Termeléskivonás kérdőjelekkel

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Sági András, 2014/10/20

Az agrártárca közlése szerint a hatályos EU- és nemzeti rendeletek meghatározzák a termékenként és tonnánként adható támogatás mértékét. Magyarország részére a rendeletben az orosz export adatok alapján jóváhagyott mennyiség 4295 tonna. Az alma és körte mennyisége 725 tonna lehet; a szilva és szőlő mennyiségét 570 tonnában állapították meg. Emellett még összesen további 3000 tonna az Unió által meghatározott mennyiség: az alma, körte, szilva, paradicsom, káposzta, paprika, uborka, karfiol, brokkoli, gomba, sárgarépa, friss csemegeszőlő és bogyósgyümölcsök estében. A szeptember 30. után végrehajtott kivonási, be nem takarítási és zöldszüret intézkedésekre hagyható jóvá a támogatás.

A minisztérium ugyanakkor felhívja a figyelmet: az Európai Bizottság nem pontosította, hogy egy vagy három évet vett figyelembe a tagállamoknak kiosztott mennyiségek meghatározásánál, a számítás eredménye azonban az EU-rendeletben megjelent. Arról nincs információja a tárcának, hogy a rendeletben tagállamonként meghatározott tonnában kifejezett mennyiségeket a bizottság hogyan számította át euróra.

Elhelyezés

Az MTI által közreadott sorokból nyilván kiérezhető, mennyi bizonytalanság övezi a váratlan és szinte minden EU-s zöldség-gyümölcs szállítót, termelőt érintő helyzetet. Az értékes gyümölcs sok helyütt még fenn a fán, miközben a piac befagyni látszik. Lássuk, hogyan is kezeli az ilyen helyzetet az Európai Unió.

A piacról kivont, eladatlanul maradt termékeket az alábbiak szerint helyezik el:

a) az összes termék esetében:

• ingyenes szétosztás a tagállamok által elismerten működő jótékonysági szervezeteknek és alapítványoknak;
• ingyenes szétosztás büntetés-végrehajtási intézményeknek és gyermeküdültetési táboroknak, kórházak és öregek otthonai részére, amelyeket a tagállam jelölt ki, és biztosítják, hogy az így szétosztott árumennyiségek csak az ilyen létesítmények által szokásosan vásárolt mennyiségek kiegészítését képezzék;
• ingyenes szétosztás a Közösségen kívül, a tagállamok által elismerten működő jótékonysági szervezeteken keresztül, harmadik országok szükséget szenvedő lakossága részére;
• nem élelmiszer célú felhasználásra;
• állati takarmányként felhasználva, akár frissen, akár a takarmányipar általi feldolgozás után;

b) gyümölcsök esetében: ingyenes szétosztás iskolás gyerekeknek az iskolai étkezdék által szolgáltatott étkezéseken kívül, és diákok részére azokban az iskolákban, amelyeknek nincs étkeztetést biztosító étkezdéjük;

c) alma, körte, őszibarack és nektarin esetében, több mint 80 térfogat-százalékos töménységű alkohol előállításának céljára a termék közvetlen lepárlásával;

d) az összes termék esetében: bizonyos minőségű termékek elhelyezése a feldolgozóiparban azzal a feltétellel, hogy ez nem eredményez torzulást a Közösségen belül az érintett iparban vagy az importált termékek esetében.

Jótékonysági szervezetek

Amennyiben az előbb említett helyek egyikére sem helyezhető el a termék, az érintett tagállam engedélye alapján komposztálásra vagy biológiai lebontással történő feldolgozásra használhatók fel.

4295 tonna zöldség és gyümölcs kivonásához vehetnek igénybe EU-támogatást a magyar gazdák

A jótékonysági szervezetnek kérelmet kell benyújtani a tagállamhoz, hogy a piacról kivont termékeket ingyenesen szétoszthassa. A jogosultságot a szétosztásra a jótékonysági szervezetek akkor kapják meg, ha működésükben erre a célra alkalmasak, a szóban forgó műveletekről külön elszámolást vezetnek, a Közösségi rendelkezésekben foglalt ellenőrzéseket elfogadják.

A tagállamok a következő kategóriák egyikében hagyhatják jóvá a jótékonysági szervezeteket:

• a tagállam területén az onnan kivont termékek szétosztására jogosult jótékonysági szervezetek;
• a Közösség területén való szétosztásra jogosult jótékonysági szervezetek;
• a közösségi termékeknek harmadik országokban történő szétosztására jogosult jótékonysági szervezetek.

A tagállamoknak a Bizottságokkal közölni kell azoknak a jótékonysági szervezeteknek a listáját, amelyek a Közösségben és a harmadik országokban történő szétosztására jogosult szervezetek, hogy azok nevét a tagállamoknak szétküldhessék.

A jótékonysági szervezet saját költségére feldolgozhatja, illetve feldolgoztathatja a piacról kivont termékeket abból a célból, hogy ingyen szétossza. A tagállamok pályázati felhívást szervezhetnek a piacról kivont termékek feldolgozására, feldolgoztatására. A nyertes ajánlattevőnek a piacról kivont és számára felajánlott összes terméket fel kell dolgoznia. Az így feldolgozott, ingyenes szétosztásra szánt termékeket a jótékonysági szervezetek osztják szét a közsegélyezésre jogosult személyek között.

A tagállamok pályázati felhívás tervezetének legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

• az eljárásba bevont friss termék és az az időtartam, ameddig a piacról kivont termékek várhatóan rendelkezésre fognak állni;
• azok a földrajzi területek, ahol azokat várhatóan tárolni fogják;
• a gyümölcsből vagy zöldségből feldolgozás útján előállítandó és leszállítandó termék, a termék csomagolásának részletes leírása, a szállítási határidő, valamint az a mennyiség, amelynek előállítását az ajánlattevőnek vállalnia kell, amennyiben a piacról kivont termékek rendelkezésre állnak.

Tarifák

A felhívás tervezetét a Bizottság hagyja jóvá. A pályázati felhívást az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában teszik közzé. Minden pályázati felhívásra tételenként legalább két ajánlatot kell benyújtani. A tételt annak az ajánlattevőnek ítélik oda, aki a legkisebb friss termékmennyiséget igényli a feldolgozott termék leszállításához. Ahol egynél több ajánlattevő ugyanakkora mennyiségre kér feldolgozást, a tételeket azok kisorsolásával ítélik oda.

Az ajánlattevőnek az ajánlat teljesítése érdekében biztosítékot kell adnia. A biztosíték az előállított feldolgozott termékre igényelt friss termék nettó tömegén alapul. A piacról kivont termékek ingyenes szétosztásához kapcsolódó összes fuvarozási költséget a kivonás helye és a teljesítési hely közötti távolságnak megfelelően meghatározott átalányösszegek alapján a Közösség téríti. Tengeri szállítás esetén a valós szállítási költségek és a távolság alapján térítik a költségeket, azonban a támogatás nem haladhatja meg a berakási hely és az elméleti kilépési hely közötti legrövidebb távolságon történő szárazföldi szállítás költségeit. A fuvarozási költségeket annak a feladónak fizetik ki, aki a szállítási ügylet pénzügyi terheit viselte, és bemutatja a szállítással kapcsolatos okmányokat.

A piacról kivont és ingyenes szétosztásra kerülő friss gyümölcs és zöldség válogatásának és csomagolásának költségeit – feldolgozásra szánt friss termékek kivételével – a 25 kg-nál kisebb nettó tömegű csomagokba csomagolt termékek esetében a Közösség viseli, 132 euró/ nettó tonna átalányösszeg kifizetésével. Az ingyenes szétosztásra szánt termékcsomagokon fel kell tüntetni az európai emblémát.
A harmadik országba történt ingyenes termékszállítás export-visszatérítésben nem részesülhet.

Fogyasztási korlátok

Csakhogy a belső elhelyezés már mennyiségi okokból is gondot okozhat. Túl nagy igény a fogyasztás növelésére nincs. Egy idei felmérés szerint az európai polgárok többsége úgy gondolja, hogy amit eszik, az jó az egészségének, 20%-uk pedig azt is állítja, hogy rendkívül egészségesek az étkezési szokásai. Az európaiak többsége úgy gondolja, egészségesen étkezni könnyű, és hogy az egészséges étkezés a több gyümölcs és zöldség fogyasztását jelenti. Az alapján, amit tudunk az európaiak étkezési szokásairól, valamint a gyümölcs- és zöldségbevitelükről, ez meglepőnek tűnhet. Akárhogy is, ez azt sugallja, hogy a gyümölcs- és zöldségfogyasztás egyik fontos akadálya az, hogy az emberek azt hiszik, kielégítően táplálkoznak.

Az európaiak állítása szerint a két fő ok, amiért egészségesen étkezni nehéz, az idő hiánya és az, hogy nincs ellenőrzésük afelett, hogy mit esznek. Az idő szűkössége a gyümölcs- és zöldségevéssel kapcsolatban összetett dolog. Például vannak olyan mutatók, amelyek szerint a gyümölcsöket az emberek „kényelmi” ételnek gondolják, míg a zöldségeket nem. Az európaiak a rendszertelen munkaidőt és a rohanó életmódot a zöldségfogyasztás akadályának tekintik. Azok, akik kevesebbet fogyasztanak gyümölcsből és zöldségből, a kényelmi tényezőket, amilyen az elkészítéshez és bevásárláshoz rendelkezésre álló idő, az üzletek elérhetősége, az elkészítés és főzés egyszerűsége, fontosabbnak tartják a bevitelben, mint azok, akik sokat fogyasztanak.

A gyümölcs- és zöldségfogyasztás egyik fontos akadálya az, hogy az emberek azt hiszik, kielégítően táplálkoznak

A táplálkozási szokások és preferenciák viszont – és ezért támogatandó minden eszközzel az iskolai gyümölcsprogram – főként a gyerekkorban alakulnak ki, ezért sok a gyümölcs- és zöldségfogyasztást növelni igyekvő kezdeményezés a gyerekeket célozza meg – ilyen a termeléskivonás, illetve -levezetés is. A szomorú igazság azonban az, hogy a nagyszámú kezdeményezés és komoly erőfeszítések ellenére ezeknek a fogyasztásra gyakorolt hatása igen korlátozott volt. Habár részleges sikerekről beszélhetünk.

A gyerekek gyümölcs- és zöldségfogyasztásának növelését célzó projektek leggyakrabban iskolai szintűek. Az iskolai programok biztosítják az általános részvételt, és lehetőséget adnak olyan különböző tevékenységek kombinálására, mint például a hagyományos tantermi oktatás, az iskolai kertészkedés, a tankonyhai órák és maga a gyümölcsfogyasztás.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai