A szarvasmarha hústermelő képességének értékelése ultrahangos képalkotó eljárással

Kategória: Állattenyésztés | 2021/11/18
Címkék: húsmarha, szarvasmarha tartás, precíziós állattenyésztés

Több ország (Dánia, Franciaország, USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland) szelekciós rendszerében, néhány fajta esetében Magyarországon is helyet kapott már az ultrahangos mérés, elsősorban a sajátteljesítmény vizsgálatokba épült be.

Az ultrahangos méréstechnika alkalmazása haszonállatok közül elsőként a szarvasmarha fajban kezdődött meg az USA-ban.
A szarvasmarhánál négy fontos mérési pontot határozunk meg ezeket mutatja be a 10. ábra.

 
10. ábra. Az UH-os mérés pontjai szarvasmarhán: 1. márványozottság a háton; 2. rostélyos terület és háti faggyúvastagság a 12–13. borda között; 3. bőr alatti faggyú a faron (P8); 4. bőr alatti faggyú a faron (RF)

1. A márványozottság mérése: a hosszú hátizom intramuszkuláris zsírtartalmát a márványozottságát a 11–13. borda között, kb. 2/3 távolságra a hosszú hátizom mediális végétől dorzális (háti rész felé) irányba mérik (31. kép).
Ebben az esetben az intramuszkuláris zsír %-os arányát a képen kijelölt 4×4 cm-es mérési területen szürke árnyalatok révén számszerűsítik. Ezeket a méréseket csak intenzív hizlalás esetén javasolt elvégezni éves kor felett. Alternatív módszer a márványozottság értékelésére a 6., 11., 12., vagy a 13. bordáknál merőlegesen készített kép.

 
31. kép. A márványozottság mérésének anatómiai pontja és ultrahangos képe

2. A rostélyos (hosszú hátizom) keresztmetszet mérése: a 12–13. (alternatív mérés: 11–12. borda között) borda között, a bordákkal párhuzamosan történik, a pontos becslés érdekében figyelni szükséges arra, hogy ne a borda fölött történjen a mérés (32.kép). Ebben az esetben ugyanis a bordacsont leárnyékolja az alatta levő területet, néhány cm2-rel csökkenti a mérhető keresztmetszet értékét. A másik hibalehetőséget az adhatja, ha a két borda közötti résznél átlósan történik a mérés, ami jelentősen megnöveli a mért területet. A háti faggyú vastagságot a rostélyosról készített keresztmetszeti felvételen a rostélyos mediális szélétől (gerincoszlop felőli rész) számított ¾-énél határozzák meg.

 
32. kép. Rostélyos keresztmetszet területének anatómiai pontja és ultrahangos képe

3. A P8 (Position 8 – ausztrál módszer) fartájéki bőralatti faggyúvastagság mérési helye a 3. keresztcsonti csigolya magasságában az ülőgumótól a gerincoszloppal párhuzamosan húzott egyenes vonalán történik, ez a pont a valóságban kb. egy tenyérnyi távolságot jelent a gerincoszloptól (33. kép).

 
33. kép. A fartájéki bőr alatti faggyúvastagság ausztrál módszer (P8) szerinti anatómiai helye

4. A fartájéki faggyúvastagság (rump fat- RF):az amerikai módszer mérését a gluteus medius és biceps femoris izmok találkozásánál, a külső csípőszöglettől 10 cm-re mérik. A fartájéki faggyúvastagság értékelésére, a gluteus medius izom vastagságának (gluteus medius depth; továbbiakban GMD) megállapítására szolgáló ultrahangkép szolgál, az amerikai módszer szerint (34. kép).

 
34. kép. A fartájéki faggyúvastagság mérésének anatómiai pontja, külső csípőszöglet tájékán

Az vizsgálatot lineáris, 18 cm hosszú mérőfejjel végzik (3,5 MHz). A megfelelő ultrahangos képminőség elérése érdekében szükséges az állat nyakbefogós rögzítése, és ügyelni kell a vizsgált állat szőrének nagyságára és szennyezettségére is, mert ezek akadályozhatják az ultrahanghullámok áthatolását. Tehát ha túl hosszú a fedőszőr, akkor tanácsolt annak lenyírása a mérőpontokon. Mérőfej használatakor szükségszerű közönséges étolajat vagy ultrahanggélt használni a mérés pontjain, mivel ezek segítik az ultrahang áthatolását a bőrön. Ha túlzott erővel nyomjuk a mérőfejet a mérési ponton, akkor rossz képet, illetve eredményt kapunk, mivel az eredeti faggyúállományt összenyomjuk. Jó minőségű ultrahangképek kiértékeléséhez, speciális software-t is használhatunk (pl. Ultrasound Engineer 3.0 – NEFTY INFORMATICS).

Sajnos, hazánkban ez idáig a hizlalási gyakorlatban nem alkalmazták az ultrahangos méréseket a hízóállatok növekedési ütemének az elbírálására. Külföldön bevett gyakorlat, hogy a vágást megelőző 3–4 hónappal végzett mérések alapján csoportosítják az állatokat, így a hizlalás kiegyenlített csoportokban történik és a hizlalás addig folyik, amíg a piaci igénynek megfelelő faggyúzottságot elérik az állatok. A vizuális válogatással szemben az ultrahangos mérések alapján kialakított csoportokban 15%-kal csökkent a háti faggyúvastagság varianciája.

A vágóérték javítására irányuló szelekció hagyományosan az ivadékok vágott testének értékelésén alapul. Egyrészt a próbavágás, vágóhidi csontozás munka és költségigényes a rutin technológiába nehezen illeszthető be. A másik hátrány, hogy a hosszú generációs intervallum miatt a tenyészbika-jelöltek valós teljesítménye csak 3–5 év múlva ítélhető meg az ivadékok teljesítménye alapján. Az ultrahangos technika alkalmazásával in vivo az STV-ben a fiatal bikák sajátteljesítményéről, az ITV-ben az utódok teljesítményéről költséghatékonyabban - levágás nélkül - kapunk információkat.

Az idézett szakmai anyag részlet Dr. holló gabriella és dr. tőzsér jános digitális képalkotó eljárások a precíziós állattenyésztésben című sorozatának ultrahang  című kötetéből.  a kiadvány elektronikus kiadásban megrendelhető  a szaktudás kiadó webáruházában, ITT!

A kötet tartalomjegyzéke:

Bevezetés
Az ultrahang „felfedezése”, története 
Az ultrahang-képalkotás fizikai alapjai
Az ultrahang és a szövetek kapcsolata 
Az ultrahangkészülék részei 
Az ultrahangkép 
Ultrahang-leképezési módok 
    Doppler-technika 
    Color Doppler-ultrahang
    Color Power (Energy) Doppler 
    Három- és négydimenziós ultrahangkép
Szaporodásbiológiai alkalmazások
Leképzési módok 
Az ultrahangképek interpretálása 
Vemhességvizsgálat 
     Ló 
     Szarvasmarha 
     Juh 
     Kecske 
     Sertés 
     Egyéb alkalmazások 
Hústermelő képesség értékelése
     Sertés
     Nyúl 
     Baromfi 
     Hal
     Juh, kecske 
     Szarvasmarha  
     Ultrahangos alkalmazások a vágóhídon
Tejtermelő képesség értékelése
     A tejmirigy (tőgy) ultrahangvizsgálata 
     A tőgy és a tőgybimbó ultrahangos képe 
     Alkalmazási területek
Felhasznált irodalom 

Ajánlott kiadványokDr. Tóth László:
Információtechnika (IT) a korszerű szarvasmarhatartásbanDr. Márton István szerk.:
Versenyképes húsmarhatartásDr. Tóth László:
Állattartó épületek klímája (Légcsere, szellőztetés, fűtés, hűtés)Dr. Holló Gabriella - Dr. Tőzsér János:
Ultrahang - Digitális képalkotó eljárások a precíziós állattenyésztésben I.

Ez is érdekelhetiKedvezőek a nemzetközi marhahúspiac kilátásaiHatékonyság és minőség a fejéstechnikábanPrevenció hatékony tőgyfertőtlenítőkkel