2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A szarvasmarha hústermelő képességének értékelése ultrahangos képalkotó eljárással

Kategória: Állattenyésztés | 2021/11/18
Címkék: húsmarha, szarvasmarha tartás, precíziós állattenyésztés

Az ultrahangon alapuló technika a szelekcióban jelenleg nagyon jelentős segédeszköz, mivel nem tőkeigényes, üzemeltetése olcsó, hordozható, gyakorlati célokra pontossága kielégítő. A testösszetétel (vágóérték) élő állaton történő becslésének fontos eszköze lehet.

Több ország (Dánia, Franciaország, USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland) szelekciós rendszerében, néhány fajta esetében Magyarországon is helyet kapott már az ultrahangos mérés, elsősorban a sajátteljesítmény vizsgálatokba épült be.

Az ultrahangos méréstechnika alkalmazása haszonállatok közül elsőként a szarvasmarha fajban kezdődött meg az USA-ban.
A szarvasmarhánál négy fontos mérési pontot határozunk meg ezeket mutatja be a 10. ábra.

 
10. ábra. Az UH-os mérés pontjai szarvasmarhán: 1. márványozottság a háton; 2. rostélyos terület és háti faggyúvastagság a 12–13. borda között; 3. bőr alatti faggyú a faron (P8); 4. bőr alatti faggyú a faron (RF)

1. A márványozottság mérése: a hosszú hátizom intramuszkuláris zsírtartalmát a márványozottságát a 11–13. borda között, kb. 2/3 távolságra a hosszú hátizom mediális végétől dorzális (háti rész felé) irányba mérik (31. kép).
Ebben az esetben az intramuszkuláris zsír %-os arányát a képen kijelölt 4×4 cm-es mérési területen szürke árnyalatok révén számszerűsítik. Ezeket a méréseket csak intenzív hizlalás esetén javasolt elvégezni éves kor felett. Alternatív módszer a márványozottság értékelésére a 6., 11., 12., vagy a 13. bordáknál merőlegesen készített kép.

 
31. kép. A márványozottság mérésének anatómiai pontja és ultrahangos képe

2. A rostélyos (hosszú hátizom) keresztmetszet mérése: a 12–13. (alternatív mérés: 11–12. borda között) borda között, a bordákkal párhuzamosan történik, a pontos becslés érdekében figyelni szükséges arra, hogy ne a borda fölött történjen a mérés (32.kép). Ebben az esetben ugyanis a bordacsont leárnyékolja az alatta levő területet, néhány cm2-rel csökkenti a mérhető keresztmetszet értékét. A másik hibalehetőséget az adhatja, ha a két borda közötti résznél átlósan történik a mérés, ami jelentősen megnöveli a mért területet. A háti faggyú vastagságot a rostélyosról készített keresztmetszeti felvételen a rostélyos mediális szélétől (gerincoszlop felőli rész) számított ¾-énél határozzák meg.

 
32. kép. Rostélyos keresztmetszet területének anatómiai pontja és ultrahangos képe

3. A P8 (Position 8 – ausztrál módszer) fartájéki bőralatti faggyúvastagság mérési helye a 3. keresztcsonti csigolya magasságában az ülőgumótól a gerincoszloppal párhuzamosan húzott egyenes vonalán történik, ez a pont a valóságban kb. egy tenyérnyi távolságot jelent a gerincoszloptól (33. kép).

 
33. kép. A fartájéki bőr alatti faggyúvastagság ausztrál módszer (P8) szerinti anatómiai helye

4. A fartájéki faggyúvastagság (rump fat- RF):az amerikai módszer mérését a gluteus medius és biceps femoris izmok találkozásánál, a külső csípőszöglettől 10 cm-re mérik. A fartájéki faggyúvastagság értékelésére, a gluteus medius izom vastagságának (gluteus medius depth; továbbiakban GMD) megállapítására szolgáló ultrahangkép szolgál, az amerikai módszer szerint (34. kép).

 
34. kép. A fartájéki faggyúvastagság mérésének anatómiai pontja, külső csípőszöglet tájékán

Az vizsgálatot lineáris, 18 cm hosszú mérőfejjel végzik (3,5 MHz). A megfelelő ultrahangos képminőség elérése érdekében szükséges az állat nyakbefogós rögzítése, és ügyelni kell a vizsgált állat szőrének nagyságára és szennyezettségére is, mert ezek akadályozhatják az ultrahanghullámok áthatolását. Tehát ha túl hosszú a fedőszőr, akkor tanácsolt annak lenyírása a mérőpontokon. Mérőfej használatakor szükségszerű közönséges étolajat vagy ultrahanggélt használni a mérés pontjain, mivel ezek segítik az ultrahang áthatolását a bőrön. Ha túlzott erővel nyomjuk a mérőfejet a mérési ponton, akkor rossz képet, illetve eredményt kapunk, mivel az eredeti faggyúállományt összenyomjuk. Jó minőségű ultrahangképek kiértékeléséhez, speciális software-t is használhatunk (pl. Ultrasound Engineer 3.0 – NEFTY INFORMATICS).

Sajnos, hazánkban ez idáig a hizlalási gyakorlatban nem alkalmazták az ultrahangos méréseket a hízóállatok növekedési ütemének az elbírálására. Külföldön bevett gyakorlat, hogy a vágást megelőző 3–4 hónappal végzett mérések alapján csoportosítják az állatokat, így a hizlalás kiegyenlített csoportokban történik és a hizlalás addig folyik, amíg a piaci igénynek megfelelő faggyúzottságot elérik az állatok. A vizuális válogatással szemben az ultrahangos mérések alapján kialakított csoportokban 15%-kal csökkent a háti faggyúvastagság varianciája.

A vágóérték javítására irányuló szelekció hagyományosan az ivadékok vágott testének értékelésén alapul. Egyrészt a próbavágás, vágóhidi csontozás munka és költségigényes a rutin technológiába nehezen illeszthető be. A másik hátrány, hogy a hosszú generációs intervallum miatt a tenyészbika-jelöltek valós teljesítménye csak 3–5 év múlva ítélhető meg az ivadékok teljesítménye alapján. Az ultrahangos technika alkalmazásával in vivo az STV-ben a fiatal bikák sajátteljesítményéről, az ITV-ben az utódok teljesítményéről költséghatékonyabban - levágás nélkül - kapunk információkat.

Az idézett szakmai anyag részlet Dr. holló gabriella és dr. tőzsér jános digitális képalkotó eljárások a precíziós állattenyésztésben című sorozatának ultrahang  című kötetéből.  a kiadvány elektronikus kiadásban megrendelhető  a szaktudás kiadó webáruházában, ITT!

A kötet tartalomjegyzéke:

Bevezetés
Az ultrahang „felfedezése”, története 
Az ultrahang-képalkotás fizikai alapjai
Az ultrahang és a szövetek kapcsolata 
Az ultrahangkészülék részei 
Az ultrahangkép 
Ultrahang-leképezési módok 
    Doppler-technika 
    Color Doppler-ultrahang
    Color Power (Energy) Doppler 
    Három- és négydimenziós ultrahangkép
Szaporodásbiológiai alkalmazások
Leképzési módok 
Az ultrahangképek interpretálása 
Vemhességvizsgálat 
     Ló 
     Szarvasmarha 
     Juh 
     Kecske 
     Sertés 
     Egyéb alkalmazások 
Hústermelő képesség értékelése
     Sertés
     Nyúl 
     Baromfi 
     Hal
     Juh, kecske 
     Szarvasmarha  
     Ultrahangos alkalmazások a vágóhídon
Tejtermelő képesség értékelése
     A tejmirigy (tőgy) ultrahangvizsgálata 
     A tőgy és a tőgybimbó ultrahangos képe 
     Alkalmazási területek
Felhasznált irodalom 

Ajánlott kiadványokDr. Tóth László:
Információtechnika (IT) a korszerű szarvasmarhatartásban
Dr. Márton István szerk.:
Versenyképes húsmarhatartás
Dr. Tóth László:
Állattartó épületek klímája (Légcsere, szellőztetés, fűtés, hűtés)
Dr. Holló Gabriella - Dr. Tőzsér János:
Ultrahang - Digitális képalkotó eljárások a precíziós állattenyésztésben I.

Ez is érdekelhetiKedvezőek a nemzetközi marhahúspiac kilátásaiHatékonyság és minőség a fejéstechnikábanPrevenció hatékony tőgyfertőtlenítőkkel

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Precíziós takarmányozás: biológia, ökonómia, informatika
A aszály nem csak a növénytermelőket sújtotta az idén. A forró nyári napokon a hőstressz rontotta az állattenyésztés hozamait, takarmányból kevés termett és drága lett, ugyanakkor a beltartalmi értéke is gyengébb. A takarmányok minőségének hanyatlása korszerű takarmányozási technológiákkal eredményesen korrigálható. Ehhez nyújt szakszerű segítséget Babinszky László professzor Precíziós takarmányozás: tények és tévhitek című anyaga.
Húsmarhatartás: pozitív trendet mutat a jövedelmezőség
A 2026-os tartós aszály miatt romokban van a mezőgazdaság. A növénytermelésben több száz milliárd forint a kár, összeomlás szélén áll a sertéstenyésztés, zuhanó felvásárlási árak jellemzik a tejtermelést. Ritka és szerencsés kivételnek számít a húsmarhatartás, amelynek jövedelmezősége pozitív trendet mutat, az ágazat helyzete javult az előző évekhez képest. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a fiatal bikák termelői ára 40 százalékkal nőtt, ez az emelkedés nagyobb profithoz juttatja a gazdákat. Az USDA előrejelzése szerint Amerikában és Európában is csökken a marhahústermelés, ez a globális hiány magasan tarthatja a felvásárlási árakat.
A térség motorja a Formula GP Kft.
Harmincöt éve, hogy a FORMULA GP Kft.-t négy alapító tag létrehozta. Az alapítók részben műszaki érdekeltségű szakemberek, akik az autóversenyzés világát kedvelik, jól ismerik. Sántha Imre, a Kft. ügyvezető igazgatója agrárvégzettségű. Az elnevezéshez híven az agrárágazatban „száguld” a FORMULA GP Kft., hiszen az elmúlt három és fél évtizedben egy kis növénytermesztő gazdaságból komplex, vertikálisan integrált, a hajdúsági térség meghatározó agrárvállalkozásává, cégcsoporttá fejlődött. Sántha Imrével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza