Helyspecifikus állományszárítás őszi káposztarepcében

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: Kauser Jakab, 2022/01/14

A határt járva a száraz időszakban jól kirajzolódott, hogy adott táblák mely területei, foltjai bírnak gyengébb vízmegtartó képességgel és a deszikkálás idejére ezeken a területeken szárazabb növényállományokkal találkozhattunk. Sok helyen szembesültünk azzal a problémával, hogy a deszikkálás idejére leszáradás szempontjából teljesen heterogén állományokban kellett a megfelelő készítményt a megfelelő időpontban alkalmazni. Hatóanyagot tekintve felhasználásra kerülhettek a diquat-dibromid hatóanyagtartalmú készítmények is a glifozát hatóanyagúak mellett. Jellemzően a munkaszervezés, a hibridek tenyészideje és a betakarítás ütemezése határozta meg a hatóanyag választást. A közép-dunántúli régióban három gazdaságban sikerrel végeztünk helyspecifikus állományszárítást önjáró permetezővel drónos felmérésre alapozva.

Az állományszárítást megelőző pár napban drónra szerelt multispektrális kamerával mértük fel a kezelt területeket. A drónos felvételezés során autonóm repülésvezérlő programmal a tábla határvonalát és a repülési paraméterek beállítását követően a felmérést automatikusan, a szoftver által vezérelve végezte el az eszköz. A multispektrális kamera kalibrációs panellel, beesőfény szenzorral radiometrikusan kalibrált felvételeket készített a látható fény (RGB) mellett a közeli infravörös (NIR) és a vörösél (RedEdge) tartományokban. Ezekből a spektrális sávokból alkottuk meg a célnak leginkább megfelelő indexelt képet (nem volt adaptálható a sokszor használt NDVI, így saját módosított indexet helyszíni mérésekkel kalibrálva alkalmaztunk) a teljes területre, amely a kijuttatási térkép alapját képezte. 

1. táblázat. Differenciáltan kezelt és kontroll területek eredményei

A kezelt területeken önjáró magashasfalú permetező végezte az állományszárítást, minden esetben az adott gazdaság időzítése és szerválasztása szerint. A kijuttatást végző monitorokba kijuttatandó permetlé mennyiség térképek kerültek feltöltésre, mely előírásokat a permetező GPS-antenna segítségével történő helymeghatározás alapján elvégzett, kijuttatás közben a lémennyiséget automatikusan változtatva. Fontos tudnivaló, hogy ilyen jellegű helyspecifikus kezeléseknél a teljes keretszélességben változtatásra kerül a permetlé mennyisége. Az önjáró permetezőkkel több ízben végeztek már differenciált kijuttatást, így a térkép felöltése és megvalósítása sem okozott problémát a kezelőknek.

A kijuttatások során üzemi kontroll területeket is kijelöltünk a kezelés eredményességének mérésére. Ezeket a homogénen kezelt területeket a táblán belüli szomszédos azonos méretű differenciált területek hozam adataival is összehasonlítottuk, így a változtatott mennyiségű kijuttatás eredményességét a kijuttatandó növényvédőszer csökkentésének mértékével és/vagy a többlethozam mennyiségével mértük. Az összefoglaló táblázatban feltüntetett eredmények alapján jól látható, hogy 10%-kal sikerült csökkenteni a kijuttatandó deszikkálószer mennyiséget, azonos vagy többlet hozam elérése mellett.

Összefoglalva elmondható, hogy a repce állományszárítására jól alkalmazható helyspecifikus kijuttatás a leszáradásban való különbségek kezelésére, kiegyenlítésére. Egy újabb területen sikerült eredményesen alkalmazni, technológiába építeni a monitoring drónok használatát, amely segítségével a jelenleg használható deszikkáló készítmények engedélyezett dózisain belül van lehetőség a kijuttatandó mennyiség okszerű csökkentésére, és ezzel összefüggésben a jövedelmezőség növelésére.

Ajánlott kiadványokDr. Radics László (szerk.):
Alternatív növények termesztése I.Takácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlataDr. Radics László:
Szántóföldi növénytermesztésTóth Árpád:
Az öntözés praktikumaDr. Radics László – Dr. Pusztai Péter:
Alternatív növények korszerű termesztéseDr. Radics László (szerk.):
Alternatív növények termesztése II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai