2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

2022-ben is igényelhető kompenzációs támogatás a Natura 2000 erdőkre - emelt összegekkel

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások, Fenntartható gazdálkodás | Forrás: NAK, 2021/11/10
Címkék: erdészet, erdőgazdálkodás, Natura 2000

Erdőgazdálkodók figyelmébe ajánljuk, hogy a palyazat.gov.hu honlapon megjelent tájékoztatás szerint a benyújtási határidő meghosszabbítása mellett több fontos módosítás történt a VP4-12.2.1-16 kódszámú, „Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések” című felhívás dokumentációjában.

Az erdészeti tevékenységgel kapcsolatos pályázatok folyamatos elérhetősége érdekében, a Közös Agrárpolitika átmeneti támogatási időszakában (2021, 2022), folytatódik az egyes releváns felhívásoknál a támogatási kérelmek benyújtására nyitva álló határidők meghosszabbítása. Jelen támogatás célja a Natura2000 hálózat erdő hasznosítású területeire vonatkozó az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Evt.) előírásainak betartásából fakadó bevételkiesés, illetve többletköltségek kompenzációja a gazdálkodók számára.

Az alábbiakban összefoglaljuk a módosítás tartalmi részleteit:

  1. A támogatási kérelmek beadására- amely egyben kifizetési igénylés is – 2022-ben is lesz lehetőség az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidőn belül.
  2. A VP módosítás alapján megemelkedtek a támogatási összegek, amelyeket a 3. számú melléklet tartalmazza. A támogatás mértéke a faültetvények és kultúrerdők, valamint a származék és átmeneti erdők esetében átlagosan 23%-kal, míg a természetszerű és természetes erdőknél több, mint 30%-kal növekedett. A megemelkedett támogatási összegek a 2022-ben az egységes kérelem keretében benyújtott támogatási kérelmek – egyúttal kifizetési igénylések - esetén kerülnek alkalmazásra.
  3. A támogatási időszak meghosszabbításával, illetve a támogatási összegek emelkedésével összhangban a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg az éves fejlesztési keret (ÉFK) módosítása szerint pontosításra került: a korábbi 31,97 milliárd Ft –hoz képest 40 milliárd Ft-ra nőtt.
  4. Módosult az euró/forint átváltási arány meghatározásával kapcsolatos előírás: most már nem a folyósítás évének január 1-jén, hanem annak az évnek január 1-jén fennálló Európai Központi Bank középárfolyama szerint kerül megállapításra, amely év során a támogatás odaítélésére vonatkozó döntést meghozták.
  5. Pontosításra került a vis maiorra vonatkozó szabályozás:
    „Az elháríthatatlan külső okokra (vis maiorra) vonatkozó szabályokat az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról és a vis maiorral összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 94/2015. (XII. 23.) FM rendelet, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból finanszírozott intézkedések megvalósulásának időtartama alatt, elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról szóló 57/2015. (XII. 23.) MvM rendelet állapítja meg.”
  6. A Műszaki–szakmai tartalommal kapcsolatos elvárások című fejezetben a jogosultsági kritériumok 6. pontjánál is átvezetésre kerültek az Evt. szankciókra vonatkozó aktuális változásai. (Az előző módosításnál ez elmaradt).

 A módosított pályázati dokumentáció itt érhető el. 

Erdészeti kiadványok a Gyakorlati Tudástárban

Az erdő az ország tüdeje, így a telepítés, a fenntartás nem csak a gazdálkodóknak, hanem minden magyarnak érdeke. A gazda érdeke az, hogy szakszerűen, jövedelmezően erdőgazdálkodjon, amihez viszont fontos információkat nyújtanak a Szaktudás Kiadó Gyakorlati Tudástár sorozatában megjelent erdészeti kiadványok:

Gépek a szabadföldi erdészeti csemetetermesztéshez (Dr. Horváth Béla)
Gépek az energetikai faültetvényekhez (Dr. Horváth Béla - Dr. Vágvölgyi Andrea)
Gépek az erdőfelújításhoz (Dr. Horváth Béla)
Gépek az erdőtelepítéshez (Dr. Horváth Béla)
Gépek az intenzív erdészeti csemetetermesztéshez (Dr. Horváth Béla)
Többműveletes erdészeti gépek (Dr. Horváth Béla - Dr. Horváth Attila László)
Energetikai faültetvények termesztés-technológiája (Dr. Horváth László - Dr. Vágvölgyi Andrea) 

Ajánlott kiadványokDr. Horváth Béla:
Gépek a szabadföldi erdészeti csemetetermesztéshez
Dr. Horváth Béla – Dr. Vágvölgyi Andrea:
Energetikai faültetvények termesztés-technológiája
Dr. Varga Ferenc (szerkesztő):
Erdővédelemtan
Andrésiné Ambrus Ildikó, Dr. - Andrési Pál:
Az erdészet gyakorlata
Dr. Horváth Béla:
Gépek az erdőtelepítéshez
Dr. Horváth Béla – Dr. Vágvölgyi Andrea:
Gépek az energetikai faültetvényekhez
Dr. Horváth Béla:
Gépek az erdőfelújításhoz
Dr. Horváth Béla - Dr. Horváth Attila László:
Többműveletes erdészeti gépek
Dr. Horváth Béla:
Gépek az intenzív erdészeti csemetetermesztéshez
Lakatos Ferenc - Szabó Ilona:
Erdővédelem - Tölgyeken előforduló károsítók és kórokozók

Ez is érdekelhetiÚjra lehet pályázni erdészeti gépekreBővült az erdőtelepítések támogatásaÚjra kell szabályozni a Natura 2000 földek eladását

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza