Kétségek a Green Deal-lel kapcsolatban

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H. Gy, 2021/12/27

A menetrend szerint december 2-án történt meg a jóváhagyás, majd ezt követően az Európai Unió Hivatalos Lapjában hirdetik ki az egyes rendeleteket, amelyeket 2023. január 1-jétől kell alkalmazni. Addig a jelenleg is érvényes, átmeneti időszakra szóló szabályok szerint kell eljárni.

Új KAP

Az új keretrendszer szerint a közvetlen kifizetések legalább 10 százaléka egy újraelosztó támogatás formájában lesz elérhető, mellyel elsősorban a kis és közepes méretű gazdaságok támogatását emelik. Fontos még, hogy a tagállamok közvetlen támogatási borítékjából legalább 3 százalékot a fiatal gazdák kapnak, ez az I. vagy a II. pillérből is lehetséges. Az új KAP ezen felül egy 450 millió eurós éves kerettel rendelkező válságtartalék-alap létrehozását is elrendeli.

A tagállamoknak a vidékfejlesztési források legalább 35 százalékát kell környezet- és éghajlatvédelmi célokra fordítania, és a közvetlen támogatási boríték 25 százalékát az úgynevezett agro-ökológiai alapprogramoknak kell kitenniük (eco-schemes), amelybe beleszámíthatnak a kötelező II. pilléres zöld támogatások összegei feletti ráfordítások. Az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) célkitűzéseinek konkrét célértékei ugyan nem kérhetők számon a tagállamokon, viszont a Bizottság kiemelten ellenőrzi majd, hogy ezek megfelelnek-e a KAP Stratégiai Tervében foglaltaknak.

A kieli tanulmány

A Kieli Egyetem tanulmányt tett közzé az EU „Termőföldtől az Asztalig” stratégiája (F2F) végrehajtásának következményeiről. Ez a jelentés is olyan, amely megerősíti, hogy az Európai Bizottság kiemelt stratégiája milyen súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra, és a vidékre nézve. A termelést korlátozná az EU, sok gazdát tönkre tennének, és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás sem csökkenne – mindez ellen továbbra is határozottan tiltakozik az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, és a szakmai szervezetek. Az EU Közös Kutatóközpont 2021 nyarán nagyon csendben közzétett technikai jelentését megerősíti a Kieli Egyetem tanulmánya, amely határozottan kijelenti: „Az F2F stratégia nem hatékony az éghajlatváltozás ellen!”

Az elmúlt időszakban több olyan tanulmány is napvilágra került, amely hasonló tendenciákat jelez, és amelyek a mezőgazdasági közösségeken túl is aggodalmat keltők. Mint minden tanulmány, a Kieli Egyetem mostani tanulmánya is úgy véli, hogy az F2F stratégia a termelés jelentős csökkenéséhez vezetne. A marhahústermelés 20 százalékkal, a tejé 6,3 százalékkal, a gabonaféléké 21,4 százalékkal, az olajos magvaké 20 százalékkal csökkenne az EU-ban. Gabonafélékből és marhahúsból biztosan importra szorulnánk a jövőben. 

Az egyetemi tanulmány szerint az F2F stratégia éghajlati szempontból nem lesz hatékony. Bár a stratégia megvalósítása elsőre látványos, 109 millió CO2-egyenértéknyi csökkenéshez vezethetne az üvegházhatású gázok uniós kibocsátásában, azonban ezt a látszólagosan kedvező hatást megsemmisíti az uniós LULUCF-ágazatban (földhasználat, földhasználat-változás és erdőgazdálkodás) a CO2-tárolás 50 millió tonna CO2-egyenértékkel történő csökkenése, és az uniós termelés harmadik országokba áthelyezése. Utóbbi önmagában 54,3 millió tonna CO2-egyenértékkel több üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményezne. Mindezek semlegesítenék az uniós stratégia mezőgazdasági kibocsátások tényleges csökkentésére gyakorolt – remélt – hatását. 

Alapjaitól kell átgondolni a F2F stratégiát 

A Wageningeni Egyetem és Kutatási Központé (WUR) tanulmánya azt erősíti meg, hogy az Európai Bizottság „Termőföldtől az asztalig” kiemelt stratégiája milyen súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra, és a vidékre nézve. A WUR tanulmánya szerint a célkitűzések kumulatív hatására a termelés átlagosan 10-20 százalékkal csökkenne, egyes növénykultúráknál akár 30 százalékkal. A WUR egy további szakpolitikai tanulmánya megerősíti a szarvasmarha-, a sertés- és a tejtermelés általános csökkenését, ami az uniós fogyasztók számára jelentős áremelkedést okozna, ugyanakkor a mezőgazdasági termelők jövedelme csökkenne.

Az Európai Bizottság 2020 májusában terjesztette elő – hatástanulmány nélkül – a „Termőföldtől az Asztalig” stratégiát, amely az Európai Zöld Megállapodás egyik fő intézkedése. A klímasemlegesség 2050-ig megvalósítását célzó stratégia a növényvédőszer-használatot 50 százalékkal, a műtrágyahasználatot 20 százalékkal csökkentené 2030-ig. Az antibiotikumok terén szintén 50 százalékos vágást irányoz elő, az ökológiai gazdálkodással érintett területek arányát pedig 8-ról legalább 25 százalékra emelné. 

Több mint egy évvel azután, hogy a Bizottság elindította stratégiáját, még mindig hiányzik az azt alátámasztó hivatalos hatástanulmány. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és számos szakmai szervezet már korábban is jelezte, hogy az elemzések elvégzése nélkül készült stratégiák elfogadhatatlanok. Ugyanis – alaptalanul – olyan súlyos terheket rónának az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőire, hogy közülük sokan felhagynának a tevékenységükkel. Mindeközben a szabadkereskedelmi egyezmények révén a harmadik országokból beérkező termékek még a jelenlegi szabályozásoknak sem felelnek meg.

Az USDA is hozzászólt

Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA), az EU Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) jelentése, a Kieli Egyetem, valamint a WUR által készített tanulmányok mind arra a következtetésre jutottak, hogy az F2F stratégia számos hiányosságot tartalmaz. A tanulmányok teljes mértékben igazolják az agrárszakmát képviselő COPA és tagszervezetei által az EU döntéshozók felé eddig adott jelzéseket, figyelmeztetéseket. A JRC jelentése azt jósolja, hogy az európai mezőgazdaságból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás tervezetten 40-60 százalékos csökkenése a termelés harmadik országokba kiszervezéséhez vezet, beleértve a károsanyag-kibocsátás allokálását is. Ez a jelentés már januárban a Bizottság rendelkezésére állt, annak publikálását – vélhetően politikai okokból – nyárig halogatta. Az Európai Parlament Comagri Bizottságának október 11-i ülésén a képviselők számon is kérték ezt, de nem kaptak választ. A Kieli Egyetem tanulmánya azt vetíti előre, hogy bizonyos szektorokban Európa a világ vezető élelmiszer-exportőréből nettó importőrré válhat. Továbbá megállapítja, hogy a stratégia nem hatékony az éghajlatváltozás ellen. Az USDA szerint pedig a meghatározott célok 22 millió ember számára az élelmiszerellátás bizonytalanságához vezetnek.

A hiányolt hatástanulmány

Vajon miért nem veszi figyelembe és miért titkolja el az Európai Bizottság a rendelkezésre álló adatokat, tudományos eredményeket? A tanulmányok kivétel nélkül kimondják: az F2F megvalósítása esetén Európa mezőgazdasági termelése csökkenne, egyes területeken és egyes ágazatok, termékek esetében veszélyes mértékben, az élelmiszerárak pedig jelentősen megemelkednének. Az agrárium szereplői elengedhetetlennek tartják a teljes körű hatásvizsgálatot és annak közös kiértékelését

Ugyanakkor megszületett a hiányolt hatástanulmány az uniós Zöld Megállapodás agráriumot érintő legfőbb elemeiről, a Termőföldtől az asztalig (Farm to fork), és a Biodiverzitás stratégia várható hatásairól. Csak éppen nem Brüsszelben, hanem Washingtonban, az amerikai mezőgazdasági minisztérium tekintélyes elemzőközpontjában, az Economic Research Service-ben (USDA ERS) készült el az első átfogó, tudományos alapokon nyugvó elemzés. Az Európai Bizottság nem készített semmiféle előzetes hatástanulmányt a javaslataihoz. Bár többen, így például Nagy István magyar agrárminiszter is felhívta a figyelmet a lehetséges drasztikus következményekre, a dokumentumokról jelenleg is anélkül zajlik a vita az európai intézményekben, hogy bármiféle fogalmunk lenne azok lehetséges hatásairól.

Több lehetséges változat

A közgazdasági modelleken alapuló elemzés több lehetséges változatot is megvizsgált. Ezek alapján, ha csak az EU-ban hajtanák végre a fent vázolt stratégiát, akkor az unió agrárkibocsátása akár 12 százalékkal is csökkenhetne 2030-ig. Ha viszont a bolygón mindenütt, amire kevés esély van, akkor „csak” 7 százalékkal. Magyarország esetében ez arányosan legalább 330 milliárd, illetve utóbbi esetben 200 milliárd forintnyi megtermelt érték eltűnését jelentené. Az EU exportja, amennyiben a zöld intézkedések egyoldalúan, csak az unión belül kerülnének végrehajtásra, a termelésnél nagyobb arányban, mintegy 20 százalékkal esne vissza. Mindez mutatja, hogy a termeléscsökkenésen túl a Zöld Megállapodás végrehajtása drasztikusan rontaná az európai, és így a magyar gazdák versenyképességét a Föld többi részéhez képest.

A tanulmány szerint az árakat illetően, ha csak az EU-ban hajtják végre a Zöld Megállapodást, akkor az a mezőgazdasági árak 17 százalékos növekedését vetíti előre. Ha a bolygónk más részein is hajlandók felvállalni az EU elképzeléseit, az áremelkedés akár 53 százalékos szintet is elérhet. Az élelmiszerárak ilyen mértékű növekedését az uniós agrárkibocsátás csökkenése önmagában nem magyarázza. Ennek megértéséhez számításba kell venni, hogy a következő időszakban a népességnövekedés miatt egy folyamatosan bővülő keresleti piac találkozik azzal, hogy az egyik legfontosabb agrártermelő, és agrárexportőr, az EU jelentősen visszafogja a termelését. Az EU új KAP stratégiájáról tehát még lesznek komoly viták.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai