő tagállam fél évig vezeti a tanácsi munkacsoportüléseket, az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) üléseit, valamint a miniszteri tanácsüléseket. Ezen adminisztratív funkció mellett a mindenkori elnökség megfogalmazhat és elfogadtathat olyan tanácsi következtetéseket, amelyek a későbbiekben beépülhetnek a jogalkotásba, saját prioritásai mentén eldöntheti, milyen dossziékban akar inkább előrehaladást elérni, és melyeket sorol hátrébb, valamint – bizonyos korlátokon belül – beleszólása van az egyes jogi aktusok megszövegezésébe is. Mit is jelentett mindez a halászat területén, és milyen eredményeket sikerült elérnie a magyar elnökségnek? Az alábbiakban ezt szeretnénk röviden bemutatni.
Módosult az EPR Rendszer
Könnyített adminisztrációt és évi egyszeri EPR fizetési kötelezettséget hozott az új év az élelmiszeripari kistermelőknek és az árbevétel plafont el nem érő mezőgazdasági őstermelőknek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésének köszönhetően módosult a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló kormányrendelet.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza