Kategória: Állattenyésztés | 2021/11/18
Címkék: húsmarha, szarvasmarha tartás, precíziós állattenyésztés
Az ultrahangon alapuló technika a szelekcióban jelenleg nagyon jelentős segédeszköz, mivel nem tőkeigényes, üzemeltetése olcsó, hordozható, gyakorlati célokra pontossága kielégítő. A testösszetétel (vágóérték) élő állaton történő becslésének fontos eszköze lehet.
Több ország (Dánia, Franciaország, USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland) szelekciós rendszerében, néhány fajta esetében Magyarországon is helyet kapott már az ultrahangos mérés, elsősorban a sajátteljesítmény vizsgálatokba épült be.
Az ultrahangos méréstechnika alkalmazása haszonállatok közül elsőként a szarvasmarha fajban kezdődött meg az USA-ban.
A szarvasmarhánál négy fontos mérési pontot határozunk meg ezeket mutatja be a 10. ábra.
10. ábra. Az UH-os mérés pontjai szarvasmarhán: 1. márványozottság a háton; 2. rostélyos terület és háti faggyúvastagság a 12–13. borda között; 3. bőr alatti faggyú a faron (P8); 4. bőr alatti faggyú a faron (RF)
1. A márványozottság mérése: a hosszú hátizom intramuszkuláris zsírtartalmát a márványozottságát a 11–13. borda között, kb. 2/3 távolságra a hosszú hátizom mediális végétől dorzális (háti rész felé) irányba mérik (31. kép).
Ebben az esetben az intramuszkuláris zsír %-os arányát a képen kijelölt 4×4 cm-es mérési területen szürke árnyalatok révén számszerűsítik. Ezeket a méréseket csak intenzív hizlalás esetén javasolt elvégezni éves kor felett. Alternatív módszer a márványozottság értékelésére a 6., 11., 12., vagy a 13. bordáknál merőlegesen készített kép.
31. kép. A márványozottság mérésének anatómiai pontja és ultrahangos képe
2. A rostélyos (hosszú hátizom) keresztmetszet mérése: a 12–13. (alternatív mérés: 11–12. borda között) borda között, a bordákkal párhuzamosan történik, a pontos becslés érdekében figyelni szükséges arra, hogy ne a borda fölött történjen a mérés (32.kép). Ebben az esetben ugyanis a bordacsont leárnyékolja az alatta levő területet, néhány cm2-rel csökkenti a mérhető keresztmetszet értékét. A másik hibalehetőséget az adhatja, ha a két borda közötti résznél átlósan történik a mérés, ami jelentősen megnöveli a mért területet. A háti faggyú vastagságot a rostélyosról készített keresztmetszeti felvételen a rostélyos mediális szélétől (gerincoszlop felőli rész) számított ¾-énél határozzák meg.
32. kép. Rostélyos keresztmetszet területének anatómiai pontja és ultrahangos képe
3. A P8 (Position 8 – ausztrál módszer) fartájéki bőralatti faggyúvastagság mérési helye a 3. keresztcsonti csigolya magasságában az ülőgumótól a gerincoszloppal párhuzamosan húzott egyenes vonalán történik, ez a pont a valóságban kb. egy tenyérnyi távolságot jelent a gerincoszloptól (33. kép).
33. kép. A fartájéki bőr alatti faggyúvastagság ausztrál módszer (P8) szerinti anatómiai helye
4. A fartájéki faggyúvastagság (rump fat- RF):az amerikai módszer mérését a gluteus medius és biceps femoris izmok találkozásánál, a külső csípőszöglettől 10 cm-re mérik. A fartájéki faggyúvastagság értékelésére, a gluteus medius izom vastagságának (gluteus medius depth; továbbiakban GMD) megállapítására szolgáló ultrahangkép szolgál, az amerikai módszer szerint (34. kép).
34. kép. A fartájéki faggyúvastagság mérésének anatómiai pontja, külső csípőszöglet tájékán
Az vizsgálatot lineáris, 18 cm hosszú mérőfejjel végzik (3,5 MHz). A megfelelő ultrahangos képminőség elérése érdekében szükséges az állat nyakbefogós rögzítése, és ügyelni kell a vizsgált állat szőrének nagyságára és szennyezettségére is, mert ezek akadályozhatják az ultrahanghullámok áthatolását. Tehát ha túl hosszú a fedőszőr, akkor tanácsolt annak lenyírása a mérőpontokon. Mérőfej használatakor szükségszerű közönséges étolajat vagy ultrahanggélt használni a mérés pontjain, mivel ezek segítik az ultrahang áthatolását a bőrön. Ha túlzott erővel nyomjuk a mérőfejet a mérési ponton, akkor rossz képet, illetve eredményt kapunk, mivel az eredeti faggyúállományt összenyomjuk. Jó minőségű ultrahangképek kiértékeléséhez, speciális software-t is használhatunk (pl. Ultrasound Engineer 3.0 – NEFTY INFORMATICS).
Sajnos, hazánkban ez idáig a hizlalási gyakorlatban nem alkalmazták az ultrahangos méréseket a hízóállatok növekedési ütemének az elbírálására. Külföldön bevett gyakorlat, hogy a vágást megelőző 3–4 hónappal végzett mérések alapján csoportosítják az állatokat, így a hizlalás kiegyenlített csoportokban történik és a hizlalás addig folyik, amíg a piaci igénynek megfelelő faggyúzottságot elérik az állatok. A vizuális válogatással szemben az ultrahangos mérések alapján kialakított csoportokban 15%-kal csökkent a háti faggyúvastagság varianciája.
A vágóérték javítására irányuló szelekció hagyományosan az ivadékok vágott testének értékelésén alapul. Egyrészt a próbavágás, vágóhidi csontozás munka és költségigényes a rutin technológiába nehezen illeszthető be. A másik hátrány, hogy a hosszú generációs intervallum miatt a tenyészbika-jelöltek valós teljesítménye csak 3–5 év múlva ítélhető meg az ivadékok teljesítménye alapján. Az ultrahangos technika alkalmazásával in vivo az STV-ben a fiatal bikák sajátteljesítményéről, az ITV-ben az utódok teljesítményéről költséghatékonyabban - levágás nélkül - kapunk információkat.
Az idézett szakmai anyag részlet Dr. holló gabriella és dr. tőzsér jános digitális képalkotó eljárások a precíziós állattenyésztésben című sorozatának ultrahang című kötetéből. a kiadvány elektronikus kiadásban megrendelhető a szaktudás kiadó webáruházában, ITT!
A kötet tartalomjegyzéke:
Bevezetés
Az ultrahang „felfedezése”, története
Az ultrahang-képalkotás fizikai alapjai
Az ultrahang és a szövetek kapcsolata
Az ultrahangkészülék részei
Az ultrahangkép
Ultrahang-leképezési módok
Doppler-technika
Color Doppler-ultrahang
Color Power (Energy) Doppler
Három- és négydimenziós ultrahangkép
Szaporodásbiológiai alkalmazások
Leképzési módok
Az ultrahangképek interpretálása
Vemhességvizsgálat
Ló
Szarvasmarha
Juh
Kecske
Sertés
Egyéb alkalmazások
Hústermelő képesség értékelése
Sertés
Nyúl
Baromfi
Hal
Juh, kecske
Szarvasmarha
Ultrahangos alkalmazások a vágóhídon
Tejtermelő képesség értékelése
A tejmirigy (tőgy) ultrahangvizsgálata
A tőgy és a tőgybimbó ultrahangos képe
Alkalmazási területek
Felhasznált irodalom
Ajánlott kiadványokDr. Márton István szerk.:
Versenyképes húsmarhatartásDr. Holló Gabriella - Dr. Tőzsér János:
Ultrahang - Digitális képalkotó eljárások a precíziós állattenyésztésben I.Dr. Tóth László:
Információtechnika (IT) a korszerű szarvasmarhatartásbanDr. Tóth László:
Állattartó épületek klímája (Légcsere, szellőztetés, fűtés, hűtés)
Ez is érdekelhetiKedvezőek a nemzetközi marhahúspiac kilátásaiHatékonyság és minőség a fejéstechnikábanPrevenció hatékony tőgyfertőtlenítőkkel
Hírlevél feliratkozásA kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza