2026. 04. 22., szerda
Csilla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Ökobúza fajtakísérlet jó eredményekkel

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Forrás: Agrárium infó, 2022/01/05

Hét helyszínen összesen 21, az ökogazdálkodás számára ígéretes hazai és külföldi nemesítésű őszi búzafajtát teszteltek az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet és a Vetőmag Szövetség öko kisparcellás fajtateszt-hálózatában. A szervezők közleménye szerint a következő években növekedni fog az őszi búza termesztése az ökológiai területeken.

Szári öko fajtakísérlet parcellái, 2021

A KSH aktuális adatai alapján a 300 ezer hektár körüli ellenőrzött ökológia területből az élelmezés-célú gabonafélék több mint 40 ezer hektárt fednek le. Ennek jelentős részén őszi búza és tönköly termesztése zajlik. „Ismerve az európai, és hazai ökológiai mezőgazdasági stratégia célkitűzéseit, e területméret intenzív növekedése várható a közeljövőben. A hazai öko kalászos gabona jelentős részét most még feldolgozatlanul exportálják, azonban jól látható, hogy a kézműves pékségek terjedése, vagy az áruházláncok választékának ilyen irányú bővítése új termékláncok kialakulását hozta magával, és ez a hazai ökobúza itthoni fogyasztását is ösztönzi. Ezért a learatott búzából évről-évre egyre nagyobb mennyiség kerül a hazai malmokba, illetve onnan a magyar fogyasztók asztalára”, mondta dr. Mikó Péter, az Agrártudományi Kutatóközpont nemesítője, a Vetőmag Szövetség Ökológiai Vetőmag Munkacsoportjának elnöke. 

A szakember szerint ahhoz, hogy az ökológiai gazdálkodás sikere és térnyerése hosszútávon fenntartható és növelhető legyen, a gazdáknak szükségük van az ökológia gazdálkodási gyakorlathoz legjobban alkalmazkodó, és a leghatékonyabban termeszthető növényfajtákra. Az ökológiai gazdálkodók azonban jelentős információhiánnyal küzdenek a fajtaválasztás terén a konvencionális módon termelő társaikhoz viszonyítva. A tavaly ősszel elindított ökobúza fajtateszt az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet már évek óta futó on-farm tesztjeivel kiegészülve segítheti az ökogazdákat abban, hogy a számukra legmegfelelőbb fajtát kiválaszthassák. A kisparcellás fajtakísérlet során egyrészt fejlődik az ökológiai vetőmag-szektor, és ezáltal a termelés biztonsága is, másrészt a még jobb tulajdonságokkal bíró, új fajtákat előállító nemesítői munka anyagi háttere is stabillá válik. 

A 2020/21-es szezonban az országos lefedettségű, hét ökológiai gazdálkodásra minősített helyszínen – Debrecenben, Karcagon, Kiszomborban, Martonvásáron, Száron, Szemelyen és Fertődön – összesen 21, az ökogazdálkodás számára ígéretes hazai és külföldi nemesítésű őszi búzafajta tesztelése zajlott. Az ÖMKi honlapján már mindenki számára elérhetőek az első év eredményei, azonban megalapozott következtetéseket legalább két év vizsgálata után lehet meghozni a tesztben résztvevő fajták öko-alkalmasságával kapcsolatban, amely akár regionális szinten külön is vizsgálható. 

Az öko kisparcellás fajtateszt első éves eredményeivel a kísérletet megrendelő fajtaképviselők/nemesítők kifejezetten elégedettek voltak, amit az is igazol, hogy a 2022-es évre még több, immár 26 őszi búza fajtát kívánnak teszteltetni, valamint ezzel párhuzamosan, elindul a tönkölyfajták tesztelése is ugyanazokon a helyszíneken.

Ajánlott kiadványokTóth Árpád:
Az öntözés praktikuma
R. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsment
Dr. Radics László:
Ökológiai gazdálkodás II.
Dr. Radics László:
Ökológiai gazdálkodás
Dr. Kelemen Zsolt:
Szenázs/szilázs készítési technológiák és műszaki eszközeik
Dr. Radics László:
Szántóföldi növénytermesztés

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza