2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Hamarosan győz az új mobilbank az OTP-nél

Kategória: Agrártámogatások | 2021/12/04

Fontos változást hoz a jövő tavasz az OTP Bank mobilbankot használó lakossági ügyfelek számára: 2022. március 1-től a hitelintézet kivezeti a lakossági SmartBank alkalmazást, helyét az új mobilbanki applikáció veszi át. Az új OTP Bank Mobilalkalmazás, amely az új Internetbankkal együtt tavaly augusztus óta már a teljes lakossági ügyfélkör számára elérhető, egyre népszerűbbé válik. Az applikáció fejlesztése folyamatos, a felhasználók számára újabb és újabb innovatív funkciók válnak elérhetővé.

Az OTP Bank több évtizede kiemelt figyelmet fordít a különböző digitális pénzügyi szolgáltatásokra és fejlesztésekre, így rendkívül gyorsan alkalmazkodott a járvány miatti korlátozások hatására megváltozott ügyféligényekhez, és megtartotta előkelő pozícióját ezen a területen is, sőt a digitális fejlődés motorjává vált a magyar piacon. Az OTP Bank számos fejlesztése közül az idei év egyik legjelentősebb innovációja az új Internet- és Mobilbank, illetve az ezekhez kapcsolódó Digitális Szolgáltatási Szerződés. Az új szolgáltatásra idén októberig már közel 400 ezren regisztráltak. A folyamatosan növekvő népszerűség oka, hogy az új platformok használata során a hitelintézet olyan digitális élményt nyújt ügyfeleinek, amelynek köszönhetően úgy érezhetik, az egész bank ott van a kezük ügyében. 

A mobilbankot rendszeresen használók száma az elmúlt másfél év alatt megduplázódott, ma már a letöltők száma meghaladja az 1,5 milliót, ezért a bank még jobban felgyorsította az új mobilbanki app fejlesztését is. Ennek köszönhetően az új OTP Mobilbank alkalmazásban, várhatóan jövő tavaszra, elérhetővé válik minden olyan funkció, ami jelenleg a lakossági SmartBankban megtalálható. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az új alkalmazás indulása óta számos, a piacon is kiemelkedő új, innovatív funkciót (Kiadásfigyelő, OpenBank, állampapír vásárlás, adományozási lehetőség) már elérhetővé is tett a bank az ügyfelek számára. 

Mindez lehetővé teszi, hogy várhatóan a jövő év március 1-jétől a lakossági SmartBank szolgáltatást kivezesse a hitelintézet, és ügyfelei már csak az új mobilalkalmazást használják majd. A lakossági SmartBank kivezetését követően átmenetileg a bank lakossági ügyfelei továbbra is be tudnak majd lépni az alkalmazásba, de a belépést követően számukra már csak az új Internetbank- és Mobilbank azonosított regisztrációja lesz elérhető az applikáción belül, ezzel biztosítva, hogy minden felhasználó számára könnyen elérhető legyen az új mobilalkalmazás.
Azok az ügyfelek, akik már most szeretnének regisztrálni az új digitális szolgáltatásokra, regisztrációjukat elindíthatják a „régi” alkalmazásokból – SmartBank, OTPdirekt internetbank –, az OTP Bank honlapjáról, vagy az új mobilbanki alkalmazás letöltésével az App Store-ból illetve a Google Playből. A letöltést követően az ügyfelek néhány egyszerű lépéssel létrehozhatják új digitális felhasználói fiókjukat, amellyel megkötik a Digitális Szolgáltatási Szerződést. Ezután már ki is próbálhatják az új internetbanki és mobilbanki funkciókat.

Az OTP Bank az új internetbanki és mobilalkalmazási szolgáltatás fejlesztését a jövőben is tovább folytatja, erősítve a minél teljesebb digitális ügyintézési élményt. 

Az OTP Bank 2021-ben elnyerte a Digitális Jólét Program kiemelkedő digitális hitelintézet védjegyét. A bank fejlesztéseivel, a Digitális Jólét Programban foglalt elvekkel összhangban, elősegíti a digitális átalakulást, mint átfogó, esélyteremtő társadalmi változást, amelynek középpontjában ügyfelei állnak.

A bankkártya az új készpénz? 

Egyre többször és egyre több helyen éltek a vásárlók a kártyás vagy mobiltelefonos fizetés lehetőségével ebben az évben - olvasható az OTP Bank megbízásából végzett friss felmérésben. A válaszadók leginkább a piaci és egyéb árusok esetében hiányolták a készpénzt kiváltó fizetési megoldásokat.

A koronavírus-járvány hatása ebben az évben is éreztette hatását a fizetési szokásokban, ez látható az OTP Bank adataiban és a hitelintézet megbízásából végzett friss, fizetési szokásokat és lehetőségeket vizsgáló felmérésben. A bankkártyával rendelkező felnőtt lakosság közel fele – 47 százaléka – idén többször vett igénybe elektronikus fizetési megoldást, mint korábban. Emellett 3 százalékkal csökkent azoknak a száma, akiknek az elektronikus fizetés lehetőségének hiányában el kellett állniuk egy-egy vásárlástól. A felmérés adatai alapján ugyanakkor kevésbé vagyunk elnézőek, ha korlátozottak a fizetési lehetőségek. Míg tavaly a megkérdezettek 42 százalékát bosszantotta, ha nem tudott kártyával fizetni, addig idén ez a szám már 45 százalékra emelkedett.

Az OTP Bank adatai alapján 2021 első negyedévében a forgalom 12 százalékkal növekedett a hitelintézet termináljain, amit a második negyedévben már a 20 százalékot is meghaladó emelkedés követett. Az újra nyitást követő július-szeptemberi időszakban az elfogadói forgalom 13,7 százalékkal, míg a tranzakciószámok 24,2 százalékkal növekedtek 2020 azonos időszakához képest, azaz több helyen, és kisebb összegű vásárlások esetében is elektronikus fizetési megoldást választottak a vásárlók.

„A nagyobb áruházakban és bolthálózatokban eddig is megvolt a kártyás fizetésre a lehetőség, ám – részben a jogszabályváltozás hatására – sokan olyan kiskereskedelmi egységekben, vállalkozóknál és különböző szolgáltatóknál is vásárolhattak már így, ahol eddig nem. A felmérés résztvevőinek többsége – a válaszadók 65 százaléka – azonban hiányolta ezt a fizetési lehetőséget a piaci és egyéb kisebb árusok esetében, ahol még mindig csak készpénzzel fizethetett. Ezek az adatok is alátámasztják, hogy van még helye az elektronikus fizetés további terjedésének, ezért is kínál az OTP Csoport erre több megoldást, az adott vállalkozás egyedi igényeihez igazítva” – fogalmazott Hideg Noémi, az OTP Bank Kártyaelfogadás Szolgáltatás és ATM menedzsment terület vezetője.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

„Mindenkinek mozgósítania kell az alkalmazkodó képességét is” – interjú Szabó Istvánnal, az OTP Agrár vezetőjével
A klímaváltozás hatásai egyre jobban érezhetőek, a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárás, a vízhiány, a talajromlás és az új kártevők megjelenése mind komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A változó környezethez való alkalmazkodás nemcsak technológiai, hanem pénzügyi és stratégiai kérdés is, amiben a mezőgazdasági szereplőknek megbízható partnerekre van szükségük. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szabó Istvánnal, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetőjével, aki vázolta a hazai agrárium előtt álló kihívásokat és lehetőségeket. Az interjú során szó esett a vízgazdálkodásról, a talajművelés korszerűsítéséről, valamint azokról a pénzügyi lehetőségekről, amelyek segíthetik a gazdákat a fenntarthatóbb működés felé vezető úton.
Fenntartható? Az ország kenyere és a gazdák jövedelme
Az öntözés nem ad elegendő választ a fenntartható mezőgazdálkodásra. A szakértők szerint 9 köbkilométer talajvíz hiányzik alólunk.  Az átlagos hőmérséklet folyamatosan emelkedik, a talajok vízszintje csökken, az öntözhető területek aránya csupán két százalék. Belátható ideig más megoldásokat kell keresniük a gazdáknak. Változtathatják a termelési szerkezetüket, cserélhetnek fajtákat, igyekezhetnek a tájban tartani a vizet; vagy azt a drasztikus megoldást is választhatják, hogy a rendkívül száraz területeken fölhagynak a növénytermeléssel. Ezeket a súlyos döntéseket meg kell hozniuk, hiszen az ország kenyerét ugyan megtermelik, de a saját jövedelmezőségük már kérdéses.  
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Az uniós agrártámogatások elvonása ellen tüntettek
Összeurópai gazdatüntetést tartott Brüsszelben május 20-án a Copa-Cogeca uniós termelői szervezet és 70 európai agrár-érdekképviselet. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével megtartott akció résztvevői az uniós agrárforrások elvonása ellen tiltakoztak. Az Európai Bizottság tervei szerint ugyanis a gazdák pénzéből kellene finanszírozni az európai védelmi kiadásokat és Ukrajna csatlakozását.
Beindult a pályázati dömping, nincs hiány a pályázókból
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) méltányossá, környezetbaráttá és eredményközpontúvá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló megreformált KAP korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott célzott támogatás nyújtása, és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A KAP a tagállamok számára lehetőséget, és a korábbihoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával. Szigeti Szabolccsal, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.
Cél az élelmiszer-termékpályák hatékonyságának valódi növelése
Ma már nem a szántóföldtől az asztalig vizsgáljuk a termékpályát, hanem a szántóföldtől az egészségig, ami megjelenik a termékfejlesztésekben is – mondta Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója. Az egyetem számos ilyen célú nemzetközi projektben vesz részt, és szoros kapcsolatot ápol a piaci szereplőkkel, miközben a vállalatok is egyre aktívabbak a kutatás-fejlesztés területén.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza