Újraélénkülhet a földpiac

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Agrárium-info, 2014/10/20

A KSH adatai szerint az ország területének 79%-a, 7,37 millió hektár termőterület. Ennek közel 59%-a szántó, 26%-a erdő, 10%-a gyep, míg 5% alatti a szőlő, gyümölcsös, halastavak stb. aránya. Az elmúlt öt évben a jelentősebb termőterület-típusok közül egyedül az erdőterület bővült (+1,9%), míg leginkább (–24,8%) a gyepterület szorult vissza (jórészt statisztikai átsorolások miatt).

A tulajdonosi szerkezet a következőképpen alakul: ~73% természetes személyek, ~22% állam, ~3% társas szervezet, ~2% önkormányzat. A bérelt területek aránya 60–62%-ra tehető. 2010-es adatok szerint az egyéni gazdálkodók 92%-a dolgozik 10 hektár alatt az általuk művelt terület 20%-án, és 8%-uk 10 ha fölött, a terület 80%-án. A gazdálkodó szervezetek 62%-a 100 ha alatt gazdálkodik, a művelt terület 4%-án, míg 100 ha fölött 38%-uk, 96%-nyi területen.

Az OTP Bank Zrt. közvetlenül az új szabályok bevezetése előtt készített összegzést a mezőgazdasági célú területek értékéről, forgalmáról. Az országos átlagárak művelési áganként a következőképpen alakulnak: szántó – 670 ezer Ft/ha; erdő–fásított – 503 ezer Ft/ha; gyep–rét–legelő – 301 ezer Ft/ha; kert–gyümölcsös – 1,08 millió Ft/ha; szőlő – 1,33 millió Ft/ha.

Megyei szinten 2,5-szeres az árkülönbség a legolcsóbb (Nógrád, 334 ezer Ft/ha) és legdrágább (Győr-Moson-Sopron, 836 ezer Ft/ha) területi egység között, járások esetében – a lokális folyamatok hangsúlyosabbá válásával – ez már 7,5-szeresre nő (bélapátfalvai: 233 ezer Ft/ha és dunakeszi: 1,74 millió Ft/ha). A tíz legolcsóbb járás között négy Borsod-Abaúj-Zemplén, három pedig Nógrád megyei, míg a tíz legdrágább között négy Pest megyei található. Az országos 626 ezer forintos átlagos hektárárat legjobban a hajdúhadházi járás közelíti meg.

A rendelkezésre álló statisztikák és szakirodalom elemzése alapján a csatlakozást követően a hazánkban letelepedett külföldi magánszemélyek (mezőgazdasági termelő tagállami állampolgárok) hivatalosan nyilvántartott földtulajdonának alakulásában érdemi változások nem történtek. A földforgalmi kimutatás alapján a hazánkban letelepedett tagállami állampolgárok termőföldszerzése nem számottevő. Összességében sem haladta meg a 900 hektárt, a teljes földforgalom 0,2%-át.

Siettek a vásárlók

Hogy pontosan milyen fordulatokat is hoz az új földforgalmi szabályozás, még nem lehet tudni. A gazdakörök szerint kedvező fejleményeket hoz. Az új földtörvény, a földhöz jutás szabályainak szigorodása máris érezteti kedvező hatását – mondta ugyanis augusztusban Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke. Jakab István beszédében kiemelte, hogy az agrárfejlesztési stratégia egyik legfontosabb eleme a nagyüzemek és a családi gazdaságok jelenlegi 50–50 százalékos arányának megváltoztatása a kis- és középgazdaságok javára, a 80–20 százalékos birtokpolitikai arány kialakítása. A kétharmados parlamenti többséggel megszavazott földtörvény, a földhöz jutás szabályainak szigorodása máris érezteti kedvező hatását – jelezte az elnök. Nem elég azonban a földet megszerezni, megtartani csak eredményes gazdálkodással lehet – hangsúlyozta. Ezért szükség van az őstermelők érdekeinek védelmére, a fokozott ellenőrzésre, például az igazolványokkal visszaélők, a csalók kiszűrésére.

A piac mindenesetre lelassult. Az Agrárium FHB-től kapott információi szerint a legtöbb vásárló igyekezett az év első két hónapjában, a földforgalmi törvény engedélyezéssel kapcsolatos passzusainak hatályba lépése előtt elintézni az adásvételeket, mára azonban, ha lassan is, de újra megindulni látszik a piac, igaz, a megkötött ügyletek száma elenyésző – például az FHB termőföldindexének elkészítéséhez alapul vett évi 25 ezres ügyletszámot nézve 2012-re.

Az ez év eleji keresleti boom – amelyet minden bizonnyal hajtott a törvény hatályba lépése mellett az agrártámogatások év végi beérkezése, illetve az MNB növekedési hitelprogramja kedvezményes hitelének kiterjesztése a családi gazdaságokra és az őstermelőkre – tovább növelte a tavaly az év végére már jelentősen megemelkedett termőföldárakat is. Az FHB termőföldárindexe szerint 2013 első háromnegyed évében 11,6 százalékkal drágult a termőföld, reálértékben pedig 10,5 százalékkal.

Eljárások

„Az elmúlt két hónapban nagyjából 400 megkeresés érkezett a megyei elnökségekhez a megyei földhivatalok részéről, több száz ügyben hoztunk és hozunk döntéseket, jellemzően jóváhagyó tartalommal” – közölte a NAK. A kamara szerint a földforgalmi törvény végrehajtásának gyakorlata most alakul ki, ráadásul a kezdeti időszakban a megyei földhivatalok eljárásaiban is voltak eltérések.

Mindezek ellenére, bár a Kamaránál sok erőforrást köt le a helyi földbizottsági feladatok ellátása, értékelésük szerint rendben, szabályszerűen, az eljárásrendi határidőket tartva tudják teljesíteni ezeket. Az eljárás során a földhivataltól a megyei kamarákhoz beérkező, korábban a településen kifüggesztett anonimizált okira­tok és jegyzék másolatát, valamint az ajánlástételhez szükséges formanyomtatványokat haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül továbbküldik az illetékes agrárgazdasági bizottság elnökének.

A bizottság vezetőségének a kézhezvételtől számított 5 naptári napja van az ügylet jóváhagyását vagy elutasítását tartalmazó ajánlás kialakítására. Ez utóbbihoz, illetve a törvényben megfogalmazott értékelési szempontok értelmezéséhez rendelkezésükre állnak a NAK által a témában szervezett képzés tapasztalatai is. Kétség esetén előzetes konzultációra is van lehetőség, amelynek eredményét a kamara továbbítja a jogalkotónak – közölte a kamara.

Szerintük a döntéshozatal során a pártatlanságra kiemelt figyelmet fordítanak, az eljárásban részt vevőknek pedig szigorú titoktartási kötelezettségük van. A helyi, települési gazdák ajánlási procedúráját is figyelembe véve a kamara megyei elnökségének összesen 15 napja van az engedélyezéshez szükséges állásfoglalása kialakítására.

Sok a bizonytalanság

Az FHB elemzése egyébként kitér a piac megtorpanásának okaira is. A Földtörvény elfogadása ellenére még sok a bizonytalanság a termőföldpiacon a jövőt illetően. A földbizottságok működését illetően a jogszabály egyelőre csak a különböző alapszempontokat határozza meg a szerződések elbírálása terén, s további rendelet tárgyát képezi majd a pontosabb szabályozás, másrészt továbbra is várat magára a törvény nélkülözhetetlen kiegészítésének tartott üzemszabályozási törvény, pedig ez jelentősen befolyásolhatja még a jelenlegi birtokviszonyokat.

Ugyancsak sok a bizonytalanság a termőföld banki finanszírozási környezete kapcsán, ami főként a már említett helyi földbizottságok még pontosan nem ismert szerepéhez kapcsolható, mert ezek a hitelszerződések szempontjából is kulcsfontosságú kérdésekben szintén rendelkezhetnek véleményezési jogkörrel. Értékelési jogkörrel bírnak a szerződéses ár vagy a vevő kiválasztása terén. További bizonytalanságot jelent a haszonbérlet átalakuló rendszere, a felső birtokkorlát alkalmazása, ami nehezíti a gazdaságok forráshoz jutását, így a termőföldön alapuló hitelezés feltételei romlanak. A finanszírozást viszont erősítheti, ha a célokkal összhangban hatékonyabb birtokméretek jönnek létre, valamint a mezőgazdaság jövedelmezősége növekszik.

Az újonnan elfogadott magyar földtörvényt szigorúnak tartják Európában, a termőföldpiac ugyanis az Unió legtöbb országában jóval kevésbé korlátozott, mint Magyarországon. Ahogy Magyar­országon, úgy például Dániában sem lehet korlátlanul földet vásárolni, a családi gazdaságok csak 125 illetve 250 hektárig birtokolhatnak földterületet, de korlátozás van érvényben Litvániában is, ahol a vásárolható földterület maximuma 500 hektár.

A birtokmaximumot illetően eddig is volt megkötés Magyarorszá­gon, ami most szinte a felére csökkent. Ugyanakkor ez sem tekinthető kiemelkedően szigorúnak például Francia­országgal összehasonlítva, ahol a használt területek nagyságát illetően birtokminimum illetve maximum előírások is érvényben vannak. A birtoknagyságok 25 és 125 (kivételes esetben 250) hektár között alakulnak, de bérelni csak 75 hektárt lehet. Az üzemi méret maximumokat Németország esetében tartományonként eltérő mértékben határozzák meg.

A földvásárlás engedélyhez kötése sem ismeretlen Európában, van Finnországban, Svédországban, Hollandiában, Németországban, Franciaországban és Dániában. Valójában Lengyelországban is találkozhatunk ilyen korlátozással, de a sok kivétel miatt e szabályozási elem ott nincs igazán befolyással a piacra.

A földvásárlók számára előírnak bizonyos követelményeket több más országban is. Svédországban például csak az szerezhet tulajdonjogot, aki a gazdaság területén kíván lakni, míg Hollandiában a megfelelő képzettséggel kell rendelkezni, s teljes munkaidőben kell gazdálkodni a területen a föld vásárlójának. A hollandok nem zárják ki teljesen az adásvételből a befektetőket, amennyiben a területüket a jogszabályban meghatározott díjjal legalább 12 évre bérbe adják, akkor számukra is nyitott a piac. Képzettségi kritériumokkal találkozhatunk Francia­országban is.

Bár az Unió legtöbb országában a termőföldpiac lényegében szabadon működik, a földforgalom közvetlen törvényi korlátozása helyett közvetett eszközként különféle adózási- és illetékszabályok hivatottak megvédeni a gazdálkodókat. Ezek magas szintje kiszoríthatja a spekulatív vásárlókat a földpiacról. Nálunk az ilyesféle szabályozás kialakulására még várni kell.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai