Jó válasz a jövő kihívásaira a biogazdálkodás

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: (hajtungy), 2021/12/31

Dr. Roszik Péter
ügyvezető

Az idén 25 éves Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. sokat tett azért, hogy a hazai ökológiai gazdálkodás létjogosultsága megerősödjön, kiteljesedjen. A cég meghatározó szereplője az ökológiai tanúsítás rendszerének azzal, hogy ellenőrzi és tanúsítja a magyarországi ökológiai élelmiszer-gazdasági szektor szereplőinek a munkáját. A feladat összetett, mivel a nonprofit kft garantálja a vásárlók számára, hogy az értékesebb és ezért valamivel drágább élelmiszer valóban az előírásokat betartó biogazdálkodásból vagy bio feldolgozó üzemből kerül ki. S feladatuk az is, hogy megvédjék a valódi biogazdálkodókat, és más bio gazdasági szereplőket a tisztességtelen versenytől, azoktól, akik csupán állítják a termékeikről, hogy az is „bio”, miközben intenzíven, kemizáltan, antibiotikumok használata mellett termelt, szintetikus adalékokkal készített élelmiszerekről van szó.

Magyarországon, akárcsak az Európai Unióban, csak akkor szabad ökológiai (öko, bio, biológiai, organikus) jelöléssel forgalmazni a mezőgazdasági termékeket, s a belőlük készült élelmiszereket és takarmányokat, ha a rájuk vonatkozó közösségi és hazai jogszabályok betartása mellett, az állam hatósági kontrollja alatt működő ellenőrzési rendszerben állították elő, és rendelkeznek ezekről igazolással, ami Magyarországon az a tanúsítvány, amelyet a Biokontroll Kft. állít ki. Az ellenőrzés során a termékelőállítás folyamatait pontról pontra figyelemmel kísérik, és jegyzőkönyvben rögzítik a tapasztaltakat. A kft. ellenőri jegyzőkönyve alapján a tanúsító állapítja meg, hogy az előírásoknak megfelelően zajlanak-e a termelési, gyártási folyamatok, s ha igen, akkor kiadja-e az egyedi azonosítóval ellátott tanúsítványt. Ha problémák adódnak, akkor a hibák kijavítására van mód, és azt követően lehet kérni a helyzet újraértékelését. Eredeti tanúsítvány nélkül ugyanis nincs ökológiai termék, jelentette ki az ügyvezető.

Már régen megdőlt az az állítás, hogy a biogazdálkodás a mezőgazdasági művelésbe vont területek maximum 5 százalékát teheti ki. Nem kell messzire menni, csak a szomszédos Ausztriába, ahol az ökológiai gazdálkodás a mezőgazdasági terület 27 százalékán valósult meg. S nem csak az alpesi legelőkről van szó, hanem az értékes, és érzékeny ültetvényekről (szőlő, gyümölcs, kertészeti termékek), szántóföldi kultúrák bevonásáról is. Magyarországon 6-7 százalékra tehető a biogazdálkodás területe, van tehát még komoly fejlődési lehetőség. A magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy minél jobban növekedjen a biogazdálkodás területe, de erőltetett, biogazdálkodást kikényszerítő lépésekre nincs lehetősége, s ezt a Biokontroll Kft. sem támogatná, fogalmazott Roszik Péter. 

A gazdák döntési szabadsága kell, hogy maradjon, hogy belefog-e a biogazdálkodásba. A támogatáspolitika pozitív hatással lehet a döntés meghozatalára, mivel jelentős támogatások igényelhetők a biogazdálkodásra való átálláshoz és a biogazdálkodás fenntartásához. A magyar gazda környezettudatos, és szereti, ha környezetkímélő módon műveli a földjét. Ezt igazolja az is, hogy az utóbbi tíz évben nőtt a biogazdálkodási terület 100 ezer hektárról 300 ezer hektárra. A dinamikus fejlődésnek köszönhetően Magyarország bekerült a biogazdálkodás szempontjából a bolygó tíz leggyorsabban fejlődő országai közé, s ez optimizmusra ad okot, jelentette ki az ügyvezető.

Roszik Péter számos előadást tartott az ökológiai (biológiai) gazdálkodásról annak érdekében, hogy a gazdák tudását ezen a területen gazdagítsa. Ma már vitán felül áll, hogy az ökológiai gazdálkodás alapelvei – környezet megóvása, méltányosság, gondosság-felelős gazdálkodás, és nem utolsó sorban az egészség megőrzése – a jövőbe mutatóak, és ezek egybevágnak az Európai Unió fenntartható mezőgazdasági termelés céljaival. A biotermékek előállításának két nagy előnye van. Az egyik az, hogy fenntartható környezetet biztosít, fenntartja a biodiverzitást, megőrzi a felszíni és a felszín alatti vízek minőségét, a talajokat felelős módon használja. A másik előny az, hogy a biotermékek nem tartalmaznak káros szermaradványokat, garantáltan gmo mentesek, s olyan beltartalmi előnyökkel rendelkeznek a táplálkozó ember számára, amelyek felbecsülhetetlenek az egészség megóvása szempontjából, fogalmazott az ügyvezető.

Tanulmányok igazolják, hogy a bionövények több szárazanyagot tartalmaznak, több bennük az ásványi anyag, jobb beltartalmi értékűek, több antioxidánst tartalmaznak, amelyek védenek a ráktól, szív-és keringési rendellenességtől. Az esszenciális zsírsavak mennyisége 10–60 százalékkal magasabb a biotejben és a bio-tejtermékekben, mint a konvencionális tejekben. A C-vitamintartalom növekedése a 90 százalékot is eléri a leveles zöldségekben és a gyümölcsökben. A biotermesztésből származó növények sokkal táplálóbbak. egy átlagos adag bioétel körülbelül 25 százalékkal több vitamint, ásványi anyagot és egészségvédő anyagok tartalmaz, mint a nagyüzemi, vegyszeres módszerekkel előállított társa, és mentes a szermaradványoktól is. 

S nem csak a növényi termékek esetében mutatható ki a szignifikáns különbség, hanem az állati termékeknél is. Az állattartás körülményei nem csak állatvédelmi szempontból fontosak, de a termék minőségét is befolyásolják. A bio-állatok esetében is bizonyított, hogy az ökogazdálkodásban tartott állatok teje, tojása valamivel több fehérjét, szignifikánsan több vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, több benne az Omega 3 zsírsav, és a konjugált linolsav (cla), amelyek a szív és az érrendszer egészségét támogatják. 

Az Európai Unióban a környezettudatos, fenntartható mezőgazdaság zöld utat kapott a Green Deal, Zöld Megállapodás révén. A biogazdálkodás számára nem csak a területi növekedést ír elő azzal, hogy a tervek szerint uniós szinten 25 százalékra szeretné növelni az ökológiai gazdálkodás területét, hanem a növényvédő-szer hatóanyagok, a műtrágyafelhasználás mértékének a csökkentésével még nagyobb teret kaphat a biogazdálkodás. Az EU  növényvédő-szer korlátozásai miatt sokkal közelebb került egymáshoz a hagyományos és az ökológiai gazdálkodás, mint korábban volt. Panaszkodnak is a gazdák, mert kiveszik a kezükből a gazdálkodás eszközét, ezért olyan régi, de újra „felfedezett” technológiákat kell alkalmazniuk, amelyeket a biogazdálkodásban már rutinszerűen használnak. Ilyenek az okszerű talajművelés, növénytermesztési problémák megelőzése más módszerekkel, stb. Nem véletlen az sem, hogy a biogazdálkodók között sokan növényvédő szakemberek, akik tudják, hogyan lehet kiváltani a betiltott hatóanyagokat különböző eljárásokkal, bio szerekkel, és ezért mernek a biogazdálkodás felé fordulni,  mondta az ügyvezető.

A mai, vegyszereken alapuló gazdálkodást ki fogja váltani a modern biogazdálkodás, amelyben környezeti kockázatok nélkül csaknem ugyanannyi termék állítható elő, mint a konvencionális gazdálkodásban. Már idehaza is szolgálhatunk több jó példával, hiszen vannak olyan gazdaságok, amelyeknél a növényállomány éppen úgy néz ki, mint az iparszerűen gazdálkodóknál, és ők épp úgy használják a precíziós eszközöket, új technológiákat, mint a hagyományos növénytermesztők. Roszik Péter úgy fogalmazott, hogy az a gazda, aki átáll a biogazdálkodásra, élete legnagyobb, és talán a legjobb döntését hozza meg, mert egy biztonságos rendszerből lép át egy még jobb rendszerbe. Ráadásul nincs olyan kényszer sem, hogy a teljes gazdaságot kell bevonni a biotermesztésbe, tehát kicsiben is kipróbálható az átállás. 

Érdemes megfontoltan, átgondoltan közelíteni ehhez a témához, nem muszáj azonnal fejest ugrani egy másik rendszerbe, figyelmeztetett az ügyvezető. Sok múlik a kiválasztott földterület minőségén is, de egy kisebb családi gazdaságnak, amelyik nem tud már tovább terjeszkedni, annak érdemes lehet átállnia a hatékonyság, a gazdasági eredményesség növelése érdekében is. Az átállás egyébként szántóföldnél két év, ültetvények esetében három év. A szokványos állatok is átállíthatók. Ennek feltételei és időtartama fajtól, hasznosítástól és a takarmányozástól függenek, és a variációk széles köre miatt egy időtartamban nem határozhatók meg. Az elmúlt években hatvan olyan pályázatot hirdetett meg a minisztérium, amelyik a biogazdálkodáshoz kapcsolódóan plusz pontokhoz juttatta a gazdát, feldolgozót, így biztosabban elnyerte a támogatást. A 2022. január 1-gyel induló támogatásnál átlagosan 74 százalékkal nagyobb összeg nyerhető a biogazdálkodásra hektáronként, mint amennyit a korábbi ciklusban lehetett kapni. S kiemelten magas az átállás kezdeti időszakában a támogatási szint, mivel ez kritikus időszaka a gazdálkodásnak, hangsúlyozta Roszik Péter.

Mik lehetnek a biogazdálkodás kitörési pontjai? Elsősorban a biotermékek feldolgozottsági szintjének a növelése, a hazai piac bővítése. Ez utóbbit segíti az a kormányrendelet, amely a biotermékek közétkeztetésbe való vonását szorgalmazza. Fontos, hogy bővüljön a belföldi tudatos vásárlói kör, mert így több hazai terméket fogyasztanánk, és nem kellene a külpiacon értékesíteni ezeket az itthon megtermelt, kiváló minőségű biotermékeket, mondta végezetül Roszik Péter.

Ajánlott kiadványokDr. Radics László:
Ökológiai gazdálkodás II.Dr. Radics László:
Ökológiai gazdálkodásR. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsmentDr. Szalai József:
Növények fenntartható termesztése

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai