2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A nehéz időkben is partnerek az agrárfinanszírozásban

Kategória: Agrártámogatások | 2022/01/03

Cseppet sem volt könnyű éve az agráriumnak, hiszen a szélsőséges időjárási viszontagságokat és az állatbetegségek elleni küzdelmet tetézte az újranyitást követő áremelkedés is. A piaci bizonytalanságok sok esetben a beruházások elhalasztását eredményezték, Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója mégis arra számít, hogy jövőre tovább emelkedhet az agrárhitelállomány. 

Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója

– Milyen évet zárhat a magyar agrárium?

– A tavalyi sem mondható könnyű évnek, idén pedig nem a koronavírus-járvány nehezítette elsősorban az agrárvállalkozások helyzetét, hanem az egyre gyakoribb szélsőséges időjárás, az állatbetegségek és az újranyitást követő piaci hatások. Megemelkedtek a gabona- és takarmányárak, aminek kedvezőtlen hatása elsősorban az állattenyésztőknél és élelmiszerfeldolgozóknál jelentkezett. Az egekbe szökő energiaárak minden szereplőt negatívan érintettek, a földgáz drágulása azonban drasztikus áremelkedést hozott a műtrágyapiacon. Az építőipari alapanyagok és a munkaerő drágulása miatt pedig sokkal nehezebben tervezhetnek a termelők, jelenleg általános bizonytalanság érezhető a piacon. A sertéságazat kritikus helyzetben van, a baromfitartást a madárinfluenza nehezíti, a tejelő szarvasmarhatartás helyzete is napról napra romlik a stagnáló átvételi árak és a drasztikus input árnövekedés miatt.

– Milyen kihívásokat jelentettek a bizonytalanságok finanszírozói oldalról?

– Jelenleg a gazdaságok jövedelem-stabilitása, valamint a beruházások költségeinek imént említett tervezhetősége jelenti a legnagyobb kihívást. Az üzleti tervekben kalkulált gazdaságossági és megtérülési számítások ugyanis jelentősen romlottak, sőt egyes esetekben a beruházások megtérülése is bizonytalanná vált. Ennek hatására voltak olyan – akár uniós és állami támogatást is nyert – beruházási tervek, amelyeket mégsem valósítottak meg a gazdálkodók. Mindezzel együtt máskor is voltak már nehéz időszakok, amit partnereinkkel közösen sikeresen kezeltünk, most is rugalmas megoldásokkal igyekszünk megkönnyíteni az agrárvállalkozások gazdálkodását.

– Komoly forrástöbblet érkezett viszont a Vidékfejlesztési Program keretében az agráriumba, mennyire érezhető már ennek hatása?

– A hatás már természetesen érezhető, hiszen az ez évre és a jövő évre meghirdetett pályázatok a megemelt összeggel lettek kalkulálva. Év elején döntött úgy a kormány, hogy a korábbi 15 százalékos hozzájárulás helyett már 80 százalékkal egészíti ki a Vidékfejlesztési Program uniós forrásait, így a következő években több mint 4265 milliárd forint érkezik az agráriumba. Ez egy óriási lehetőség, de csak ha hatékonyan használjuk fel. 

Ugyanakkor az építőipari költségek, a műtrágya, a vetőmag és a növényvédőszerek árának növekedése, illetve az általánossá váló munkaerőhiány és a piaci bizonytalanságok miatt jelenleg az tapasztalható, hogy több pályázó költségvetése, amelyre a pályázatát alapozta, mára idejétmúlttá vált. Tehát a pályázati források kiegészítéséhez a hitelkérelmek egy része nem idén, hanem később várható.

– Mire számít, miként alakulhat a következő évben az agrárhitelezés piaca?

– Az agrárhitel-állomány várhatóan a következő években is növekedni fog, hiszen a Vidékfejlesztési Program pályázatai csak 50 százalékban fedezik a tervezett beruházások költségét, a fennmaradó részt önerőből vagy hitelből tehetik hozzá a pályázók. Emellett az Európai Unió szigorított környezetvédelmi előírásai is fejlesztési kényszert jelenthetnek a jövőben, míg az energia-árak, inputárak, takarmányárak emelkedése a forgóeszköz-finanszírozást növeli meg. Mi a nehéz időkben is partnerek vagyunk. Rugalmas, hosszútávú jövedelmezőséget biztosító megoldásainkkal segítjük ügyfeleinket, rendelkezésükre állunk olyan kérdések megválaszolásában is, hogy miként lehet államilag támogatott konstrukciókkal megvalósítani a beruházásokat, mit jelent a támogatáshalmozódás és mikor érdemes előtérbe helyezni a saját forrású hiteleket. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

„Mindenkinek mozgósítania kell az alkalmazkodó képességét is” – interjú Szabó Istvánnal, az OTP Agrár vezetőjével
A klímaváltozás hatásai egyre jobban érezhetőek, a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárás, a vízhiány, a talajromlás és az új kártevők megjelenése mind komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A változó környezethez való alkalmazkodás nemcsak technológiai, hanem pénzügyi és stratégiai kérdés is, amiben a mezőgazdasági szereplőknek megbízható partnerekre van szükségük. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szabó Istvánnal, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetőjével, aki vázolta a hazai agrárium előtt álló kihívásokat és lehetőségeket. Az interjú során szó esett a vízgazdálkodásról, a talajművelés korszerűsítéséről, valamint azokról a pénzügyi lehetőségekről, amelyek segíthetik a gazdákat a fenntarthatóbb működés felé vezető úton.
Fenntartható? Az ország kenyere és a gazdák jövedelme
Az öntözés nem ad elegendő választ a fenntartható mezőgazdálkodásra. A szakértők szerint 9 köbkilométer talajvíz hiányzik alólunk.  Az átlagos hőmérséklet folyamatosan emelkedik, a talajok vízszintje csökken, az öntözhető területek aránya csupán két százalék. Belátható ideig más megoldásokat kell keresniük a gazdáknak. Változtathatják a termelési szerkezetüket, cserélhetnek fajtákat, igyekezhetnek a tájban tartani a vizet; vagy azt a drasztikus megoldást is választhatják, hogy a rendkívül száraz területeken fölhagynak a növénytermeléssel. Ezeket a súlyos döntéseket meg kell hozniuk, hiszen az ország kenyerét ugyan megtermelik, de a saját jövedelmezőségük már kérdéses.  
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Az uniós agrártámogatások elvonása ellen tüntettek
Összeurópai gazdatüntetést tartott Brüsszelben május 20-án a Copa-Cogeca uniós termelői szervezet és 70 európai agrár-érdekképviselet. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével megtartott akció résztvevői az uniós agrárforrások elvonása ellen tiltakoztak. Az Európai Bizottság tervei szerint ugyanis a gazdák pénzéből kellene finanszírozni az európai védelmi kiadásokat és Ukrajna csatlakozását.
Beindult a pályázati dömping, nincs hiány a pályázókból
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) méltányossá, környezetbaráttá és eredményközpontúvá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló megreformált KAP korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott célzott támogatás nyújtása, és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A KAP a tagállamok számára lehetőséget, és a korábbihoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával. Szigeti Szabolccsal, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.
Cél az élelmiszer-termékpályák hatékonyságának valódi növelése
Ma már nem a szántóföldtől az asztalig vizsgáljuk a termékpályát, hanem a szántóföldtől az egészségig, ami megjelenik a termékfejlesztésekben is – mondta Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója. Az egyetem számos ilyen célú nemzetközi projektben vesz részt, és szoros kapcsolatot ápol a piaci szereplőkkel, miközben a vállalatok is egyre aktívabbak a kutatás-fejlesztés területén.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza