Megjósolhatatlan élelmiszerárak

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Virág Tibor, 2014/10/20

A nemzetközi kutatóintézeteinek egy része tartós áremelkedést jósol, viszont senki sincs felkészülve olyan kiszámíthatatlan tényezőkre, mint az egyre szeszélyesebb időjárás vagy a szinte semmiből kirobbanó ukrán-orosz válság.

Kezdjük talán itthon. Ha csak az árakat nézzük, teljesen ellentmondásos folyamatokat figyelhettünk meg az elmúlt két évben, hogy a korábbi időszakokról már ne is beszéljünk. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint például 2014 január–júniusában a mezőgazdasági termelői árak 11,8 százalékkal csökkentek 2013 azonos időszakához képest. Ezen időszak alatt a növényi termékek ára 18,1 százalékkal visszaesett, míg az élő állatok és állati termékeké 1,1 százalékkal emelkedett.

A mezőgazdasági termelőiár-index és ráfordításiár-index hányadosa az agrárolló. E mutató értéke 2014. január–júniusban 92,3 százalék volt, azaz 2013 azonos időszakához viszonyítva a mezőgazdasági termelői árak nagyobb mértékben csökkentek, mint a ráfordítási árak. Ebből könnyű kiszámolni, hogy a termelőket több, mint 7 százalékos veszteség érte az előző év azonos időszakához képest. Jól jártak viszont a fogyasztók, hiszen az élelmiszer-infláció ezzel párhuzamosan nem csak, hogy lelassult, de egyes termékek esetében (zöldség, gyümölcs, részben az olcsóbb húsáruk, takarmányok) deflációba is fordult.

Helyet kereső tételek

Előző számunkban hosszabb elemzésben próbáltuk jelezni, hogy az egyébként kivédhetetlen időjárási tényezők mellett a piacot szintén villámcsapásként érő orosz-ukrán válságnak, pontosabban az ezzel kapcsolatos élelmiszer-szállítási tilalmaknak milyen hatásuk lehet az árakra. Csak emlékeztetőül: egy 2014. augusztus 6-án elfogadott orosz elnöki határozat értelmében az Orosz Föderáció behozatali tilalmat rendelt el bizonyos, az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából és Norvégiából származó mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekre. A határozat a kiadás napjától egy évig érvényes, ugyanakkor ez az orosz belpiaci helyzet függvényében változhat. A határozat alapján tilos a friss, hűtött vagy fagyasztott marha-, sertés- és baromfihús, egyes húskészítmények, a hal, rák és más tengeri eredetű termékek, a tej és tejtermékek, a friss, hűtött vagy fagyasztott zöldség és gyümölcs bevitele Oroszországba. Nem érinti a magyar exportban az embargó az élőállat-, a gabona- és olajosmag-kivitelt, a vetőmagokat, a liszteket, a borokat és szeszesitalokat, a dísznövényeket és a fűszereket, a sertés- és baromfizsírt, a húskonzerveket, a zöldség- és gyümölcskonzerveket, zöldség- és gyümölcsleveket, ásványvizeket és a takarmányokat, amelyekből nagyobb mennyiséget exportálunk Oroszországba. A magyar piacot igazából nem is a „beragadó” hazai exportmennyiség fenyegeti, hanem az a tetemes európai uniós tétel, amely már napjainkban is értékesítési helyet keres magának. És nem csak nálunk.

Több szomszédunk, térségbeli partnereink termelése is a miénkhez hasonló gondokkal küzd. Például Szlo­vákiában is hamarosan csökkenhet egyes élelmiszerfélék ára. Főként az almáé és a sajtoké, amelyek az Oroszország által az Európai Unió ellen foganatosított embargó miatt nem kerülhetnek az orosz pultokra. Emiatt azokból túl sok lesz majd az európai piacon, és az eladásuk csak árcsökkentéssel valósítható meg.

A lengyelek az almatermésük 30 százalékát eddig az orosz piacra szállították. Csakhogy az oroszok az embargó miatt az almaszállítmányokat is visszaküldik az EU-ba. Ahhoz, hogy a lengyel termelők valahogy túléljék ezt az időszakot, vélhetően hajlandóak lesznek majd más országoknak olcsóbban felkínálni a termésüket.

Ugyanez érvényes más élelmiszerfélék esetében is: azok árát is csökkenteni kell. „Főként a húsfélékről és a tejtermékekről, továbbá a gyümölcs- és zöldségfélékről van szó. Tehát olyan árufélékről, amelyek esetében Orosz­ország embargót rendelt el” – magyarázta Stanislav Nemec, a Szlovák Mezőgazdasági és Élel­miszer-ipari Kamara vezetője.

Segítséget kértek

A cseh Madeta társaság, amelynek sajttal teli kamionjait nem engedték be Oroszországba, is elismerte: azt majd odahaza nagyon nehezen tudja eladni. „A cseh piacon 60 tonna sajtot nagyon nehezen tudunk majd eladni. Mindez számunkra nagy bonyodalmakat jelent” –mondta el a Madeta társaság szóvivője, Marta Faktorová.

Az élelmiszerfélék árának csökkenését nem kerülhetjük el. Bár vásárlóként eleinte örülhetünk majd az olcsóbb külföldi áruféléknek, a hazai termelők elvesztik a versenyképességüket. „Ez ugyanis majd főként több olyan kis- és középvállalkozó csődjéhez vezethet, akik tulajdonképpen a szlovákiai mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelés alapját képezik” – fejtette ki Nemec.

Több uniós tagország termelői emiatt az Európai Bizottsághoz (EB) fordulnak. Az orosz embargó miatt ugyanis olyan sok gyümölcs- és zöldségféléjük van, hogy azzal nem tudnak mit kezdeni. „Ebben a pillanatban megoldást keresünk arra, hogy milyen módon lesz kihasználva a gyümölcsfölösleg. Azt, hogy találnak-e majd alternatív piacokat, vagy a feldolgozás más módjaira lelnek rá”– magyarázta Ingrid Ludvíková, az EB szlovákiai képviselője.

Az európai képviselők termékenként kezdték elemezni az uniós élelmiszerfélék orosz importtilalmának következményeit. Oroszország a tilalmat az uniós szankciókra adandó válaszként vezette be. Az EU illetékesei szerint azonban még korai arról beszélni, hogy a gazdák kapnak-e valamiféle anyagi kártérítést az uniós alapokból. „Folyamatosan azt érezzük, hogy még kissé korai a szállítmányokat érintő következményekről beszélni” – jelentette ki az EB szóvivője, Roger Waite.

Az EB időközben arról is tájékoztatott (ennek tervezetéről is hírt adtunk korábban), hogy már határozott az őszibarack- és nektarintermelők támogatásáról, 5–10 százalékkal növelte azt a termékmennyiséget, amit kivonhatnak a piacról, és ingyenesen forgalmazhatnak. Az EU a gazdák által el nem adott gyümölcsért kártérítést fizet, ráadásul nekik majd marketingcélokra is anyagi támogatást nyújt. Konkrét összegekről még nem volt szó. A gyümölcstermelők támogatásáról szóló döntéshez formális igazolásra van szükség, továbbá arról is határozni kell, hogy az EU milyen pénzforrásokból merít majd erre a célra.

Hatások

A kialakult helyzettel kapcsolatban érzékelhetően zavarban van az Egyesült Nemzetek Szervezetének élelmiszerügyben vezető testülete, a FAO is. További világpiaci áresést sejtet a FAO, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet vezető közgazdásza az alapblog.hu-nak adott idei augusztusi interjúban. Concepcion Calpe egyelőre csak erősen odafigyelésre méltó fejleménysorozatnak ítéli meg, hogy immár negyedik hónapja olcsóbbá válnak az alapvető mezőgazdasági cikkek – az árutőzsdéken. Szerinte ennek csak részben lehet oka a vártnál jobb termés egy sor meghatározó jelentőséggel bíró exportőr országban. A további okokat a geopolitikai, politikai fejleményekben érdemes keresni.

Az viszont biztos, hogy az utóbbi idők piaci fejleményeiben még csak szerepet sem játszhatott az „Oroszország-sztori”, hiszen az oroszok csupán néhány nappal ezelőtt vetették be az importstop-fegyverüket. Nem lehet persze pontosan megjósolni, hogy a legújabb keletű nyugat–orosz kereskedelmi háborúskodás végül milyen hatással lesz az (élemiszer)piacokra, de az jó eséllyel inkább le fogja nyomni az árakat. Ausztrália, Új-Zéland, az EU, Amerika termelői, exportőrei ugyanis vélhetőleg az eddiginél sokkal ádázabb csatákba kezdenek, hogy az orosz piac kiesését más piacok „bevételével” kárpótolják, az exportra szánt élelmiszerfölösleg halmozódása – legalábbis ezt diktálja a logika – áreséseket fog produkálni. Ám ha ez be is következik – figyelmeztet az interjúalany –, nem lesz szükségszerűen kevesebb a kenyér vagy a hús ára a boltokban.

Mindez annak fényében érdekes fejlemény, hogy alig egy éve, tavaly nyáron adta ki a FAO a következő prognózist: „A fogyasztóknak a következő tíz évben globálisan magasabb élelmiszerárakra kell berendezkedniük. Az ENSZ jelentése szerint a népesség növekedése és a magasabb jövedelmek miatt növekszik majd az igény a fejlődő országokban.

„A növényi és állati eredetű agrártermékek árai a prognózis szerint az alacsonyabb termelési növekedés és a magasabb kereslet miatt növekedni fognak” – áll az ENSZ élelmezési szervezetének (FAO) és az OECD jelentésében, amelyet Pekingben (2013. júliusában – a szerk.) hoztak nyilvánosságra.

A prognózis szerint a primer agrártermékekhez képest erőteljesebben drágulnak majd a hús- és halféleségek, valamint a bioüzemanyagok.”
Ehhez képest az imént idézett interjúban a FAO-szakértő 2014. augusztusában már így fogalmaz: „Komolytalan dolog jósolni ezen a területen. Egyebek között azért is, mert erre a piacra különösképpen jellemző, hogy azt nem egyszerűen csak a kereslet-kínálat alakulása határozza meg, hanem – sokkal inkább, mint más termékek esetében – a politikai események, a geopolitika elmozdulásai. Márpedig akár drámai mértékű torzításokat is képes végezni a nagypolitika a mezőgazdasági árszintek alakulásában. Egyszerűen beláthatatlan, hogy miket fog produkálni az (élelmiszer)világpiacon az oroszok elleni embargó, pontosabban a tény, hogy Oroszország lezárta piacát a világ vezető élelmiszertermelői, egyebek között Ausztrália és Új-Zéland, az Egyesült Államok és Kanada elől is. Ez utóbbiak ugyebár a legnagyobb hús- és tejtermékexportőrök. Ádáz verseny kezd máris kialakulni köztük – Oroszország kiesése okán – az alternatív piacok »bevételéért«. Nehezen képzelhető el, hogy nem nyomja tovább lefelé az árakat a politikai okokra visszavezethető, kiélesedett konkurenciaharc – mégpedig világszerte.”

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai