2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Malacok betegségei - Az újszülött malacok coli-hasmenése

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Dr. Böő István, 2021/11/30
Címkék: állattartás, állománykezelés, gazdasági állatok

A coli-hasmenés nálunk az újszülöttkori hasmenéssel járó legáltalánosabb és leggyakoribb megbetegedés. A betegséget a született malac környezetében jelenlévő, különböző szerocsoportú, olykor enterotoxinokat termelő coli-baktériumok okozzák, főként akkor, ha egyidejűleg hajlamosító körülmények is vannak (pl. rossz higiéniai viszonyok, a kocák túl korai tenyésztésbe vétele, a malacok gyenge életképessége, a föcstej felvételének a zavarai stb.). Ezek a baktériumtörzsek területenként és időnként (sőt ugyanazon a helyen is) változhatnak, ezt a megelőzésben és a gyógykezelésben egyaránt figyelembe kell venni!

Az újszülött malac veleszületett szopási ösztöne révén a köldökzsinór elszakadása után azonnal az anya testfelületét, ellési váladékait, a padozatot stb. nyalja, így a kórokozókat szájon át felveszi. Ezek a vékonybelében tömegesen szaporodnak el, annak nyálkahártyájának működését megzavarják, károsítják, a termelt enterotoxinok (méreganyagok) hasmenést okoznak. A beteg malac bélsarával a kórokozókat nagy számban üríti, így már érthető, hogy almon belül miért terjed olyan gyorsan a coli-hasmenés.

Mikor fordul elő leggyakrabban az újszülött malacok coli-hasmenése?
Ez a régebben „nagyüzeminek” számító betegség ma már a családi gazdaságokban is általánossá vált. Rendszerint az élet első két hetében fordul elő, később csak szórványosan. Leggyakoribb mégis 2–5 napos korban, de nem ritka már az első napi megbetegedés sem, különösen az elhúzódó ellések után, amikor a szülőút hosszabb ideig volt nyitott, így a malacok már ott fertőződtek. Az első napi megbetegedés súlyosabb, mert gyorsabb lefolyású.
Azokban az udvarokban, ahol gond van a higiéniával, ahol nem megfelelően almoznak, szinte minden fialás után jelentkezik. Előhasi kocák, nagy létszámú telepekről kihelyezett kocák utódain és téli időszakban gyakoribb. Alomról alomra általában nem terjed, de egy almon belül igen. 

Milyen tünetei vannak az újszülött malacok coli-hasmenésének?
A beteg malacok nem szopnak, összebújnak, bágyadtak, szőrük borzolt, fénytelen, bőrük szürkésfehér, a bélsár híg, jellegzetesen sárgás színű, vagy sárgásfehér, sárgászöld, gyakran vízszerű és gázbuborékokat tartalmaz. A hasmenés nemegyszer már két-három órával a fialás után jelentkezik. A nagy folyadékveszteség miatt a bőr ráncos, a szemek beesettek, fényük megtört, üvegszerű, végül az állat kiszáradás, acidózis miatt pusztul el. Vannak olyan esetek is, amikor a malac még a hasmenés megjelenése előtt hullik el, de az elhullások túlnyomó többsége az első hétre esik.
Az elpusztult malacok gyomrában alvadt tej van, a gyomor nyálkahártyája az alapi részén kipirult.
A betegséget átvészelt malacok a továbbiakban normálisan fejlődnek.

    
A beteg malacok összebújnak, szőrük borzolt, fénytelen,bőrük sápadt, bélsaruk híg, jellegzetesen sárga színű
(Dr. Böő István felvétele)

Mit tehet a gazda a coli-hasmenés megelőzése érdekében?
Megelőzésként a fertőzési források és a hajlamosító tényezők csökkentésére kell törekedni. Fontos a tenyésztésre szánt kocasüldők időbeni kiválogatása, ezután megfelelő tartása és takarmányozása (mozgatás, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag takarmányozás).
A vemhesség utolsó hónapjában törekedni kell a koca ellésre történő megfelelő felkészítésére (takarmány mennyisége, minősége), hogy minél nagyobb biológiai értékű, minél életképesebb, ezáltal minél nagyobb ellenálló képességű malacok szülessenek.
Jó elletési higiénia.
A malacok szopását az első héten tilos korlátozni, különösképpen figyeljük, hogy a kocának a fialás utáni első két napon van-e kellő mennyiségű teje (föcstej!).
A malacok hőigényének biztosítása (16–18 °C-os teremhőmérséklet, 26–30 °C a malacok pihenőterén).
A malacok vas- és A-vitamin ellátása.
Nagyobb kocalétszámú gazdaságokban, ahol a betegség rendszeresen előfordul, lehetőség van speciális megelőzésre, a vemhes kocák vakcinázására is (kocák vakcinázása a várható ellés előtt 6-héttel, majd 2–3 héttel), ezzel a született malacok az anya teje által biztosított kolosztrális immunitáshoz jutnak (persze csak akkor, ha a kocának elég teje van és a malacok szopnak is – lásd. újszülött malacok vércukor-csökkenése, eléhezése).
A védőoltás időpontját és az oltóanyag milyenségét bízzuk állatorvosunkra!

Mit tehet a gazda a coli-hasmenés jelentkezése után?
Ne várakozzon és ne kísérletezzen, haladéktalanul forduljon állatorvoshoz!
Vannak, akik az első napi hasmenést összetévesztik és bélszurokkal, mások „házi” kezeléshez folyamodnak, különböző antibiotikumokat adagolnak. A betegség diagnosztizálása a szakember dolga, annál is inkább, mert el kell különíteni más, szintén az első napokban jelentkező hasmenéses bántalmaktól (pl. a malacok fertőző elhalásos bélgyulladása, vírusos hasmenés).
Az igaz, hogy ha időben jelezzük, antibiotikumokkal vagy egyéb kemoterápiás szerekkel viszonylag jól gyógyítható, de nem mindegy, melyikkel, hogyan (szájon át vagy injekcióval), és mennyi ideig kell a malacot kezelni. Ez annál is inkább állatorvosi feladat, mivel az esetek egy részében a kiszáradás veszélye miatt folyadékpótlásról is gondoskodni kell!
Az állatorvos által javasolt antibiotikumot vagy kemoterapeutikumot legalább 5 napon át (de inkább egy hétig) szájon át az egész alomnak adni kell, azoknak a malacoknak is, amelyek nem hasmenésesek.

Dr. Böő István fenti cikke részlet az állatorvos-szerző A malacok betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei I. című írásából. A kiadvány a Szaktudás Kiadó Gyakorlati Tudástár sorozatában jelent meg, elektronikus kiadásban, elérhető az alábbi gombra kattintva:

MEGNÉZEM A KIADVÁNYT

Ajánlott kiadványokDr. Böő István:
Baromfifélék betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei III.
Dr. Böő István:
A malacok betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei I.
Dr. Böő István:
A szarvasmarhatartás gyakorlata I.
Dr. Böő István:
A növendék- és felnőtt sertések betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei II.
Balogh Péter - Novotniné Dankó Gabriella (szerkesztők):
Versenyképes kocatartás és malacnevelés
Dr. Böő István:
A szarvasmarhatartás gyakorlata II.

Ez is érdekelhetiMÁSZ közgyűlés: Stagnáló magyar állattenyésztésA cukorrépa vegyszeres gyomirtásaKilátások az állattenyésztésben

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Precíziós takarmányozás: biológia, ökonómia, informatika
A aszály nem csak a növénytermelőket sújtotta az idén. A forró nyári napokon a hőstressz rontotta az állattenyésztés hozamait, takarmányból kevés termett és drága lett, ugyanakkor a beltartalmi értéke is gyengébb. A takarmányok minőségének hanyatlása korszerű takarmányozási technológiákkal eredményesen korrigálható. Ehhez nyújt szakszerű segítséget Babinszky László professzor Precíziós takarmányozás: tények és tévhitek című anyaga.
Húsmarhatartás: pozitív trendet mutat a jövedelmezőség
A 2026-os tartós aszály miatt romokban van a mezőgazdaság. A növénytermelésben több száz milliárd forint a kár, összeomlás szélén áll a sertéstenyésztés, zuhanó felvásárlási árak jellemzik a tejtermelést. Ritka és szerencsés kivételnek számít a húsmarhatartás, amelynek jövedelmezősége pozitív trendet mutat, az ágazat helyzete javult az előző évekhez képest. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a fiatal bikák termelői ára 40 százalékkal nőtt, ez az emelkedés nagyobb profithoz juttatja a gazdákat. Az USDA előrejelzése szerint Amerikában és Európában is csökken a marhahústermelés, ez a globális hiány magasan tarthatja a felvásárlási árakat.
A térség motorja a Formula GP Kft.
Harmincöt éve, hogy a FORMULA GP Kft.-t négy alapító tag létrehozta. Az alapítók részben műszaki érdekeltségű szakemberek, akik az autóversenyzés világát kedvelik, jól ismerik. Sántha Imre, a Kft. ügyvezető igazgatója agrárvégzettségű. Az elnevezéshez híven az agrárágazatban „száguld” a FORMULA GP Kft., hiszen az elmúlt három és fél évtizedben egy kis növénytermesztő gazdaságból komplex, vertikálisan integrált, a hajdúsági térség meghatározó agrárvállalkozásává, cégcsoporttá fejlődött. Sántha Imrével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza