A KAP zöld programja

Kategória: Élelmiszeripar, Európai Unió | Szerző: H. Gy., 2021/12/16

Dr. Pénzes Éva,
az MTBSzSz ügyvezetője

Dr. Pénzes Éva, az MTBSzSz ügyvezetője megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a gazdálkodók szempontjából minden év más és más. Különösen igaz ez az idei esztendőre, mivel a műtrágya ára háromszorosára nőtt, magasak a terményárak, és a takarmányárak, így az élelmiszerek árai is növekedni fognak. Mindeközben az Európai Unió Zöld Megállapodása szerint első helyen szerepel, hogy meg kell állítani a tápanyagvesztést a talajoknál. A műtrágya használat csökkentésénél legalább 20 százalékot írnak elő, a vegyi növényvédő szereknél 50 százalékos csökkentést terveznek, s az ökológiai gazdálkodás területének növelését 25 százalékra célirányozzák. 

Milyen tanácsokat lehet adni ebben az útvesztőben? 

Az online konferencián választ kerestek arra, hogy milyen lehetőségek vannak a táp­anyag­utánpótlásban? Hogyan lehet a termőtalajok termőképességét, tápanyag szolgáltató képességét megőrizni, javítani? Milyen a talajok termőállapota, és milyen a talajok biológiai egyensúlya? Milyen jól működő példákat sorolhatunk fel? Kincsünk a termőföld, mely állapotának megőrzése rendkívül fontos feladat, amit globálisan is felismertek, mivel a talajok nemzetközi évtizedét éljük, amit 2014-2024 között hirdetett meg az ENSZ.

Dr. Juhász Anikó
helyettes államtitkár

Dr. Juhász Anikó „Fenntarthatóság és talajvédelem az új Közös Agrárpolitikában – Tápanyag-utánpótlási lehetőségek mikrobiológiai termékekkel, és azok gazdaságossági előnyei” című előadását azzal kezdte, hogy az új Közös Agrárpolitikában (KAP) a 2021-2022-es év átmeneti évnek számít, ami azt jelenti, hogy az új tervezési, költségvetési időszak forrásait a régi szabályok szerint használjuk fel. Az új KAP még zöldebb elvárásokkal 2023. január elsején kezdődik. Fontos dátum az idei év december 31-e, mivel eddig kell leadni Magyarországnak a saját KAP stratégiai tervét. Azt a tervezési dokumentumot, amelyben meghatározzák 2023-2027 között az I., és a II. pillér tekintetében milyen intézkedéseket, és mekkora forrásokat szeretne Magyarország elkölteni.

Még nincs jogszabály

Elhangoztak a Zöld Megállapodásban rögzített célkitűzések adatai is, de tudni kell, hogy ezeket a célkitűzéseket még nem foglalták jogszabályokba, azaz jogi kötőerővel nem bíró elvárások, különösen nem termelői szinten. Persze, fontos jelzés, hogy ezek a számok a hivatalos dokumentumokban megjelennek, mivel ez a stratégiai iránya az Európai Uniónak, de jelen pillanatban, az új KAP-ra jogi kötőerővel nem bírnak. Az új KAP ettől még zöldebb célokat tartalmaz, mint a jelenlegi, viszont ami számunkra kötelező lesz 2023-tól, az kilenc célkitűzés lesz. Érdemes ezeket azért is felsorolni, mert ezek a célok határozzák meg a magyar stratégia tervezési irányát is.

A kilenc pontot három kategóriába soroljuk: gazdasági fenntarthatóság, környezeti fenntarthatóság, társadalmi fenntarthatóság. A gazdasági fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzések: tisztességes bevételek a mezőgazdaságban; az ágazat versenyképességének növelése; és kiegyensúlyozottabb erőviszonyok az élelmiszerláncban. A környezeti fenntarthatóságba tartozik az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések; a természeti erőforrások fenntartható használata; és a tájak és a biológiai sokféleség megőrzése. A társadalmi fenntarthatóság kategóriájába sorolandó a generációs megújulás támogatása; a vidéki térségek gazdasági élénkítése, és az élelmiszer-minőség, és az egészség védelme. A zöld célok megvalósítása azonban nem mehet sem a gazdasági, sem a társadalmi fenntarthatóság rovására. Az EU tizedik célként fogalmazza meg átfogó célkitűzésként a tudásátadás, az innováció, és a digitalizáció kérdéskörét, amely inkább eszközrendszer ahhoz, hogy elérjük a kilenc célkitűzés megvalósulását.

Készül az ország stratégiai terve

A Zöld Megállapodásban 2030-ig elérendő céljai, hogy 50-50 százalékkal csökkenjen a növényvédő-szer, és az antibiotikum használata, 50 százalékkal mérsékeljük a tápanyagveszteséget, és 20 százalékkal a műtrágya használatot, 25 százalékra növekedjen az ökológiai gazdálkodás területe, és 10 százalékkal a változatos tájképi elemek. A zöld elvárások szinte mindegyik pontja vagy konkrétan vagy közvetlen hatásában köthető a talajhoz. A vizekkel, a vízvédelemmel, a szénmegkötéssel, a biodiverzitással, az erózióval, a levegőminőség védelmével kapcsolatos tevékenységek mindegyike köthető a talajvédelmi előírások megvalósításához. A célokhoz és elvárásokhoz intézkedéseket, eszközöket is rendel a KAP, amelyek a közvetlen támogatás I., és a vidékfejlesztés II. pillérekben jelennek meg. Fontos megjegyezni, hogy ezek az intézkedések nem azonosak a pályázati felhívásokkal, de minden pályázati felhívást egy intézkedéshez kell kötni.

Az új KAP tervezett zöld felépítménye a nem termelő beruházásokhoz, tudásátadáshoz, szaktanácsadáshoz kapcsolódik. A terület alapú támogatás – jelen pillanatban a SAPS és zöldítés néven fut – az új időszakban a kettőt összevonva, BISS néven megy tovább. Az agro-ökológiai alapprogram új, I. pilléres intézkedés, kifejezetten a zöldítési célok megvalósítását szolgálja, és nagyon hasonlít a jelenlegi AKG programhoz. A II. pilléres zöld intézkedésbe tartozik az AKG program, megmarad az ökogazdálkodás támogatása, a Natura kompenzáció, illetve az erdészeti támogatások is. S ugyancsak az I. pillérben támogatottak az ágazati programok (méhészet, zöldség-gyümölcs, szőlő-bor), s ezekben is lesznek zöld intézkedések. Az ország stratégiai tervében meg kell határozni azokat az intézkedéseket, hogy lesz zöldebb az agrárium. Az I., és a II. pilléres intézkedéseket együtt, egymásra épülve, kiegészítve kell bemutatni, hogy Magyarország mit tervez. Tervezik a támogatható területek fogalmának a kibővítését, hiszen a biodiverzitás egy részét úgy veszítjük el, hogy bizonyos területek nem támogathatóak.

JFGK, HMKÁ, AÖP

A kiterjesztett alapfeltételeknél (kondicionalitás) a jelenlegi kölcsönös megfeleltetés és zöldítés előírásait együtt kell értelmezni. A gazdának meg kell felelni a gazdálkodási követelményeknek (JFGK) és a földterület helyes mezőgazdasági és környezeti állapotára (HMKÁ) vonatkozó elvárásoknak. A zöldítés korábbi elemei közül az állandó gyepterületek fenntartása, és az ökológiai fókuszterületek kijelölése beolvadnak az alapfeltételek közé. A zöldítésért kapott pénzt az alaptámogatásban is teljesíteni kell, és új elemekkel is kibővül a program: foszfátok diffúz szennyezése elleni intézkedések (víz-, és talajvédelem); vizes élőhelyek, és tőzeglápok védelme; és a fenntartható növényvédőszer-használat jelenik meg az új alapfeltételek között. S egy újabb fontos kitétel, hogy a korábbi 30 százaléktól eltérően az összes közvetlen támogatás és területalapú vidékfejlesztési kifizetés előfeltételévé válnak a támogatás kifizetései. Aki nem tartja be, az „bukja” a területalapú támogatásokat, és minden területalapú II. pilléres kifizetést is. A fenti feltételeknek tehát mindenképpen meg kell felelni. A HMKÁ egyébként sok talajjal kapcsolatos intézkedést is tartalmaz.

Az új Agro-ökológiai Alapprogram (AÖP) tulajdonképpen új AKG típusú támogatás az I. pillérben, ami éves intézkedés. A gazda évente eldöntheti, hogy belép-e ebbe a hektáronkénti (vagy állategységalapú), termeléstől elválasztott programba, vagy sem. A program meghirdetése tagállami szinten kötelező, az I. pillér keretösszegének a 25 százalékát erre a programra kell elkölteni, de gazdálkodói szinten önkéntes. Az alapfeltételeken (kondicionalitás) túlmutató vállalásokért, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazásáért kapják a gazdálkodók. A tervek szerint nem ellentételezési típusú vállalást kell teljesíteni, hanem a gazdálkodó választ bizonyos típusú feltételek közül. Ha jól választ a feltételekből a gazda, akkor az egész gazdaságára egységesen, hektár alapon megkapja a támogatást. A kiemelt célok nagy része ismét a talajokhoz kötődik: szén megkötés talajmegőrző gazdálkodással, állandó gyepekkel, agro-ökológia vetésforgóval, talajtakarással, méhlegelőkkel, agrár-erdészettel, tápanyag-gazdálkodással, erózió védelemmel, vizeink védelmével, állatjóléttel kell foglalkozni a támogatás fejében.

Különbségek az AKG és AÖP között

A II. pilléres (VP típusú) zöld intézkedésekről elmondható, hogy a környezet- és éghajlatvédelmi, és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások sorolandók ebbe a kategóriába. Maradnak az agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások, az ökológiai gazdálkodás, az erdő környezetvédelem a genetikai erőforrások megőrzése, a Natura 2000 területek, illetve a Víz Keretirányelvből adódó követelmények kompenzációs támogatása. A beruházások között megjelennek a versenyképességi és nem termelő beruházások, amire fenntartási támogatást is szándékoznak adni. Azokon a területeken, ahol nem feltétlenül éri meg gazdálkodni, ott érdemes nem termelő beruházásokkal, zöld intézkedéseket megvalósítani. Nagyon fontos az I., és II. pilléres AKG és AÖP közötti különbséget alaposan megismerni. Az AKG program 2022. januárban elindul, és átnyúlik a 2023-2027 időszakra is, mivel három évre szól. Az új AKG már 2025-ben indul, és a támogatási ciklus végéig tart. Az AÖP viszont 2023-ban indul, mert az intézkedéseket megfontoltan szét kell választani a két programra. Ennek egy fontos következménye van, nevezetesen a szerves trágya az AKG programban, míg a talajoltó baktériumkészítmények és talajkondicionálók az AÖP-ben jelennek meg, zárta előadását Juhász Anikó.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokban