Csilla
Helyspecifikus állományszárítás őszi káposztarepcében
Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: Kauser Jakab, 2022/01/14
A 2020-as nyári betakarítást megelőzően az őszi káposztarepce állományszárítására jellemzően június 20-25 körül került sor a közép-dunántúli régióban. Az egész tavaszra jellemző csapadékszegény időjárás végét szintén ez az időszak jelentette a júniusban lehullott kb. 95 mm esővel. Minden gazdálkodó ezt az esőt várta, a deszikkálás időzítését azonban ez nem segítette.
A határt járva a száraz időszakban jól kirajzolódott, hogy adott táblák mely területei, foltjai bírnak gyengébb vízmegtartó képességgel és a deszikkálás idejére ezeken a területeken szárazabb növényállományokkal találkozhattunk. Sok helyen szembesültünk azzal a problémával, hogy a deszikkálás idejére leszáradás szempontjából teljesen heterogén állományokban kellett a megfelelő készítményt a megfelelő időpontban alkalmazni. Hatóanyagot tekintve felhasználásra kerülhettek a diquat-dibromid hatóanyagtartalmú készítmények is a glifozát hatóanyagúak mellett. Jellemzően a munkaszervezés, a hibridek tenyészideje és a betakarítás ütemezése határozta meg a hatóanyag választást. A közép-dunántúli régióban három gazdaságban sikerrel végeztünk helyspecifikus állományszárítást önjáró permetezővel drónos felmérésre alapozva.
Az állományszárítást megelőző pár napban drónra szerelt multispektrális kamerával mértük fel a kezelt területeket. A drónos felvételezés során autonóm repülésvezérlő programmal a tábla határvonalát és a repülési paraméterek beállítását követően a felmérést automatikusan, a szoftver által vezérelve végezte el az eszköz. A multispektrális kamera kalibrációs panellel, beesőfény szenzorral radiometrikusan kalibrált felvételeket készített a látható fény (RGB) mellett a közeli infravörös (NIR) és a vörösél (RedEdge) tartományokban. Ezekből a spektrális sávokból alkottuk meg a célnak leginkább megfelelő indexelt képet (nem volt adaptálható a sokszor használt NDVI, így saját módosított indexet helyszíni mérésekkel kalibrálva alkalmaztunk) a teljes területre, amely a kijuttatási térkép alapját képezte.
1. táblázat. Differenciáltan kezelt és kontroll területek eredményei
A kezelt területeken önjáró magashasfalú permetező végezte az állományszárítást, minden esetben az adott gazdaság időzítése és szerválasztása szerint. A kijuttatást végző monitorokba kijuttatandó permetlé mennyiség térképek kerültek feltöltésre, mely előírásokat a permetező GPS-antenna segítségével történő helymeghatározás alapján elvégzett, kijuttatás közben a lémennyiséget automatikusan változtatva. Fontos tudnivaló, hogy ilyen jellegű helyspecifikus kezeléseknél a teljes keretszélességben változtatásra kerül a permetlé mennyisége. Az önjáró permetezőkkel több ízben végeztek már differenciált kijuttatást, így a térkép felöltése és megvalósítása sem okozott problémát a kezelőknek.
A kijuttatások során üzemi kontroll területeket is kijelöltünk a kezelés eredményességének mérésére. Ezeket a homogénen kezelt területeket a táblán belüli szomszédos azonos méretű differenciált területek hozam adataival is összehasonlítottuk, így a változtatott mennyiségű kijuttatás eredményességét a kijuttatandó növényvédőszer csökkentésének mértékével és/vagy a többlethozam mennyiségével mértük. Az összefoglaló táblázatban feltüntetett eredmények alapján jól látható, hogy 10%-kal sikerült csökkenteni a kijuttatandó deszikkálószer mennyiséget, azonos vagy többlet hozam elérése mellett.
Összefoglalva elmondható, hogy a repce állományszárítására jól alkalmazható helyspecifikus kijuttatás a leszáradásban való különbségek kezelésére, kiegyenlítésére. Egy újabb területen sikerült eredményesen alkalmazni, technológiába építeni a monitoring drónok használatát, amely segítségével a jelenleg használható deszikkáló készítmények engedélyezett dózisain belül van lehetőség a kijuttatandó mennyiség okszerű csökkentésére, és ezzel összefüggésben a jövedelmezőség növelésére.
Ajánlott kiadványok
Takácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata
Dr. Radics László (szerk.):
Alternatív növények termesztése I.
Dr. Radics László:
Szántóföldi növénytermesztés
Dr. Radics László – Dr. Pusztai Péter:
Alternatív növények korszerű termesztése
Tóth Árpád:
Az öntözés praktikuma
Dr. Radics László (szerk.):
Alternatív növények termesztése II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Szójatermelés: az import csökkentése a célA szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza