Informatika az agráriumban

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Kövesdi József – Lakatos Domonkos, 2021/12/29

Azt gondolnánk, hogy gyerekcipőben jár még az informatika és éppen csak kopogtat az ajtónkon, de ez nem így van. A fejlődés már régóta itt van, csak egyszerűen félünk az álmaink megvalósításától. Sőt, olyan iramban halad, hogy szinte nem lehet tartani vele a lépést.

Az agrárinformatika jelen lehet az állattartásban, a növénytermesztésben, a kertészetben, akár a vadgazdálkodásban is. De mit is jelent ez a szó, hogy agrárinformatika? Nem arra kell gondolni, hogy számítógéppel, telefonnal, tablettel lejegyezzük egy táblázatba a megtermelt mennyiségeket, vagy a tejhozamot. Arról van szó, hogy hogyan lehet ezeket az adatokat úgy lekérdezni, úgy kontroll alatt tartani, hogy ne kelljen nap, mint nap végig járnunk a telephelyünket vagy a földünket. A legnagyobb áttörést az úgynevezett negyedik ipari forradalom (Ipar 4.0) okozta és okozza a mai napig. Az eszközök egymással való kommunikációjával (IoT) olyan fejlesztési lehetőségeket rejt, amellyel rengeteg pénz, idő és energia takarítható meg, az életünk pedig kényelmesebbé és egyszerűbbé válik. Egy mezőgazdasági telephelyen – foglalkozzanak ott bármivel, állattenyésztéssel, növénytermesztéssel stb. – is találkozhatunk olyan fejlesztésekkel, amelyek automatizáltan, külső beavatkozás nélkül képesek ellátni feladatukat (szellőztetés, takarmányadagolás stb.). A mezőgazdaságnak is ugyanúgy van virtuális tere, mint bármely más iparágnak. Ebbe a térbe tartoznak olyan fogalmak, mint például a felhő alapú informatika, a BigData, a mesterséges intelligencia, a virtuális és kiterjesztett valóság, a robotok, a 3 dimenziós nyomtatás, vagy az IoT (internet segítségével egymással kommunikáló eszközök). Ezek elsőre nagy szavaknak tűnnek, de mind-mind olyan technológia, amelyeknek már meg van a kiforrott útjuk és csak be kell illeszteni őket a mezőgazdaság mindennapjaiba.

Az OkosFarm olyan mezőgazdaság megoldásokat nyújt az agrárinformatika közreműködésével, amellyel magas szintű adatkommunikációt biztosít az egyes épületek, telephelyek és technológiák között. Hiába vannak milliós vagy milliárdos gépek egy telephelyen, ha csak táblázatba lehet lejegyezni az értékeit és adatait. Egy összeszedett, átfogó informatikai hálózattal könnyedén megoldhatók az ilyen problémás helyzetek. Hatékonyan össze lehet fogni egy ilyen rendszerrel az állattartással, a növénytermesztéssel vagy bármilyen mezőgazdasági ágazattal kapcsolatos feladatokat. Gondoljunk csak bele, mennyivel egyszerűbb lenne, ha nem kellene minden hajnalban felkelni az állatokhoz, etetni, itatni őket, hanem csak le kellene ellenőriznünk akár telefonunkkal vagy számítógépünkkel a folyamatok haladását. Persze ennek árnyoldala, hogy kevesebb kontaktot létesítünk szeretett állatainkkal, bár az automatizálás nem indok arra, hogy ne menjünk le és felügyeljük a tevékenységeket. Ez egy lehetőség a könnyebb, szabadabb és stresszmentesebb munkavégzésre. Egy megfelelően kiépített és működő informatikai hálózattal a háttérben költségektől szabadulhatunk meg. Hiszen, mint általában minden tevékenységnek a világon, ezeknek a fejlesztési megoldásoknak is a legfőbb célja a lehető legmagasabb profit elérésé. Akár nagyüzemi méretekben, akár kisebb, családi gazdaság szinten az elsődleges törekvés az, hogy a leggazdaságosabb módon optimalizáljuk a ráfordításokat és azok költségét, azaz azonos erőforrással több hasznot realizálhassunk. A precíziós gazdálkodásban a mérés-adatgyűjtés és az automatizált működés segítségével minimalizálni tudjuk az ismeretlen tényezők okozta kockázatokat. Azonban a mérés és az automatizálás nem tud működni kontroll nélkül. Definíció szerint a kontroll egy folyamat, eseménysor, szándékunk szerinti alakítása, kormányzása annak érdekében, hogy a kívánatos célt elérje. Olyan iparterületeken, ahol a termelést kizárólag gépek, gépsorok segítségével végzik, illetve a késztermék sem élő, organikus egyed, ott a teljes működés feltétele a kiterjesztett ellenőrzés – akár műszaki, akár folyamatirányítási vagy humán erőforrás terén. A mezőgazdaságban a kontroll kiterjesztése lehet a válasz a szakképzett munkaerő hiányára, a munkavállalói morálban rejlő kockázatok kivédésére a gazdasági versenyképesség javítására, valamint a betegségek, kártevők, kórokozók és a rendellenes fejlődés megelőzésére. A gazdasági hasznokon túl a kutatás-fejlesztésben és az oktatásban is elengedhetetlen a tényekre, azaz mért adatokra támaszkodó összefüggések megismerése, valamint azon földrajzi, telephely üzemeltetési és technológiai kockázatok elemzése, ami akadályozná az optimális működését a gazdaságnak.

Az agrárinformatika ezen kívül felügyeleti rendszerként is működhet. Ugyanis a mezőgazdaságban az egyik legnagyobb kockázatot a dolgozók jelentik. A telep dolgozói látják el minden gépészeti rendszer felügyeletét, noha ellenőrző és döntési képességük, illetve kompetenciájuk nagyon hektikus lehet. A legismertebb problémák azok a viselkedések, melyek a higiéniai, állattartás esetében állatjóléti vagy gazdaságossági szabályok – legyenek azok belső szabályok vagy akár hatósági előírások – megszegését okozzák. Mivel minden folyamat összefügg, ezért például a hanyagul kitárolt takarmány, amit az állatok nem megfelelő minőségben vagy mennyiségben érnek el, közvetlenül hatással van a tejhozamra vagy az egyedfejlődésre is. A higiéniai előírások megszegése járványügyi problémákat okozhat, melyek akár a teljes gazdaságot csődbe sodorhatják, a technológiai és gazdasági hibák pedig több millió forintos beruházásokat képesek tönkre tenni. A probléma ellen megoldás lehet a telephely működését automatizált irányba terelni. A dolgozók egy része a megszokott, általuk jól ismert folyamatok végzésére hajlandók és nem nyitottak az új technológiákra. Ennek az az oka, hogy általában ez magasabb személyi kontroll, ezáltal felelősség és feladat vonzattal is jár. Jó vezetői kommunikációval azonban megérthető velük, hogy a technológiai fejlesztések nem ellenük, hanem értük dolgoznak, hogy a cég még hatékonyabban tudjon működni. A fiatalabb generációknak már mindennapos a különböző informatikai eszközök használata, ezért ezekkel a rendszerekkel a telephelyen találkozva nem az elutasítás, hanem a kíváncsiság az első reakció. A technológiai innovációk fejlesztési sebességét persze mindig az adott befogadó közeghez kell igazítani, mert akkor tudnak profitot termelni, ha használják is tudásukat. Ezért az egyik legfontosabb feladata a cégvezetőnek és a technológiát szállító vállalkozásnak a fejlesztéssel párhuzamos oktatás és tudásanyag átadása a dolgozók felé.

Az informatikának, a digita­lizá­ci­ó­nak a mezőgazdaságban általában nincsenek meg az alapjai. Ennek megfelelően egy ezeken alapuló új technológia bevezetése gyakran ellenállásba ütközik a dolgozók, de akár a cégvezetés részéről is. Korábban már szót ejtettünk róla, hogy a fiatal generáció életének, mindennapjainak már része az informatika. Meggyőződésünk, hogy ezt ki lehet, és ki is kell használni. Ennek több előnye van. A fiatalok számára vonzóbbá válik a mezőgazdaság, mint karrier lehetőség, ha az agrárinformatika jelen van a munkavégzésben. Könnyen megértik a működést, és mezőgazdasági szaktudásukkal segíteni tudják az rendszerek hatékonyabb fejlesztését is. Tapasztalatunk szerint a mezőgazdaságban most jelent meg markánsan az igény az oktatásban a piaci környezetben felhalmozott tapasztalat átadására a felsőoktatásban. Az elfogadott Digitális Agrár Stratégia (DAS) egyik központi eleme az informatikai oktatás az agrárium területén. Ez egy digitális tananyag, a Digitális Agrár Akadémia (DAA) formájában is megjelenik.   

Cégünk állandó felügyeletet, kontroll alatt tartást és vezérlést biztosít a különböző mezőgazdasági jellegzetességeknek. Például a megannyi tartástechnológia, az istálló automatika, az etetőrendszerek digitalizálása, a szellőztetés automatizálása, a mezőgazdasági járművek nyomkövetése, teljesítménymérése vagy üzemanyag fogyasztásának mérése. Ezeken kívül számos állatjóléti (hőkamerás megfigyelés, ellés megfigyelés, hőstressz felismerése) és növénytermesztési (maghőmérsékletmérés, páratartalom mérés, magtárolók felügyelete) megoldással is szolgálhatunk. Ezeket a feladatokat az emberek is képesek elvégezni többnyire, de nem olyan hatékonyan, mintha egy arra berendezett rendszer arra lenne beprogramozva és beállítva, hogy azt az egy pontot nézze, vagy egy adott helyre szórja a takarmányt. Mindezzel nagyon alacsony szintre csökkenthetjük a hibázási lehetőséget. Hogy példával is éljünk, a szellőzési rendszert automatizálva, akár napszakra és korcsoportra vagy istálló létszámra bontva is meg tudjuk határozni, milyen teljesítményű szellőztetés szükséges. Ezzel optimalizáljuk az energiafogyasztást, valamint kiegyenlítetté tehetjük a hőmérsékletet. A párásítás automatizálásával a hőérzetet tudjuk szinten tartani, valamint a víznyomás és vízfogyasztást is kontrollálni tudjuk. Ez a növénytermesztésnél is nagy jelentőséggel bírhat, hiszen a fóliasátrakban és az üvegházakban a megfelelő hőmérséklet és páratartalom serkentik a növények növekedését. Mindemellett természetesen bármilyen elektromos rendszert vagy vezérelt gépészetet bevonhatunk a felügyeletbe és automatizálhatunk, vagy felkészíthetünk távvezérlésre.

Az automatizálással nem csak az emberi gondatlanságból adódó hibát tudjuk kiszűrni, de az emberi jelenlét helyszíni szükségét is csökkenteni tudjuk. A gazdálkodási területek hazánkban többnyire több hektáros méreteit ismerve ez komoly terhet vesz le a dolgozók válláról és a cégvezetőket is biztosítja, hogy az alkalmazottak idejüket termelőtevékenységgel töltik. Ezáltal a helyszíni dolgozók valóban az adott állatállományra, a betakarított növényekre fókuszálva, kizárólag rájuk odafigyelve tudják a munkájukat végezni a gépészeti és telephely felügyelet pedig ott és akkor jelez beavatkozási szükséget, ahol és amikor az előfordul. Az automatizált rendszerek visszajelzési logikája szerint a riasztásokat több szinten kezelik. Beállíthatók olyan események, melyek nem akasztják meg a működési folyamatot. Ezek csak naplózásra kerülnek, esetleg egy alacsony szintű (pl. e-mail) értesítést küldenek a felhasználónak. A komolyabb rendszerhibák riasztása ma már fény és hangjelzéssel, okostelefonon vagy helyi megjelenítőn keresztül is beérkezik. A legsúlyosabb hibák nyugtázása időhöz kötött, és amennyiben az adott dolgozói szint ezt nem teszi meg adott idő alatt, úgy a riasztás tovább kerül egy felettesi szintre is. A felhasználók beavatkozási jogosultsága szintén széles körűen paraméterezhető egy ilyen rendszerben, hiszen egészen mást kell beállítania egy állatgondozónak, mint mondjuk egy karbantartó személynek.

Nagyon fontos kiemelni, hogy fejlődésre mindig szükség lesz és mindig lesz, hova fejlődni. Ahhoz, hogy minden mezőgazdasági telephely a legnagyobb hatékonysággal végezze el funkcióját mindig fel kell vennünk a ritmust és törekednünk kell arra, hogy a legtöbbet kihozzuk a lehetőségeinkből. Az utóbbi évekből az a tapasztalatunk, hogy egyre több mezőgazdasággal foglalkozó cég ruház be technológiáinkba. Egyre több adatot gyűjtünk és naplózunk, de ez még tovább bővíthető a telephelyek passzív környezeti adataival és az energetikai, valamint az állatjóléti paraméterek megfigyelésével. Az agrárinformatika már jelen van az ágazatban, a kihasználtsága és strukturált felépítése viszont még alacsony szintű. Tudatosítani kell a gazdákban, hogy ez nem olyan dolog, amelytől félni kell, hanem amibe bátran bele kell vágni. Ahogy az ipari gyártástechnológiákat ezek a szempontok már nagymértékben hatékonyabbá tették, úgy fogják optimalizálni a működést a mezőgazdasági és állattartó vállalkozások esetében is.

Ajánlott kiadványokDr. Tóth László:
Információtechnika (IT) a korszerű szarvasmarhatartásbanNagy János:
Kukorica. A nemzet aranya - Élelmiszer, takarmány, bioenergiaDr. Holló Gabriella - Dr. Tőzsér János:
Ultrahang - Digitális képalkotó eljárások a precíziós állattenyésztésben I.Tóth Árpád:
Az öntözés praktikuma

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai