2026. 08. 18., kedd
Ilona
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Malacok betegségei - Az újszülött malacok coli-hasmenése

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Dr. Böő István, 2021/11/30
Címkék: állattartás, állománykezelés, gazdasági állatok

A coli-hasmenés nálunk az újszülöttkori hasmenéssel járó legáltalánosabb és leggyakoribb megbetegedés. A betegséget a született malac környezetében jelenlévő, különböző szerocsoportú, olykor enterotoxinokat termelő coli-baktériumok okozzák, főként akkor, ha egyidejűleg hajlamosító körülmények is vannak (pl. rossz higiéniai viszonyok, a kocák túl korai tenyésztésbe vétele, a malacok gyenge életképessége, a föcstej felvételének a zavarai stb.). Ezek a baktériumtörzsek területenként és időnként (sőt ugyanazon a helyen is) változhatnak, ezt a megelőzésben és a gyógykezelésben egyaránt figyelembe kell venni!

Az újszülött malac veleszületett szopási ösztöne révén a köldökzsinór elszakadása után azonnal az anya testfelületét, ellési váladékait, a padozatot stb. nyalja, így a kórokozókat szájon át felveszi. Ezek a vékonybelében tömegesen szaporodnak el, annak nyálkahártyájának működését megzavarják, károsítják, a termelt enterotoxinok (méreganyagok) hasmenést okoznak. A beteg malac bélsarával a kórokozókat nagy számban üríti, így már érthető, hogy almon belül miért terjed olyan gyorsan a coli-hasmenés.

Mikor fordul elő leggyakrabban az újszülött malacok coli-hasmenése?
Ez a régebben „nagyüzeminek” számító betegség ma már a családi gazdaságokban is általánossá vált. Rendszerint az élet első két hetében fordul elő, később csak szórványosan. Leggyakoribb mégis 2–5 napos korban, de nem ritka már az első napi megbetegedés sem, különösen az elhúzódó ellések után, amikor a szülőút hosszabb ideig volt nyitott, így a malacok már ott fertőződtek. Az első napi megbetegedés súlyosabb, mert gyorsabb lefolyású.
Azokban az udvarokban, ahol gond van a higiéniával, ahol nem megfelelően almoznak, szinte minden fialás után jelentkezik. Előhasi kocák, nagy létszámú telepekről kihelyezett kocák utódain és téli időszakban gyakoribb. Alomról alomra általában nem terjed, de egy almon belül igen. 

Milyen tünetei vannak az újszülött malacok coli-hasmenésének?
A beteg malacok nem szopnak, összebújnak, bágyadtak, szőrük borzolt, fénytelen, bőrük szürkésfehér, a bélsár híg, jellegzetesen sárgás színű, vagy sárgásfehér, sárgászöld, gyakran vízszerű és gázbuborékokat tartalmaz. A hasmenés nemegyszer már két-három órával a fialás után jelentkezik. A nagy folyadékveszteség miatt a bőr ráncos, a szemek beesettek, fényük megtört, üvegszerű, végül az állat kiszáradás, acidózis miatt pusztul el. Vannak olyan esetek is, amikor a malac még a hasmenés megjelenése előtt hullik el, de az elhullások túlnyomó többsége az első hétre esik.
Az elpusztult malacok gyomrában alvadt tej van, a gyomor nyálkahártyája az alapi részén kipirult.
A betegséget átvészelt malacok a továbbiakban normálisan fejlődnek.

    
A beteg malacok összebújnak, szőrük borzolt, fénytelen,bőrük sápadt, bélsaruk híg, jellegzetesen sárga színű
(Dr. Böő István felvétele)

Mit tehet a gazda a coli-hasmenés megelőzése érdekében?
Megelőzésként a fertőzési források és a hajlamosító tényezők csökkentésére kell törekedni. Fontos a tenyésztésre szánt kocasüldők időbeni kiválogatása, ezután megfelelő tartása és takarmányozása (mozgatás, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag takarmányozás).
A vemhesség utolsó hónapjában törekedni kell a koca ellésre történő megfelelő felkészítésére (takarmány mennyisége, minősége), hogy minél nagyobb biológiai értékű, minél életképesebb, ezáltal minél nagyobb ellenálló képességű malacok szülessenek.
Jó elletési higiénia.
A malacok szopását az első héten tilos korlátozni, különösképpen figyeljük, hogy a kocának a fialás utáni első két napon van-e kellő mennyiségű teje (föcstej!).
A malacok hőigényének biztosítása (16–18 °C-os teremhőmérséklet, 26–30 °C a malacok pihenőterén).
A malacok vas- és A-vitamin ellátása.
Nagyobb kocalétszámú gazdaságokban, ahol a betegség rendszeresen előfordul, lehetőség van speciális megelőzésre, a vemhes kocák vakcinázására is (kocák vakcinázása a várható ellés előtt 6-héttel, majd 2–3 héttel), ezzel a született malacok az anya teje által biztosított kolosztrális immunitáshoz jutnak (persze csak akkor, ha a kocának elég teje van és a malacok szopnak is – lásd. újszülött malacok vércukor-csökkenése, eléhezése).
A védőoltás időpontját és az oltóanyag milyenségét bízzuk állatorvosunkra!

Mit tehet a gazda a coli-hasmenés jelentkezése után?
Ne várakozzon és ne kísérletezzen, haladéktalanul forduljon állatorvoshoz!
Vannak, akik az első napi hasmenést összetévesztik és bélszurokkal, mások „házi” kezeléshez folyamodnak, különböző antibiotikumokat adagolnak. A betegség diagnosztizálása a szakember dolga, annál is inkább, mert el kell különíteni más, szintén az első napokban jelentkező hasmenéses bántalmaktól (pl. a malacok fertőző elhalásos bélgyulladása, vírusos hasmenés).
Az igaz, hogy ha időben jelezzük, antibiotikumokkal vagy egyéb kemoterápiás szerekkel viszonylag jól gyógyítható, de nem mindegy, melyikkel, hogyan (szájon át vagy injekcióval), és mennyi ideig kell a malacot kezelni. Ez annál is inkább állatorvosi feladat, mivel az esetek egy részében a kiszáradás veszélye miatt folyadékpótlásról is gondoskodni kell!
Az állatorvos által javasolt antibiotikumot vagy kemoterapeutikumot legalább 5 napon át (de inkább egy hétig) szájon át az egész alomnak adni kell, azoknak a malacoknak is, amelyek nem hasmenésesek.

Dr. Böő István fenti cikke részlet az állatorvos-szerző A malacok betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei I. című írásából. A kiadvány a Szaktudás Kiadó Gyakorlati Tudástár sorozatában jelent meg, elektronikus kiadásban, elérhető az alábbi gombra kattintva:

MEGNÉZEM A KIADVÁNYT

Ajánlott kiadványokBalogh Péter - Novotniné Dankó Gabriella (szerkesztők):
Versenyképes kocatartás és malacnevelés
Dr. Böő István:
A növendék- és felnőtt sertések betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei II.
Dr. Böő István:
A malacok betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei I.
Dr. Böő István:
A szarvasmarhatartás gyakorlata I.
Dr. Böő István:
A szarvasmarhatartás gyakorlata II.
Dr. Böő István:
Baromfifélék betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei III.

Ez is érdekelhetiMÁSZ közgyűlés: Stagnáló magyar állattenyésztésA cukorrépa vegyszeres gyomirtásaKilátások az állattenyésztésben

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Hőstressz és takarmányhiány
Egész Európában növekszik a hőhullámos napok száma - írja a Sustainable Agriculture című agrár szakmai folyóirat. Magyarországon az ezredforduló óta kilenccel nőtt a hőhullámos napok száma, és az emelkedés nem áll meg az előrejelzések szerint. Ennek hatása a gabonatermelésben az idén 2 milliárd euró veszteséget okozhat Európában, Magyarországon 450 – 500 milliárd forint lehet a kár; de elérte az állattenyésztési ágazatokat is.
Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
A Mesterséges Intelligencia és a baromfiágazat
A Nemzetközi Baromfitanács (International Poultry Council - IPC) idén januárban Atlantában (Egyesült Államok) rendezte meg éves konferenciáját, amelyen Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója is jelen volt. A tanácskozáson megfogalmazódott, hogy a jelenlegi geopolitikai bizonytalanságok és az állategészségügyi kockázatok olyan kérdések, amelyeket értelmezni kell, ezért elengedhetetlen az információcsere. Az IPC tanácskozásán széles körű szakmai párbeszéd alakult ki, így a valós információcsere is megvalósult. Csorbai Attilával beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza