2026. 06. 05., péntek
Fatime
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A nehéz időkben is partnerek az agrárfinanszírozásban

Kategória: Agrártámogatások | 2022/01/03

Cseppet sem volt könnyű éve az agráriumnak, hiszen a szélsőséges időjárási viszontagságokat és az állatbetegségek elleni küzdelmet tetézte az újranyitást követő áremelkedés is. A piaci bizonytalanságok sok esetben a beruházások elhalasztását eredményezték, Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója mégis arra számít, hogy jövőre tovább emelkedhet az agrárhitelállomány. 

Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója

– Milyen évet zárhat a magyar agrárium?

– A tavalyi sem mondható könnyű évnek, idén pedig nem a koronavírus-járvány nehezítette elsősorban az agrárvállalkozások helyzetét, hanem az egyre gyakoribb szélsőséges időjárás, az állatbetegségek és az újranyitást követő piaci hatások. Megemelkedtek a gabona- és takarmányárak, aminek kedvezőtlen hatása elsősorban az állattenyésztőknél és élelmiszerfeldolgozóknál jelentkezett. Az egekbe szökő energiaárak minden szereplőt negatívan érintettek, a földgáz drágulása azonban drasztikus áremelkedést hozott a műtrágyapiacon. Az építőipari alapanyagok és a munkaerő drágulása miatt pedig sokkal nehezebben tervezhetnek a termelők, jelenleg általános bizonytalanság érezhető a piacon. A sertéságazat kritikus helyzetben van, a baromfitartást a madárinfluenza nehezíti, a tejelő szarvasmarhatartás helyzete is napról napra romlik a stagnáló átvételi árak és a drasztikus input árnövekedés miatt.

– Milyen kihívásokat jelentettek a bizonytalanságok finanszírozói oldalról?

– Jelenleg a gazdaságok jövedelem-stabilitása, valamint a beruházások költségeinek imént említett tervezhetősége jelenti a legnagyobb kihívást. Az üzleti tervekben kalkulált gazdaságossági és megtérülési számítások ugyanis jelentősen romlottak, sőt egyes esetekben a beruházások megtérülése is bizonytalanná vált. Ennek hatására voltak olyan – akár uniós és állami támogatást is nyert – beruházási tervek, amelyeket mégsem valósítottak meg a gazdálkodók. Mindezzel együtt máskor is voltak már nehéz időszakok, amit partnereinkkel közösen sikeresen kezeltünk, most is rugalmas megoldásokkal igyekszünk megkönnyíteni az agrárvállalkozások gazdálkodását.

– Komoly forrástöbblet érkezett viszont a Vidékfejlesztési Program keretében az agráriumba, mennyire érezhető már ennek hatása?

– A hatás már természetesen érezhető, hiszen az ez évre és a jövő évre meghirdetett pályázatok a megemelt összeggel lettek kalkulálva. Év elején döntött úgy a kormány, hogy a korábbi 15 százalékos hozzájárulás helyett már 80 százalékkal egészíti ki a Vidékfejlesztési Program uniós forrásait, így a következő években több mint 4265 milliárd forint érkezik az agráriumba. Ez egy óriási lehetőség, de csak ha hatékonyan használjuk fel. 

Ugyanakkor az építőipari költségek, a műtrágya, a vetőmag és a növényvédőszerek árának növekedése, illetve az általánossá váló munkaerőhiány és a piaci bizonytalanságok miatt jelenleg az tapasztalható, hogy több pályázó költségvetése, amelyre a pályázatát alapozta, mára idejétmúlttá vált. Tehát a pályázati források kiegészítéséhez a hitelkérelmek egy része nem idén, hanem később várható.

– Mire számít, miként alakulhat a következő évben az agrárhitelezés piaca?

– Az agrárhitel-állomány várhatóan a következő években is növekedni fog, hiszen a Vidékfejlesztési Program pályázatai csak 50 százalékban fedezik a tervezett beruházások költségét, a fennmaradó részt önerőből vagy hitelből tehetik hozzá a pályázók. Emellett az Európai Unió szigorított környezetvédelmi előírásai is fejlesztési kényszert jelenthetnek a jövőben, míg az energia-árak, inputárak, takarmányárak emelkedése a forgóeszköz-finanszírozást növeli meg. Mi a nehéz időkben is partnerek vagyunk. Rugalmas, hosszútávú jövedelmezőséget biztosító megoldásainkkal segítjük ügyfeleinket, rendelkezésükre állunk olyan kérdések megválaszolásában is, hogy miként lehet államilag támogatott konstrukciókkal megvalósítani a beruházásokat, mit jelent a támogatáshalmozódás és mikor érdemes előtérbe helyezni a saját forrású hiteleket. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Vis maior helyzet a fagykárok és az aszály miatt
Május 15-én két vis maior helyzetet is bejelentett Bóna Szabolcs agrárminiszter. A 2026. március 1 és május 3 között tapasztalható tavaszi fagyok miatt a bejelentés az ország teljes területére érvényes 21 járás kivételével – olvasható a kap.gov.hu oldalon. Ugyanitt láthatják a gazdák, hogy az április 1 és május 12 közötti aszályos időjárást is vis maiornak tekinti a minisztérium, három járás kivételével. Az idén is száraz maradt az április és a május első két hete, a vetőgépek az ország nagy részén porba szórták a kukorica és a napraforgó vetőmagját. Könnyíti a gazdák helyzetét, hogy a közlemények csatolhatók a vis maior bejelentéshez, és egyben hitelt érdemlő tanúsítást is jelentek. 
„Mindenkinek mozgósítania kell az alkalmazkodó képességét is” – interjú Szabó Istvánnal, az OTP Agrár vezetőjével
A klímaváltozás hatásai egyre jobban érezhetőek, a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárás, a vízhiány, a talajromlás és az új kártevők megjelenése mind komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A változó környezethez való alkalmazkodás nemcsak technológiai, hanem pénzügyi és stratégiai kérdés is, amiben a mezőgazdasági szereplőknek megbízható partnerekre van szükségük. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szabó Istvánnal, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetőjével, aki vázolta a hazai agrárium előtt álló kihívásokat és lehetőségeket. Az interjú során szó esett a vízgazdálkodásról, a talajművelés korszerűsítéséről, valamint azokról a pénzügyi lehetőségekről, amelyek segíthetik a gazdákat a fenntarthatóbb működés felé vezető úton.
Fenntartható? Az ország kenyere és a gazdák jövedelme
Az öntözés nem ad elegendő választ a fenntartható mezőgazdálkodásra. A szakértők szerint 9 köbkilométer talajvíz hiányzik alólunk.  Az átlagos hőmérséklet folyamatosan emelkedik, a talajok vízszintje csökken, az öntözhető területek aránya csupán két százalék. Belátható ideig más megoldásokat kell keresniük a gazdáknak. Változtathatják a termelési szerkezetüket, cserélhetnek fajtákat, igyekezhetnek a tájban tartani a vizet; vagy azt a drasztikus megoldást is választhatják, hogy a rendkívül száraz területeken fölhagynak a növénytermeléssel. Ezeket a súlyos döntéseket meg kell hozniuk, hiszen az ország kenyerét ugyan megtermelik, de a saját jövedelmezőségük már kérdéses.  
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Az uniós agrártámogatások elvonása ellen tüntettek
Összeurópai gazdatüntetést tartott Brüsszelben május 20-án a Copa-Cogeca uniós termelői szervezet és 70 európai agrár-érdekképviselet. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével megtartott akció résztvevői az uniós agrárforrások elvonása ellen tiltakoztak. Az Európai Bizottság tervei szerint ugyanis a gazdák pénzéből kellene finanszírozni az európai védelmi kiadásokat és Ukrajna csatlakozását.
Beindult a pályázati dömping, nincs hiány a pályázókból
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) méltányossá, környezetbaráttá és eredményközpontúvá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló megreformált KAP korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott célzott támogatás nyújtása, és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A KAP a tagállamok számára lehetőséget, és a korábbihoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával. Szigeti Szabolccsal, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza