2026. 05. 27., szerda
Hella
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Az erdőfelújítás gépeinek rendszerezése

Kategória: Gépesítés | Szerző: Dr. Horváth Béla, 2021/12/12

Erdőfelújítás alatt azt a tevékenységet értjük, amellyel a kitermelt erdő helyén újat létesítünk. Az erdőfelújítás természetes és mesterséges kivitelű lehet. Természetes erdőfelújításról akkor beszélünk, ha az újulat az anyaállomány lehulló magjából vagy a kitermelt anyaállomány tuskóinak, gyökereinek sarjadásából keletkezik.

A magról való természetes erdőfelújítás kivitelezése már a fakitermelés folyamatában elkezdődik a különböző mértékű bontásokkal és vágásmódokkal. A sarjról való természetes erdőfelújítás a fakitermelés után indul, és esetleg csak bizonyos részleges talaj-előkészítési beavatkozásokat igényel. Mesterséges erdőfelújításról akkor történik, ha az új erdő a csemetekertekben nevelt csemetékkel vagy dugványokkal, ill. a területen közvetlenül elvetett maggal létesül. A mesterséges erdőfelújítás a fakitermelés után indul, a terület teljes megtisztításával (terület-előkészítéssel), majd teljes vagy részleges talaj-előkészítés után a szaporítóanyag kihelyezésével.

Fentiekből is következik, hogy érdemi gépesítést a mesterséges erdőfelújítás igényel, ezért, ha az erdőfelújítás gépesítéséről beszélünk, az alatt lényegében a mesterséges erdőfelújítás gépesítését értjük. Ezt teszi a jelen összeállítás is.

Az erdőfelújítás tehát a vágásterületek (1–2. képek) újraerdősítését jelenti. Indító műveletcsoportja a terület-előkészítés, melynek során a vágásterületet előkészítjük a talaj-előkészítés, ill. a vetés vagy az ültetés számára. Ennek során a vágásterület sarjait és cserjéit, továbbá a területet borító vágástéri mellékterméket, és a technológiák egy részében a tuskókat is eltávolítjuk. A terület-előkészítés lehetséges műveletei tehát: a bozót- és lágyszárú irtás, a vágástakarítás és a tuskózás.

   
1. kép. Vágásterület (fotó: Horváth B.)                                                        2. kép. Vágásterület tuskózás után (fotó: Horváth B.)

Az erdőfelújítási technológiák munkaműveleteit, azok egymáshoz kapcsolódását, és a hozzájuk tartozó gépeket az 1. ábra szemlélteti. Az ábrához magyarázatként a következő megállapítások tehetők:

• az egyes ablakokban a művelet megnevezése alatt, zárójelben a művelet elvégzésére alkalmas gépféleségek neve olvasható;
• egy technológián belül a terület-előkészítés műveletei közül a bozót- és lágyszárú irtás, továbbá a vágástakarítás attól függően szükségesek vagy nem, hogy a fakitermelés után a vágásterület milyen állapotú (pl., ha a fakitermelés teljesfás munkarendszerű volt, akkor nincs szükség vágástakarításra, mert nem maradt vissza áganyag);
• az erdőfelújítás folyamatában tuskózás akkor szükséges, szaporítóanyag kihelyezése teljes talaj-előkészítés után történik (ekkor az erdőfelújítási technológia a tuskózás és tuskóeltávolítás után egyezik az erdőtelepítés technológiai folyamatainak valamelyikével /lásd a „Horváth B. (2021): Gépek az erdőtelepítéshez. Szaktudás Kiadó Ház Zrt., Budapest. 45 p. ISBN 978-963-575-000-9 (https://szaktudas.hu Digitális kiadvány/Gyakorlati Tudástár sorozat)„ című kiadványt/);
• egy technológián belül a részleges talaj-előkészítés műveletei (pásztás, foltos, tányéros) közül elégséges egy művelet;
• egy technológián belül a szaporítóanyag talajba juttatása mindig egy művelettel valósul meg (vetéssel vagy ültetéssel);
• egy technológián belül az ápolás műveletei, a károsítók megjelenésétől függően, többször ismétlődhetnek;
• az erdőfelújítás átadása során az erdészeti hatóság befejezetté nyilvánítja a folyamatot (kimondja az új erdő létrejöttét);
• a vázolt technológiai folyamatok a fafajhoz kötéssel kiegészülnek a műveletek mennyiségi, minőségi és időbeli jellemzőivel.


z

Az egyes erdőfelújítási technológiák megvalósítására – a rendelkezésre álló gépekből – a céloknak legjobban megfelelő gépsorok alakíthatók ki. Egy-egy gépsoron belül adott erdőfelújítási feladat konkrét igényeinek kielégítésére természetesen többféle megoldás lehetséges, az adott gépsorba épített gépek típusától és számától függően. Az erdőfelújítás lehetséges gépei:

• a bozót- és lágyszárú irtók (motorfűrészek, tisztítófűrészek, ágzúzó hengerek, szárzúzók, fűnyírók, kaszálógépek);
• a vágástakarítók (letolók, aprítók);
• a tuskózók (rigolekék, tuskókiemelők, tuskóforgácsolók, gyökérfésűk);
• a részleges talaj-előkészítő gépek (pásztás-, foltos-, tányéros-, bakhátas talaj-előkészítők);
• a szaporítóanyagot talajba juttató gépek (vetőgépek, ültetőgépek, gödörfúrók);
• az ápológépek (mechanikus- és vegyszeres ápolás gépei).

Dr. Horváth Béla fenti összefoglaló áttekintése az erdőfelújítás gépeiről a szerző Gépek az erdőfelújításhoz című munkájának bevezetője, mely a Szaktudás Kiadó Ház Gyakorlati Tudástár sorozatában jelent meg.

A kötet az erdőfelújítás gépesítési ismereteit az alábbi fő témakörök szerint tárgyalja:

 -Erdőfelújítás gépeinek rendszerezése
- Erdőfelújítás erőgépei
- Bozót- és lágyszárú irtók
- Vágástakarítók
- Tuskózók
- Részleges talaj-előkészítés gépei
- Szaporítóanyagot talajba juttató gépek
- Ápológépek

Megrendeléshez és a szerző további, erdészeti gépesítéssel kapcsolatos kiadványaiért keresse fel a Gyakorlati Tudástár Erdészet kategóriájának kínálatát, az alábbi linken:

https://szaktudas.hu/webshop/a/84-erdeszet

Ajánlott kiadványokDr. Horváth Béla:
Gépek az erdőfelújításhoz
Dr. Horváth Béla – Dr. Vágvölgyi Andrea:
Energetikai faültetvények termesztés-technológiája
Dr. Horváth Béla:
Gépek az erdőtelepítéshez
Dr. Horváth Béla:
Gépek a szabadföldi erdészeti csemetetermesztéshez
Dr. Horváth Béla:
Gépek az intenzív erdészeti csemetetermesztéshez
Dr. Horváth Béla – Dr. Vágvölgyi Andrea:
Gépek az energetikai faültetvényekhez

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Adatalapú gazdálkodás és automatizálás az agráriumban
Az informatika a mezőgazdaságban még sok gazdálkodónak idegennek tűnik, igyekeznek minél messzebb kerülni tőle. Azonban, ahogy a világ minden más ágazatában is, az agráriumban is hatalmas fejlődési lehetőségeket rejt az informatika. Azt gondolnánk, hogy gyerekcipőben jár még és éppen csak kopogtat az ajtónkon, de ez nem így van. A fejlődés már régóta itt van, csak egyszerűen félünk az álmaink megvalósításától. Sőt, olyan iramban halad, hogy szinte nem lehet tartani vele a lépést.
A drón használata ma már nem kérdés - Komplex szolgáltatást kínálnak a gazdáknak
Ma már tisztában vagyunk azzal, hogy a legtöbb forradalmi innovációt a hadIiparban fejlesztik, gondoljunk csak a teflon megjelenésére. Így van ez a drónok esetében is, hiszen ki gondolná, hogy az első drónokat az első világháború idején, 1914 körül katonai célokra fejlesztették. A civilek számára a drónok a 2000-es évek közepén váltak elérhetővé, amikor a katonai technológiákat miniatürizálták és olcsóbbá tették annak érdekében, hogy a kereskedelmi modellek is megjelenjenek.
Névjegyük a minőségi szolgáltatás
A Verbis Kft. a Veres család tagjainak tulajdonában álló, 100 százalékban magyar vállalkozás. Az 1997 februárban alapított cég 1998-ban kezdett el foglalkozni ipari dízelmotorok alkatrészeinek importjával és nagykereskedelmével, majd tevékenységüket gyors ütemben kiterjesztették a gépkereskedelemre oly módon, hogy új, piacképes márkákat kutattak fel, amely márkáknak a kizárólagos képviseletét is elnyerték. dr. Veres Sándor igazgatóval beszélgettünk.
Ismét az agrárgépeké lesz a főszerep a Hungexpón
Januárban újra együtt rendezik meg a 44. AGROmashEXPO-t és az AgrárgépShow-t a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban, így a hazai agrárium legnagyobb szakmai és üzleti találkozójával nyit az év. A kiállítás folyamatosan bemutatja a mezőgazdasági innovációkat és a fenntartható megoldásokat Magyarországon, egyben platformot nyújt a legújabb technológiák, gépek és eszközök bemutatására, segíti a szakmai és üzleti kapcsolatok építését, összességében pedig hozzájárul a magyar agrárium versenyképességének növeléséhez és fejlődéséhez.
Talajművelés az ökológiai növénytermesztésben
Korábban a művelés legfontosabb céljának a növények igényének legjobban megfelelő talajállapot kialakítását tartották. Ez a törekvés a növény szempontjából a szántóföldi és a kertészeti termelésben a minőség előfeltételeként igazolódott. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a növény számára kedvező lazultság és aprózottság elérése során elporosodhat a szerkezet, a talaj visszatömörödhet, a környezet károsodhat.
Meg kell mentenünk a talajainkat - Talajtakarás, forgatás nélküli művelés és hasznos mikroorganizmusok kijuttatása
Hol tart ma a magyar agrárium az okszerű talajművelésben, a talajok szervesanyag-tartalmának növelésében, mi a gondolkodás a tavaszi vetésű kultúrák esélyeiről – egyebek mellett ezekről adott pillanatképet az Agrárium olvasóinak Daoda Zoltán, a Kukorica Kör Egyesület ügyvezető igazgatója. Szavaiból kiderül, olyan mértékű a mezőgazdaság legfőbb termelőeszközének leromlása, hogy most kell lépni, és az is, hogy már a szalma tarlón hagyásával is jót tehetünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza