2026. 09. 04., péntek
Rozália
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Magyar paradicsomra építve

Kategória: Élelmiszeripar | 2014/10/20

Az Univer Product Zrt. egy 3,5 milliárd forintos beruházással meg­háromszorozta eddigi 25 000 tonnás nyersparadicsom-feldolgozó kapacitását, ami egyben a kecskeméti paradicsomfeldolgozó-üzem teljes műszaki, építészeti és energetikai rekonstrukcióját jelentette.

Az üzemet a cég vezetőivel Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét alpolgármestere avatta fel.

A magyar tulajdonban lévő, kecskeméti székhelyű Univer Product Zrt. történetében mérföldkőnek számító beruházás legfontosabb elemei az építészeti, a technológiai, valamint az energetikai és környezetvédelmi fejlesztés. A kevesebb mint egy év alatt megvalósuló beruházás eredményeként a vállalatnak évente 70–75 ezer tonna nyers paradicsom feldolgozására lesz lehetősége. Idén mintegy 40 ezer tonna alapanyagból készül sűrített paradicsom, ami a tavalyi év mennyiségének a duplája. Az üzem másik részében alakították ki a magas gyümölcstartalmú lekvárgyártás technológiáját.

A beruházás fontos eleme egy technológiai gőz előállítását szolgáló környezetbarát faapríték kazán. Ennek és a nyersparadicsom feldolgozás korszerűsítésének eredményeként az Univer nagymértékben növelte a technológia energiahatékonyságát és csökkentette a hulla­dék­kibocsátást.

Az Univer megújult üzemében kizárólag magyar termőhelyről származó paradicsomot, valamint zöldség és gyümölcs alapanyagot dolgoznak fel. A beszállított ipari paradicsommennyiség jelentős részét Kecskemét környékbeli gazdáktól szerzik be. A régió szállítóinak szakmai segítésére az Univer 111 hektáron mintagazdaságot hoz létre, ahol maga is paradicsomot termeszt, valamint palántaneveléssel és széles körű szaktanácsadással segíti a gazdákat.

A Univer Cégcsoport célja a környékbeli szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó termelők bevonása a kertészeti ágazatba, ami újabb munkahelyeket teremt. Ezzel lehetővé válik a magyar paradicsomtermesztés újjáélesztése, valamint a régió kertészeti ágazataiban a foglalkoztatás mintegy 50–100 fős növelése.

Az ünnepélyes üzemavatón részt vett Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.

A rendezvényen mondott beszédében Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere kifejtette: „Az Univer sikere Kecskemét sikere is. Nem pusztán azért, mert az elmúlt több mint hatvan évben városunk és a társaság története szinte egybeforrt. Sokkal inkább azért, mert az Univer minden sikere mögött kecskeméti emberek állnak. Ezt a beruházást is a kecskemétiek készítették elő, kecskemétiek vitték sikerre és mindezt itt, a szülővárosukban tették. A kecskeméti emberek tehát minden sikerünknek a kovácsai. Ők tették európai hírű vállalattá az Univert, és ők azok, akik Kecskemétet is sikeressé teszik.”

„Az új üzemben gyártott termékek egy része a magyar piacra, nagyobb része pedig uniós, ezen belül főként német és lengyel exportra kerül. Viszonteladó partnereinken keresztül összességében több mint 40 országba jutnak el az új feldolgozó üzem produktumai. Belföldön a fogyasztók a Kecskeméti márkanevű sűrített paradicsomokkal, prémium lekvárokkal és gyümölcs ivólevekkel találkozhatnak, de az új gyártósorról lekerülő kiváló minőségű sűrített paradicsom a piacvezető Univer Ketchup alapanyaga is” – mutatta be a Kecskeméten készülő magyar termékek fő értékesítési irányait Molitórisz Károly az Univer Product Zrt. vezérigazgatója.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédében kiemelte: „A magyar gazdaság olyan szakaszba jutott, amikor nem átmeneti, hanem tartós növekedésről beszélhetünk, ami azt mutatja, hogy a magyar gazdaság rátalált a helyes útra. A magyar gazdaság az elmúlt fél évben majdnem 4 százalékkal bővült, ami önmagában is szép eredmény, különösen válság idején, de ennél fontosabb a tendencia.”

A kormányfő hozzáfűzte: Az elkövetkező hat és fél évben a szükséges önerőt és a kormánytól az Európai Unión keresztül megkapható forrásokat összesítve mintegy 12 ezer milliárd forintos fejlesztést hajt végre Magyarország. Mint hozzátette, nem emlékezik arra, hogy lett volna ilyen nagyságrendű gazdaságfejlesztési forrása az országnak. A kis- és közepes vállalkozások számára jó hír, hogy ennek az összegnek a 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják majd. Újraszabályozzák a kis- és középvállalkozások jogi kategóriáit is, ami lehetőséget teremt majd arra, hogy például az Univer – amelyik európai nézőpontból tekintve nem minősül nagyvállalatnak – szintén jelentős fejlesztésekhez juthasson majd.

A 3,5 milliárd forintos beruházás finanszírozását a vállalat részben saját erőből, részben a K&H Bank által rendelkezésre bocsátott hitelből, valamint a Norvég Alap Zöld ipari innováció program 453 millió forintos támogatásából valósította meg.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza