2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A 21. század traktorai – ISOBUS és kommunikáció

Kategória: Agrárgazdaság, Gépesítés | 2021/10/23
Címkék: gépesítés, precíziós technológia, traktorok

A CAN-Bus rendszereket – az erőgépek, járművek belső kommunikációs rendszerét – már korábban használták a gyakorlatban. Segítségével a vezető a beépített szenzorok és a fedélzeti terminálon keresztül informálódhat a jármű- vagy erőgép beállítási adatairól és a főbb egységek (motor, sebességváltó, hidraulika stb.) működéséről.

ISOBUS traktor-munkagép kommunikáció

Az 1980-as évek közepén történtek az első próbálkozások, a traktor és munkagép kommunikáció és vezérlés elektronikus kiépítésére, amelynek eredményeként megszületett, immár kiszélesítve a nemzetköziséget az ISO 11783-1: 2007 számú szabvány (Tractor and Machinery for Agricultural and Forestry), amely egységes rendszerbe foglalta a traktor és munkagép közötti adatátvitelt és kommunikációt, amelyen ugyancsak az ebben az időben alapított AEF e.V. (Agricultural Industry Electronics Fundation) őrködik és engedélyez. A CANBUS és ISOBUS elnevezésekben használatos rövidítések jelentése a következő:

  • CAN = Controller Area Network (beltéri ellenőrző hálózat); 
  • ISO = International Organisation Standardization (Nemzetközi Szabványosítási Szervezet); 
  • BUS = Binary Unit System (elektronikus csatlakozás adatátviteli célra). 

A szabványok kezdetben a csatlakozókról és a kábelezésről szóltak. Később a vezérlő szoftverek, monitorok és terminálok is bekerültek ebbe a körbe, majd az érdekelt gyártók köre is rendkívüli módon kiszélesedett. A traktor és a munkagépek közötti kommunikáció jelentőségét mutatja, hogy több száz szervezet tagja az AEM-nek (Association of Equipment Manufactures), annak a nemzetközi munkabizottságnak, amely az ISOBUS-alkalmazásokon és -fejlesztéseken dolgozik. Mivel az ISOBUS-t alkalmazók köre folyamatosan bővül, ezért az AEF (Ahgricultural Industry Electronics Fundation) minősítő laborokat hozott létre világszerte, amelyek tesztelik a működtetést és a kompatibilitást, illetve egy adatbázist hoztak létre, amelyben minden ISOBUS-kompatibilis traktor és munkagép megtalálható, ezáltal a felhasználók könnyen áttekinthetik és ellenőrizhetik a meglévő-, illetve az új beszerzésű gépeik ISOBUS-kompatibilitását. Az AEF adatbázisa teljes áttekinthetőséget biztosít a lehetséges ISOBUS-alkalmazásokra. A szabványt is folyamatosan fejlesztik.

Jelenleg az ISO 11783-1: 2017 szabvány tartalmazza az érvényben lévő leírásokat. Az ISOBUS előnyei a felhasználók részére a következők: 

  • Egyetlen terminálról vezérelheti az erő-munkagép kapcsolatokat.
  • Standardizálja a vezérlési beállításokat, csökkenti a csatlakozási és szerelési időt, minimalizálja a beépítési és kapcsolási problémákat, hibákat. 
  • Nincs szükség a rendszer kalibrálására, egyszerű a csatlakoztatás és a kezelés. 
  • Optimalizálja a munkavégzést. 
  • A precíziós gazdálkodás és munkavégzés nélkülözhetetlen eleme, az internetes kapcsolat révén lehetővé teszi a távdiagnosztikát, a dokumentálást, a telekommunikációt a webszerverekkel, asztali számítógépekkel és okostelefonokkal. 
  • Új lehetőséget teremt az elektromos hajtások vezérléséhez és az optikai szenzorokkal dolgozó vezérlőrendszerek alkalmazásához.

Az ISOBUS alkalmazásokkal a traktorok többségénél és számos munkagépféleségnél lehet találkozni az ekétől, a vető-, műtrágyaszóró, permetezőgépeken át a betakarítógépekig. Segítségével valósíthatók meg a különböző beállítások, ellenőrizhetők a működések, dokumentálható a munkavégzés számos adata. A gyártók igyekeznek egyre univerzálisabb ISOBUS-terminálokat kifejleszteni, amely több munkagépükkel, sőt idegen gépekkel is kompatibilis. A traktor és a munkagép közötti ISOBUS adatátviteli rendszer három fő egységből áll. 1. A traktoroldali TECU (Tractor Electronic Control Unit) modulból, amely a traktormotor, a sebességváltó, a hidraulika és a TLT vezérlését és ellenőrzését végzi, illetve fogadja a munkagép oldali jeleket. Kiegészítve GPS-szel és GSM-mel alkotja a TECU (Tractor Elctronic Control Unit) egységet. 2. A munkagép oldali ECU (Electronic Control Unit) modemből, amely a munkagépen elhelyezett érzékelőket (szenzorokat) szabályzókat foglalja magába, és jeleket továbbít a TECU-ra. Kiegészítve RTK GPS-szel és a munkavégzés paramétereinek programozási lehetőségeivel (területteljesítmény, magmennyiség, műtrágyamennyiség stb.) számos adatot képes közölni, illetve különböző térképek is elkészíthetők vele. 3. A két modult köti össze az ISOBUS kábel, amely kilencpólusú dugaszokban végződik.


ISOBUS-csatlakozók, dugó és aljzat

A traktorban található az ISOBUS terminál, amely a rendszer operációs középpontja. Az ISOBUS-terminálok (színes displayk) többféle, 5,6 colltól 17,1 collig terjedő átlóval, többnyire Multituch-Glasfront kivitelben készülnek, military, rázkódásmentes rögzítéssel a fülkében.


Az AEF által ellenőrzött certifikáció jelölése

Kapcsolódó cikkekMezőgazdasági gépek fejlesztési irányaiInnovációs trendek a világ traktorfejlesztésébenRobottraktorok - John Deere-fejlesztések az önvezető elektromos traktorok terén

Az ISOBUS-nak jelenleg már a harmadik generációja van forgalomban. Az újabb generációk bővített szolgáltatásokat nyújtanak, döntően a precíziós és az okos gazdálkodás (Smart Farming) igényeinek megfelelően. Az egyik fő fejlesztési irány a helyspecifikus tápanyag-kijuttatás, vetés és permetezés vezérlése, amely a terminálokat alkalmassá teszi különböző szenzorok vagy GPS-koordináták és térképek fogadására, valamint megfelelő utasítások továbbítására a munkagép ECU (Electronic Controll Unit) végrehajtó egységei felé. A másik irány ISO FLEXMODUL-ok alkalmazásával az ISOBUS által kezelt adatokat Data transzferek segítségével közvetlenül átadni tabletre, laptopra vagy okostelefonra, illetve fogadni onnan is az adatokat, például leforgatási próbák gyors elvégzése, szórásszélességek gyors beállítása stb. Internet, GSM vagy rádiós kapcsolatok révén az adatok nagyobb távolságra, például a gazdaság központjában található asztali számítógépre is továbbíthatók.


ISOBUS-standard traktormonitor kezelése

A legfejlettebb rendszerek képesek folyamatos kapcsolatot tartani a szervizekkel és a különböző szolgáltatókkal is, a különböző beállításokhoz a vetőmagokat és kemikáliákat forgalmazóktól kaphatnak segítséget. A kapcsolat révén pedig a szervizek folyamatosan kontroll alatt tarthatják a gépeket és gépcsoportokat, ajánlásokat és figyelmeztetéseket küldve a gépkezelőknek. Kiegészítő modulokkal a korábbi kiépítettségű ISOBUS-rendszerek funkciója is bővíthető, illetve a régebbi traktorokhoz utólag is kiépíthető. A legújabb generációjú ISOBUS-ok képesek fogadni a fedélzeti és munkakamerák képeit, illetve tartalmazzák az elektromos hajtású munkagépek vezérléséhez szükséges programokat is. A szakértők egybehangzó véleménye, hogy az ISOBUS még nagy kihívások elé néz, ami a gépek működtetését, irányítását és vezérlését illeti.

Szeretné megismerni közelebbről is a traktorok működését, illetve választ kapni a kérdésekre: Milyen eltérő megoldásokkal találkozhatnak a különböző traktortípusokban? Melyek a legelterjedtebb konstrukciós megoldások? Mely gyártók és márkák húzódnak meg a traktorok főbb egységei mögött? Hogyan alakultak ki a mai traktorok konstrukciós megoldásai? Milyen fejlődési trendek tapasztalhatók, milyenek lesznek századunk második felének traktorai?

Ebben az esetben ajánljuk figyelmébe Dr. Hajdú József A 21. század traktorai című könyvét, amelyből a fenti részletet is közreadtuk.
A kötet néhány kattintással megrendelhető, kizárólag a Szaktudás Kiadó kínálatában, itt: https://szaktudas.hu/webshop/568-a-21-szazad-traktorai

Ajánlott kiadványokDr. Szente Márk, Dr. Vas Attila:
Mezőgazdasági traktorok elmélete és szerkezete
Dr. Szendrő Péter (szerk.):
Példák mezőgazdasági géptanból
Dr. Laib Lajos - Dr. Vas Attila:
Traktorok - autók
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Szendrő Péter (szerk.):
Mezőgazdasági gépszerkezettan
Egyed Gyula:
Mezőgazdasági erő- és munkagépek
Dr. Vas Attila:
Belsőégésű motorok szerkezete és működése
Husti István:
A mezőgazdasági műszaki fejlesztés gazdasági vonásai

Ez is érdekelhetiPetíció indul a magyar vidék erejének kifejezéséértMegjelent a kertészeti üzemek megújítását támogató pályázati felhívásMezőgazdasági gépek fejlesztési irányai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza