100 t/ha vöröshagyma digitális mérőállomás használattal

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: Dr. Tóth Csaba, 2022/01/09

Ifj. Hoch Istvánnal a cég ügyvezető igazgatójával beszélgetünk a siker titkáról.

– Beszélj egy kicsit a vállalkozásotokról!

– A Héka Kft. 1995-ben alakult, Hajdú-Bihar megyében, derecskei székhellyel. Családi agrárvállalkozás, melynek fő tevékenységi köre a mezőgazdasági termelés- és szolgáltatásnyújtás.
A vetésszerkezetben megtalálhatóak a hagyományos kultúrák, mint a búza, kukorica, napraforgó. Emellett szántóföldi területeink jelentős része öntözhető, amely segítségével konzervipari és hűtőipari szántóföldi zöldségeket is termelünk. Kiemelt zöldségkultúrák a csemegekukorica, a zöldborsó és zöldbab. Fő kertészeti kultúránk a hagyma, melyet 30 ha-on termelünk. 150 ha-on ökogazdálkodást folytatunk, ahol őszi búzát, napraforgót és csemegekukoricát termelünk. Gépi szolgáltatásunk elsősorban csemegekukorica és zöldborsó betakarításra összpontosul, amely során az üzemeltetést a saját szakmai stábunk végzi. Évente 10 000–15 000 tonna csemegekukorica és 1500 2000 t zöldborsót betakarítását végezzük.

– Mikor és hogyan jött a hagyma a képbe?

– Már a 1990-es évektől termeltünk folyamatosan hagymát. A 2000-es évek közepén a folyamatos piaci problémák miatt felszámoltuk az ágazatot. Innen volt tapasztalatunk a hagyma termesztésével, tárolásával, csomagolásával kapcsolatban. A hazai ágazatot figyelve, arra jutottunk, hogy 10–15 év alatt teljesen átalakult, letisztult. A fogyasztói igények megváltoztak, az értékesítési csatornák átrendeződtek. Ezen ismeretek birtokában, célirányosan ruháztunk be speciálisan a hagymára: a hagymahűtésre tervezett hűtőházat építettünk és ehhez szorosan kapcsolódva egy teljes post-harvest sort, aminek segítségével minden vevői igényt ki tudunk szolgálni, legyen az zsákos, necchálós vagy rekeszes kiszerelés.

2021-ben 30 ha-on termeltünk hagymaféléket, ahol a legnagyobb területet a vöröshagyma foglalta el, de megtalálható a lila-, fehér-, salotta- és édeshagyma is, valamint idén már biohagymával is bővítettük a porfóliónkat.
 
– Honnan jött az ötlet a mérőállomás használathoz?

– Hazai viszonyok között öntözés nélkül nem lehetséges hosszú távon, kiegyenlítetten, jó minőségben termelni. Mi a mikroszórós öntözőrendszer mellett döntöttünk, amely segítségével gyorsan, nagy mennyiségű vizet tudunk kijuttattatni, amely egy ilyen vízigényes kultúránál kulcsfontosságú. Nagy előnye ezen kívül, hogy kedvező mikroklímát hoz létre, így a nyári kánikulai napokon hűti is az állományt. 

A rendszer üzemeltetéséhez azonban nem volt megfelelő öntözési menedzsmentünk. Nem tudtuk megfelelően megállapítani, hogy mikor-mennyit öntözzünk, milyen a talaj nedvességi állapota. Emiatt könnyen előfordulhat az alul- és túlöntözés egyaránt.

Eleinte voltak próbálkozások a hagyományos tenzió­mé­te­rek­kel, de a talajadottságaink miatt rendszeresen kiszáradt és nem tudtuk érdemben használni.

Ezt követően kerestünk egy olyan profi rendszert, amivel megvalósítható, hogy objektív módon meg tudjuk állapítani a talajnedvességet és ennek segítségével öntözést precízebben tudjuk elvégezni.

Egy döntéstámogató rendszert kerestünk, ami az öntözéshez szükséges paramétereket rögzíti. Ez fontos az öntözés vízmennyiség megállapításához, öntözési időpont meghatározásához, indításhoz, leállításhoz. Mi a T-Markt Kereskedőház Kft. Smartgreen öntözés vezérlési mérőállomásait választottuk. A beruházás költsége 100%-ban megtérült az idei terméstöbbletből!

Hagyma mérőállomás költsége
A fenti képen látható kinézetű, az öntözési feladatok monitorozásához szükséges minimális kiépítésű mérőállomás költsége, 1 éves grafikus megjelenítő szolgáltatással együtt 615 000 Ft + áfa. A cikkben szereplő mérőállomáson egyéb kiegészítő szenzorok is vannak.

– Hogyan használjátok a napi gyakorlatban a mérőrendszert?

– A mi rendszerünk csapadékmérőt, 2 db talajnedvesség szenzort, 1 db tenziómétert, 1 db levegő- és páratartalom szenzort tartalmaz. A csapadékmérőt alacsonyra szereljük, hogy a természetes csapadékot és a mesterséges öntözést is követni tudjuk. A talajnedvesség szenzorokat 10 és 20 cm mélységben, a tenziómétert 15 cm mélységben helyezzük el. A vetést követően telepítjük, ahol „bekalibráljuk”, hogy milyen érték esetén milyen talajállapotot találunk. Ez azért szükséges, mert eltérő talajtípusoknál, különböző lehet a talaj nedvességtartalma. Nagy eltérések nincsenek, de a későbbiekben pontosabban lehet a rendszerre támaszkodni, a helyszínen kalibráltunk.

Folyamatosan monitorozzuk a talajnedvesség és víztenzió állapotát és figyeljük a tendenciákat. A talajnedvesség és tenzióméter szenzorok együttes alkalmazása sokkal precízebb képet mutat, mintha csak az egyik vagy másik adatot figyelnénk. Felfogásunk szerint, a tenzióméter a növény általi vízigényt mutatja, a talajszenzor pedig a talaj által felvehető vízmennyiséget. Mind a két értéket érdemes az öntözés során figyelembe venni.

Az öntözés elindítását elsősorban tenzió mérésre alapozzuk, ahol azt vesszük figyelembe milyen értéket mutat, valamint milyen tendenciát ír le. Ugyanakkor ebben az esetben is figyeljük a 10–20 cm-es mélységben elhelyezett nedvességszenzorokat, mert ez a talaj feltöltöttségéről ad teljes képet. Ez az érték segít eldönteni az öntözéssel kiadandó víz mennyiségét. 

Az öntözés befejezését tudjuk a talajnedvesség szenzorokhoz igazítani. A gyors érzékelésnek köszönhetően, azonnal tudjuk, mikor érte el az öntözővíz a 10 majd 20 cm-es réteget.

A páratartalom- és hőmérsékletszenzorral, a növények vízborítottságát követjük nyomon. Ez segíti a növényvédelmi döntéseket, például azt figyeljük, hogy milyen hosszan tart a magas páratartalom az állományban.

Méréseink szerint a hagymának intenzív fejlődési szakaszában napi 10–12 mm vízigénye van, amit el kell tudni látni vízzel. Ez azt jelenti gyakorlatban, hogy 20–30 mm-es öntözési dózisoknál 2-3 napos öntözési forduló szükséges. Ilyenkor 1 nap késés is biztos hozamvesztéshez vezet. Azonban a túlöntözés növeli a gombafertőzés esélyét, valamint jelentős többletköltséggel is jár.

– Mik a további tervek a hagymával és a digitális mérőállomás használatával?

– Érdekes lehetne a kelesztő öntözéseket szenzorokkal tesztelni. Ebben az esetben a 2-3 cm-re elvetett vetőmag gyorsan kiszárad, ezért sűrűn, kis dózissal kell öntözni. Ez speciális szenzort igényel, de ha van rá megoldás, akkor mindenképpen kipróbáljuk.

A levélnedvesség mérő szenzor is fontos lehet a reggeli, valamint esti növényvédelmi munkálatoknál, hogy a harmatot objektíven figyelembe tudjuk venni.

Az evaporáció és transpiráció (ET) mérése is izgalmas lehet, hogy mekkora a vízvesztés értéke a légkör iránya és vajon mivel lehet ezt befolyásolni.

Köszönöm az interjút, sok sikert kívánok 2022-ben is!

Dr. Tóth Csaba
villamosmérnök
precíziós gazdálkodás szakmérnök

MÉRŐÁLLOMÁSOK a hatékony termeléshez

Agrometeorológia • Növényvédelmi monitoring • Öntözésvezérlés • Stressz monitoring • GPS alapú lopásvédelem.

A mérőállomások és szenzorok választéka itt található:
https://smartgreen.hu/wp-content/uploads/Digitalis_Meroallomasok_Valaszteka-1.pdf

Szakmai kérdésekkel és testreszabott árajánlat ügyében jelentkezzen az alábbi elérhetőségeken:
T-Markt Kereskedőház Kft.
Cím: 2013 Pomáz Határ u. 5/A • Tel.: 06 26 525 500
E-mail: toth.csaba(kukac)tmarkt.hu • www.smartgreen.hu

Ajánlott kiadványokDr. Radics László - Dr. Polgár Zsolt - Wolf István:
A burgonya termesztéseTóth Árpád:
Az öntözés praktikumaR. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsmentDr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözéseDr. Terbe István:
Fólia alatti zöldségtermesztés Takácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai