2025. 07. 25., péntek
Kristóf, Jakab
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Sikeres volt az „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: Agrárium infó, 2021/10/27
Címkék: vadászat, vadászati törvény, vadgazdálkodás

Az idei év legnagyobb természeti kiállítása zajlott szeptember 25. és október 14. között Budapesten, a HUNGEXPO területén. A rendezvények látogatottsága meghaladta a több százezret, így nagy sikerrel zárult a Világkiállítás.

A rendezvényeken különleges vadfajok, Magyarország legnagyobb kiállítási akváriuma, vadászkutyás bemutatók, kulturális fesztivál, FeHoVa Plusz és OMÉK, mindez pedig vásárokkal, szakmai konferenciákkal, és a feledhetetlen gasztronómiai élményt garantáló sétánnyal egybekötve zajlott három héten keresztül a megújult Hungexpo-n. Mindazok, akik szeretik a természetet, azok fontosnak tartották meg­tekinteni az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítást.

A látnivalók rendkívül gazdag tárházát több helyszínen vonultatták fel a szervezők, így a hagyományokhoz méltó, egész napos programokkal fogadták a látogatókat, és nem utolsó sorban a hazai és a külföldi szakmai közönséget. A Hungexpo teljes területén, összesen 8 pavilonban, interaktív kiállítások, virtuális valóság játékok, nemzetközi előadások és diorámák segítettek megismertetni Földünk egyedülálló élővilágát. Hazánk vadászatával és vadgazdálkodásával egy ezeréves séta keretében ismerkedhettek meg a Központi Magyar Kiállításon, de külön csarnokban mutatkoztak be a bolygó minden tájáról érkező nemzetek is. A legaktuálisabb témákról világhírű szakemberek beszélgettek a World Conservation Forum színpadán, az A pavilonban, ahol a természet fenntartható használata és védelme volt a fő téma.

A vadászat mélyebb, antropológiai és filozófiai értelmébe engedett betekintést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás vásárosnaményi programsorozatának megnyitóján. A miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy bizony nem az szorul magyarázatra, miért is vadászunk, hanem az, „ha valaki előítéletes módon, eleve ellenszenvvel és ellenérzéssel, sőt, sokszor gyűlölettel viseltetik a vadászok iránt.” Egyértelműen kimondta, hogy ma a vadászok az üldözöttek – hogy egyesek a vadászokra vadásznak. Pedig semmilyen természetgazdálkodás nem lehetséges fenntartható vadászat nélkül, folytatta Semjén Zsolt, mert a korlátlanul szaporodó vadállomány elpusztítaná az erdőt, a saját életterét. „A vad nem jövevény, nem valamilyen elemi csapás az erdőn, és a mezőn, a természet rendje szerint nincs erdő vad nélkül, és nincs normális mező vad nélkül" - mondta a miniszterelnök-helyettes, aki szerint az egyensúly fenntartásához, a minőségi és megfelelő mennyiségű vadállományhoz fenntartható vadászat szükséges. Vadászni nem csak jó, de fontos is.

Üzent a vadászkritikusoknak is: „Nem íróasztal mellől kell megmondani, hogy mekkora legyen egy adott terület vadeltartó képessége, hanem az erdő- és földtulajdonosokra, a gazdák és a vadgazdák megállapodására szükséges bízni azt. Mindenkinek meg kell tudnia, hogy amikor megszüntetik a vadászatot, egy évtized múlva nem lesz horgászat, aztán disznóvágás sem lesz már: „mert mindenféle kitalált állatvédelmi fikcióra hivatkozva be fogják tiltani a házi disznóvágást, és az antibiotikummal teletöltött, mesterséges húst kell majd vásárolni.” Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy amikor a vadászat szabadságáért harcolunk, identitásunkért, életformánkért, ősi örökségünkért harcolunk. Nincs hova hátrálni. Az országos vadászati programsorozat keretében számos vadászgyűjtemény és múzeum nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt, zárta mondandóját a miniszterelnök-helyettes. 

Nagy István agrárminiszter azt hangsúlyozta, hogy a vadászok a legaktívabb természetvédők közé tartoznak. „Ahol betiltották a vadászatot, ott romlik a vadállomány”, és nincs elég pénz az orvvadászok elleni védekezésre, az ott élők sem érdekeltek a vadvilág védelmében, az élőhelyek fenntartásában, fejlesztésében – közölte a miniszter. „A természetvédelem, a vadászat, a gasztronómia, a minőségi pálinkafogyasztás szervesen összekapcsolódnak, nemzeti összetartozásunk formálói” – fogalmazott Nagy István. Ez a sokszínűség összpontosul az Agrárminisztériumban, hiszen a tárca felelősségi körébe tartozik a környezet- és természetvédelem, az erdő- és vadgazdálkodás, valamint a hungarikumok is. A vadászati múzeum új épületszárnyának avatásához kapcsolódóan a miniszter az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás 12 pálinkaféléből álló válogatását is bemutatta, díjazva egyben a legjobbnak ítélt alma-, csonthéjas-, bogyós-, erdei-, törköly- és ágyas pálinkákat.

Kovács Zoltán, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy ötven évvel ezelőtt, az első magyarországi vadászati világkiállításon már a fenntarthatóság jegyében fogalmazták meg a tennivalókat, amelyek máig irányadóak. A rendezvény a bolygó minden részéről fogadta a vadászokat, a vadászattal és vadgazdálkodással, természetgazdálkodással foglalkozókat.

Ajánlott kiadványokDr. Náhlik András:
Vadászati ismeretek
Kristó László:
A vadászpuskaműves mester könyve
Márkus László - Mészáros Károly:
Erdőérték-számítás Az erdőértékelés alapjai
Kristó László:
A vadászpuskaműves mester könyve

Ez is érdekelhetiEgységes vadkárfelmérési útmutatót készít az agrárkamaraKözéppontban a tájegységi fővadászok

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Jelentős a mezőgazdasági termelés Baranya vármegyében
Baranya vármegye változatos domborzatú terület, ahol a síkvidékek, dombok és hegyek egyaránt megtalálhatók. A Mecsek és a Villányi-hegység közötti síkságok termékeny talajai kiválóan alkalmasak mezőgazdasági művelésre. Az éghajlat mediterrán hatású, az országos átlagnál magasabb napsütéses óraszámmal és csapadékkal, ami kedvez a növénytermesztésnek, különösen a szőlő- és gyümölcstermesztésnek. Rittlinger Józseffel, a NAK vármegyei elnökével beszélgettünk.
Az agrárium húzóágazat Bács-Kiskun vármegyében
Bács-Kiskun vármegye gazdaságában mindig is meghatározó szerepet töltött be az agrárium. A vármegye jelentős részét az elsősorban futóhomok borította Duna-Tisza közi Homokhátság foglalja el. Az eltérő talajadottságok nagyban meghatározzák a főbb mezőgazdasági kultúrákat. Míg a Duna-melléki síkságon és a Bácskában a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés, addig a homokos térségekben inkább a gyümölcs- és szőlőtermesztés a meghatározó. Gáspár Ferenccel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnökével az agrárium helyzetét elemeztük.
A gazda keze: létfenntartás állati és növényi termékekből
Ha nem lenne mezőgazdaság és állattenyésztés, nem lenne mit ennünk, hiszen minden falat a gazda keze nyomát viseli – jelentette ki Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke azon a szemléletformáló kampányrendezvényen, amelyet Tények ízekre szedve neveztek el. Ezzel nem kisebb feladatot vállalt a kamara, mint a bizalomépítést az állati eredetű termékek iránt, és a tartós párbeszéd fenntartását a gazdák és a társadalom között.
Burgonyatermelés: csökkenő termelés és fogyasztás
Több krumplit eszünk, mint amennyit termelünk. A burgonya mindig népélelmezési termék volt, a világban is a rizs és búza után a legfontosabb eledel. Már csak a néprajzi irodalomban lehet találkozni az olyan kifejezésekkel, mint „ma pipice, holnap gánica”. Ez leegyszerűsítve csak annyit jelent, hogy mindkét nap krumplit ettek a szegényebb falusi emberek.
Többszörösen nehezített úton a vetőmagszektor
A szélsőséges időjárás egyre nagyobb kihívást jelent a vetőmagszektor számára is, amely a mezőgazdaság első, stratégiai jelentőségű lépcsőjét jelenti, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács éves küldöttgyűlésén, Gödöllőn. A negatív környezeti változásokon kívül az ágazatot az elmúlt években érzékenyen érintette az orosz-ukrán konfliktus, amelynek révén a két fontos célországba szállított kukorica és napraforgó vetőmagok exportja töredékére esett vissza.
Földügyletek a családon belül
A magyar termőföldek több mint 2/3-át egyéni gazdaságok használják, melyek javarészt családi gazdasági formában működnek. Szerepük nem csak gazdasági értelemben jelentős, hanem társadalmi szempontból is meghatározóak a vidék életében. Nem véletlen tehát, hogy jelenleg is komoly támogatásokat biztosítanak a családi gazdaságok működéséhez, ahogy ugyanez igaz a családon belüli földügyletekre is egyszerűbb szabályok vonatkoznak.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza