2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Földmíves iskolától, akadémiától az egyetemig, 100+50 év

Kategória: Agrárgazdaság | 2021/10/27
Címkék: birtokstruktúra, művelt területek, szakképzés, tudományos kutatás

"A statisztikai adatok szerint az 1931-50 közötti években az ország területének 60,1 százaléka volt a szántó, 17,3 százaléka a gyep, 12 százaléka az erdő. Hetven év múlva a szántó területe 49 százalékra, a gyep területe 11 százalékra csökkent. Ezzel egyidőben a művelés alól kivett terület 10,6 százalékról 16 százalékra emelkedett.
A legutóbbi évtizedekben a hazai birtokstruktura is jelentősen átalakult. A gazdasági szervezetek földhasználata koncentrálódott, amit jól mutat, hogy földek 71,8 százalékán a 500 hektár feletti üzemek gazdálkodnak. Közülük az 1000 hektárnál nagyobb gazdaságok részesedése 41,4 százalék." (Prof. dr. Nagy János: Földmíves iskolától, akadémiától az egyetemig, 100+50 év)

Néhány évtizeden belül megszűnik a fizikai munka a mezőgazdasági termelésben és megvalósul a teljes automatizálás, a fejlődés nem állítható meg. A tudományos és technológiai ismeretek elengedhetetlenek a modern mezőgazdaságban és a fiatal agrárgazdálkodó genereciónak már ezeket kell elsajátítania. A magyar oktatás és tudományos kutatás lépést tart a jelenkor kihívásaival, köszönhető ez többek között a nagy múltra visszatekintő, magas színvonalú agrárképzésnek és az elmúlt 150 esztendő igazán rendkívűli, tudós szakembereinek. 

Nagy János professzor emeritus évtizedeken át folytatott kutatómunkát a Debreceni Egyetemen, melynek több ciklusban rektora is volt. A Földmíves iskolától, akadémiától az egyetemig, 100+50 év című tanulmányában történelmi áttekintést ad a magyar agrártanintézetek és az iskolavezetők személyiségének jelentőségéről valamint a komplex mezőgazdaság jellemzőinek változásairól az 19. század második felétől egészen napjainkig.   

A rendkívül informatív és a jelenkor mezőgazdászai számára is sok fontos megállapítást tartalmazó teljes tanulmány az alábbi gombra kattintva érhető el:

LETÖLTÖM A TANULMÁNYT

Ajánlott kiadványokFári Miklós Gábor - Kralovánszky U. Pál - Popp József:
Biotechnológia - Anno 1917-1919 Ereky Károly víziója az élettudomány alkalmazásáról
R. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsment
Nagy János:
Kukorica. A nemzet aranya - Élelmiszer, takarmány, bioenergia

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza