2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Helyspecifikus állományszárítás őszi káposztarepcében

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: Kauser Jakab, 2022/01/14

A 2020-as nyári betakarítást megelőzően az őszi káposztarepce állományszárítására jellemzően június 20-25 körül került sor a közép-dunántúli régióban. Az egész tavaszra jellemző csapadékszegény időjárás végét szintén ez az időszak jelentette a júniusban lehullott kb. 95 mm esővel. Minden gazdálkodó ezt az esőt várta, a deszikkálás időzítését azonban ez nem segítette.

A határt járva a száraz időszakban jól kirajzolódott, hogy adott táblák mely területei, foltjai bírnak gyengébb vízmegtartó képességgel és a deszikkálás idejére ezeken a területeken szárazabb növényállományokkal találkozhattunk. Sok helyen szembesültünk azzal a problémával, hogy a deszikkálás idejére leszáradás szempontjából teljesen heterogén állományokban kellett a megfelelő készítményt a megfelelő időpontban alkalmazni. Hatóanyagot tekintve felhasználásra kerülhettek a diquat-dibromid hatóanyagtartalmú készítmények is a glifozát hatóanyagúak mellett. Jellemzően a munkaszervezés, a hibridek tenyészideje és a betakarítás ütemezése határozta meg a hatóanyag választást. A közép-dunántúli régióban három gazdaságban sikerrel végeztünk helyspecifikus állományszárítást önjáró permetezővel drónos felmérésre alapozva.

Az állományszárítást megelőző pár napban drónra szerelt multispektrális kamerával mértük fel a kezelt területeket. A drónos felvételezés során autonóm repülésvezérlő programmal a tábla határvonalát és a repülési paraméterek beállítását követően a felmérést automatikusan, a szoftver által vezérelve végezte el az eszköz. A multispektrális kamera kalibrációs panellel, beesőfény szenzorral radiometrikusan kalibrált felvételeket készített a látható fény (RGB) mellett a közeli infravörös (NIR) és a vörösél (RedEdge) tartományokban. Ezekből a spektrális sávokból alkottuk meg a célnak leginkább megfelelő indexelt képet (nem volt adaptálható a sokszor használt NDVI, így saját módosított indexet helyszíni mérésekkel kalibrálva alkalmaztunk) a teljes területre, amely a kijuttatási térkép alapját képezte. 

1. táblázat. Differenciáltan kezelt és kontroll területek eredményei

A kezelt területeken önjáró magashasfalú permetező végezte az állományszárítást, minden esetben az adott gazdaság időzítése és szerválasztása szerint. A kijuttatást végző monitorokba kijuttatandó permetlé mennyiség térképek kerültek feltöltésre, mely előírásokat a permetező GPS-antenna segítségével történő helymeghatározás alapján elvégzett, kijuttatás közben a lémennyiséget automatikusan változtatva. Fontos tudnivaló, hogy ilyen jellegű helyspecifikus kezeléseknél a teljes keretszélességben változtatásra kerül a permetlé mennyisége. Az önjáró permetezőkkel több ízben végeztek már differenciált kijuttatást, így a térkép felöltése és megvalósítása sem okozott problémát a kezelőknek.

A kijuttatások során üzemi kontroll területeket is kijelöltünk a kezelés eredményességének mérésére. Ezeket a homogénen kezelt területeket a táblán belüli szomszédos azonos méretű differenciált területek hozam adataival is összehasonlítottuk, így a változtatott mennyiségű kijuttatás eredményességét a kijuttatandó növényvédőszer csökkentésének mértékével és/vagy a többlethozam mennyiségével mértük. Az összefoglaló táblázatban feltüntetett eredmények alapján jól látható, hogy 10%-kal sikerült csökkenteni a kijuttatandó deszikkálószer mennyiséget, azonos vagy többlet hozam elérése mellett.

Összefoglalva elmondható, hogy a repce állományszárítására jól alkalmazható helyspecifikus kijuttatás a leszáradásban való különbségek kezelésére, kiegyenlítésére. Egy újabb területen sikerült eredményesen alkalmazni, technológiába építeni a monitoring drónok használatát, amely segítségével a jelenleg használható deszikkáló készítmények engedélyezett dózisain belül van lehetőség a kijuttatandó mennyiség okszerű csökkentésére, és ezzel összefüggésben a jövedelmezőség növelésére.

Ajánlott kiadványokTakácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata
Dr. Radics László:
Szántóföldi növénytermesztés
Dr. Radics László (szerk.):
Alternatív növények termesztése I.
Tóth Árpád:
Az öntözés praktikuma
Dr. Radics László (szerk.):
Alternatív növények termesztése II.
Dr. Radics László – Dr. Pusztai Péter:
Alternatív növények korszerű termesztése

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Családi gazdaság: rugalmas alkalmazkodás
Hasznot keresni – kötelesség – írta Széchenyi István, a legnagyobb magyar a tiszttartójának. Azt keresnék a magyar családi gazdaságok is, ám az utóbbi években egyre sikertelenebbek ebben. Ezt szemléletesen mutatják a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai, amelyek szerint 2026. június 1-jén 163 ezer gazdaság volt az országban, és tíz év alatt 41 százalékkal csökkent a számuk.
Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza