A mézontófű termesztésének helyzete Magyarországon

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás, Növénytermesztés | 2021/11/26
Címkék: mézontofű termesztése

Az elmúlt évtizedek növénytermesztési elképzeléseivel nehezen volt egyeztethető ez a kultúrnövény, termesztésének jelentőségét egyedül az adta, hogy gyengébb területeken is lehet termelni és viszonylag magas árbevételt lehet vele elérni. Az 1900-as évek második fele és 2000-es évek első évtizedei a magas termésátlagokat, rekordokat célozták, a látványos termésnövekedés és a kimagasló árbevétel (akár igen magas költségszint mellett) volt a kívánatos, amit ennél a kultúránál nem lehetett elérni. Egyre hangosabbá válik azonban a társadalom részéről az elvárás; a környezetvédelem, az egészség védelme, a vízvédelem, a beporzók védelme és leginkább a fenntarthatóság elve. Az európai uniós jogszabályi környezet és támogatási rendszer mindezt hathatósan támogatja. A mézontófű költséghatékony termeszthetősége, alacsony terméséhez szükséges alacsony tápanyagszint-szükséglete, peszticidmentes előállíthatósága, a betakarításánál bevezetett műszaki fejlesztések, termesztéstechnológiájának javítása is mind azt eredményezték, hogy a mezőgazdasági termelésben felfedezték a benne rejlő potenciált. Elfogadottá vált, hogy gazdaságos, sőt nyereséges a termesztése.

Magyarország a nyugat-európai piac számára már több évtizede szállít mézontófű vetőmagot kiváló minőségben. A termesztőterület 5–10 ezer hektár évente, azonban erős ingadozást mutat. Míg 2015-ben a harmadik legnagyobb területű vetőmagszemlében részesített faj volt az őszi búza és a kukorica után, ugyanakkor például 2004-ben az 1500 hektárt alig haladta meg a vetésterülete. Benke (2015) szerint a magyarországi mézontófű-szaporítás a nyugat-európai növénytermesztés elővetemény-igényét hivatott kielégíteni, és mint ilyen, a világpiaci kereslet ingadozására érzékenyen reagál.

Az előállított vetőmag 90%-ot meghaladó része minden évben exportra kerül – Magyarországot külföldön elsősorban mint mézontófű vetőmag-előállítót ismerik. Az előállításához kedvező magyar klíma és a szaktudás egyaránt hozzájárul ehhez.

A mézontófű termelése zárt termeltetési rendszerben, szerződés alapján történik, a termeltetők a mézontófű bázismagját adják ki a gazdálkodóknak, majd az így előállított vetőmag feldolgozását már általában a jól felszerelt, erre szakosodott vetőmagüzemek végzik. A gazdálkodók munkáját vetéstől betakarításig nyomon követi a hatóság és a termeltetők is. A fémzárolt áru azután a külföldi megrendelőkhöz kerül, a koordináló termeltető cég pedig elszámol a termelőkkel.

A 2007-es vetőmagfelügyeleti beszámoló szerint 119 hektár (358 kg/ha), 2009-ben 283 hektár (402 kg/ha) 2017-ben 53 hektár (471 kg/ha) volt az ökológiai gazdálkodás mézontófű szaporítóterülete. Az úgynevezett biofacélia-vetőmag iránti külföldi igény még a konvencionális mézontófű-vetőmag iránti igénynél is hektikusabb, bár az elmúlt években már folyamatos az igény, azonban ez mindössze néhány száz hektár termesztőterület számára jelent lehetőséget. Az ökológiai gazdálkodás sajátosságaihoz igazodva lehetne eltérő határértékeket alkalmazni a két termesztésmód között (Radics, 2006), de Magyarországon jelenleg nem tesznek különbséget az ökológiai és konvencionális mézontófű-vetőmag szemléjénél.

Ökológiai területen gyakori a vadrepce gyomosítása

A mézontófű alkalmas faj ökológiai növénytermesztésre és ökológiai vetőmagtermesztésre is. Kis munkaerőigényű, költségtakarékos növény, mely kevés ráfordítással is eredményesen termeszthető. Alacsony a tápanyagigénye, a termőföld erejét csak kis mértékben használja, kis, alacsony terméssel is jó árbevétel érhető el vele. Kórokozóktól és kártevőktől nem kell védeni, gyomnövények elleni védelme pedig vegyszermentesen is megoldható.

Vetőmagtermesztése mellett nő a jelentősége zöldtrágyanövényként, keverékek alkotóelemeként. Ezt elősegíti az ökológiai másodvetésben történő felhasználásának támogatása (zöldítés) és az AKG (agrár környezetgazdálkodás) program, ennek köszönhetően tarlóvetésben, vízvédelmi sáv alkotóelemeként, mezsgyevetésre, beporzósáv kialakításánál alkotóelem lehet (10/2015 rendelet). A mézontófű zöldtrágyázásra való felhasználása azonban nem tekint hosszú múltra vissza, néhány évtizede vizsgálják felhasználhatóságát, tulajdonságait. Gyors csírázása, fejlődési erélye, nagy zöldtömege, jó gyomelnyomó képessége és kártevőmentessége miatt kiváló zöldtrágyanövénynek számít.

Magyarországon és Európában jellemzően sok keverék tartalmazza összetevőként a mézontófüvet, hektáronként 0,5–5 kg közötti mennyiségben. Javasolják őszi és tavaszi kalászosok, burgonya, cukorrépa, kukorica, zöldségkultúrák elé zöldtrágyaként, méhlegelő és vadlegelő keverékekbe, ültetvény kultúrákba sorköztakaró és mulcskeverékekbe, szántóföldi szegélyvetésekbe, hosszabb ideig fenntartott beporzósávokba, biztosan kifagyó növényként mulcsvetésbe (Lütke–Entrup, 2001)

Nem áll rokonságban a szántófölön termesztett növényekkel, kevés kórokozója van, nincs ismert kártevője, és más kedvező tulajdonságai miatt gyakori összetevő, felhasználásának egyedül a viszonylag magas ára szab határokat.

Társítható pillangósokkal

A mézontófű vetésével növelhető a biodiverzitás: Hickmann és Wratten (1996) vizsgálataiból is kiderül, hogy a mézontófű életteret biztosít a zengőlegyeknek, így szerepe lehet a levéltetvek elleni biológiai védekezésben. Nematicid hatása miatt kifejezetten ajánlott cukorrépás és burgonyás vetésforgók zöldtrágya növényének, valamint kertészeti kultúrákban (Budai, 2005). Jelentőségét az adja, hogy zöldtrágyaként vetve a talajban élő fonálférgeket, cserebogár pajorokat riasztja, pusztítja (Csajbók és munkatársai, 2007) (Kovács és munkatársai, 2009).

Kolbe és munkatársai (2004) vizsgálataiban a tarlóvetésre felhasznált mézontófű őszi bedolgozásig ökoterületen, 711 mm átlagos éves csapadékösszeg mellett 19,4 t/ha zöldtömeget szolgáltatott, melyben a megkötött nitrogéntartalom 64,4 kg/ha volt. Ez a zöldtrágyázás az utána következő kukorica kultúrában 3,3%-os terméscsökkenést okozott, a burgonyában viszont 14%-os termésnövekedést. Csavajda (2003) vizsgálatai szerint a mézontófű után vetett őszibúza-termések meghaladták a fajtákra jellemző átalagos terméseket.

            
Társítható egyéb méhlegelőnek alkalmas fajokkal  és sorköztakaró keverék alkotója is lehet

A mézontófű környezeti igénye

A mézontófű a Kárpát-medencében mindenütt eredményesen termeszthető. Az éghajlati és talajviszonyokat egyaránt képes kompenzálni, terméseredményét elsősorban nem a környezeti feltétek, hanem a műveleti eljárások határozzák meg.

Sekély termőrétegű talajokon is kiváló termést hozhat. Péter (1991) szerint talajban nem válogat. A nitrogénben dús talajokon könnyen megdől, ami betakarítási nehézségeket, terméscsökkenést okoz. A mézontófű a pangó vizet nem tűri, vizenyős, illetve repedezésre hajlamos talajra nem való, a jó vízelvezetésű talajokon ad jó termést. A nehezen felmelegedő talajokon vontatottan fejlődik.

Száraz, repedezett talajon

A virágzás idejéig a mérsékelten meleg, csapadékos időjárás kedvező számára. A virágzásig hullott csapadék mennyisége befolyásolja a termésmennyiségét. Száraz tavaszon gyengén fejlődik, a növény alacsony marad. A virágzást követően a megtermékenyülés után az aszályos időjárásra kevésbé érzékeny.

Idegentermékenyülő növény, beporzásához rovarok, elsősorban a házi méhek jelenléte elengedhetetlen. A vetőmag-előállító területek a vándorméhészek kedvelt célja. Igen erős vonzó hatással bír a méhekre, a fő mézontófű-termelő térségekben évek óta inkább a túlterhelés érzékelhető, semmint a beporzók hiánya. Más kultúrákról is képes elvonzani a beporzókat a fő nektártermelési időszakban. A mézontófű a vetés idejétől függően 6–11 hét múlva virágozni kezd (minél később vetik, annál előbb), és virágzása hetekig tart. Egy hektár facéliára 6–8 méhcsalád telepíthető.

Mivel folyamatosan virágzó és folyamatos magérésű növényről van szó, a terméseredményt leginkább limitáló tényező, hogy a virágzás minél hosszabban történjen, és ezalatt a méhek minél zavartalanabbul tudjanak dolgozni. A csapadékos, szeles napok ezt akadályozzák.

A mézontófű termesztésének gyakorlati, naprakész ismereteiről már elérhető digitális kiadásban Dr. Nagy Ida és Dr. Radics László: A mézontófű termesztése című kötete. Keresse kiadónk webáruházában, a Gyakorlati Tudástár sorozatban!

www.szaktudas.hu

A KÖTET FŐ FEJEZETEI:
   A mézontófű rendszertani helye
   A mézontófű jellemzői
   Származása, termesztéstörténete
   A mézontófű termesztésének helyzete jelenleg Magyarországon
   A mézontófű környezeti igénye
   Helye a növényi sorrendben
   Mézontófűfajták
   Talajművelési rendszer
   Vetése
   Tápanyagellátás
   Növényvédelem
   Egyéb kártételek
   Mézontófű, mint kultúrgyom
   Öntözés
   Betakarítás
   Vetőmagszaporításra vonatkozó előírások, szántóföldi ellenőrzés

Ha szeretne értesítést kapni megjelenő újdonságainkról, iratkozzon fel HÍRLEVELÜNKRE!

Kapcsolódó cikkekMiért termesszünk rozst és tritikálét?Repce: távlatok és kérdőjelekA mák komplex növényvédelme

Ajánlott kiadványokDr. Radics László (szerk.):
Alternatív növények termesztése I.Dr. Radics László (szerk.):
Alternatív növények termesztése II.Dr. Radics László:
Szántóföldi növénytermesztésDr. Radics László – Dr. Pusztai Péter:
Alternatív növények korszerű termesztéseDr. Radics László:
Zöldítés, vetésforgó, kettős termesztés