2026. 04. 22., szerda
Csilla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Zöldül az ország a fásítási program révén

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: H. Gy. , 2021/12/23

Az Országfásítás részeként az Agrárminisztérium 2020-ban Településfásítási Programot indított el a 10 ezer fő alatti települések számára, amelynek célja a településeket egészségesebbé, 
élhetőbbé tenni.

Az Agrárminisztérium vezetői rendre járják az országot, és jutnak el olyan településekre, ahol a fásítási programot helyben megvalósították. Összeállításunkban csokorba gyűjtöttük azokat a híreket, amelyek a fásítási programmal kapcsolatosak.

„Jó látni, hogy az abaújszántóiak felismerték környezetük pótolhatatlan fontosságát” – mondta Dr. Juhász Tibor, az Agrárminisztérium jogi ügyekért felelős helyettes államtitkára Abaújszántón, a településfásítási program részeként megrendezett faültetésen.

Dr. Juhász Tibor hangsúlyozta, hogy a Településfásítási Program második ütemében 1 milliárd forintra megemelt, azaz megduplázott keretösszeggel a 2021-2022. évi őszi-tavaszi ültetési szezonban továbbra is lehetőséget biztosít a 10 ezer fő alatti települések fásítására. Abaújszántóval együtt pedig összesen 887 település nyerte el a pályázatot. A település 30 fát ültethet el a Programnak köszönhetően. Ezzel együtt, két ütemben, csaknem 36 ezer fa kiültetésére kerül sor mintegy 1362 településen – mondta a helyettes államtitkár.

A helyettes államtitkár a november 30.-án kezdődött, és december 5-éig tartott PLANET Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó programjaival kapcsolatban elmondta, hogy ezzel megegyező a kormányzat célja is, fontos a klímaváltozás elleni fellépés. Az Agrárminisztérium 2019-ben úgy módosította a Vidékfejlesztési Program támogatásait, hogy az erdőtelepítési kedv jelentősen megnövekedett. A célok elérésében kiemelt szerepe van még az Agrárminisztérium által kezdeményezett Országfásítási Programnak is.

A program végrehajtásából is látszik, hogy a kormányzat számára a környezetvédelem ügye kiemelten fontos terület, amelyről nemcsak beszélünk, hanem teszünk is érte. Éppen ezért indította a kormány a „Magyarország zöld úton jár!” online környezetvédelmi felmérést, melynek kitöltésére november végéig volt lehetőség a zold.kormany.hu felületen. Juhász Tibor arra bíztatott mindenkit, hogy környezetünk megóvásában minden apró lépés segít, amelyhez a döntéseket közösen kell meghatároznunk, zárta beszédét.

Zöldülnek a települések Veszprém megyében is. A természet megőrzésével, illetve a zöld területek növelésével hozzájárulunk az éghajlatváltozás negatív hatásainak mérsékléséhez, jelentette ki Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, a térség országgyűlési képviselője a Településfásítási Program őszi ültetésének újabb állomásán, Olaszfaluban.

A képviselő szerint napjainkban az egyik legsürgetőbb feladat a környezetünk védelme, a klímaválság elleni küzdelem, illetve a fenntarthatóság növelése, amelyekre különös figyelmet kell fordítani, ezért az Agrárminisztérium is kiemelt ügyként kezeli. A fákat a jövő nemzedékének ültetjük, fogalmazott Ovádi Péter.

A képviselő kitért az Unokáink Fája Program nevű kezdeményezésre is, amelyet tavaly a választókörzetében dolgozó polgármesterek és civil szervezetek összefogásával hívott életre. Rendkívül fontos a kistelepülések figyelmét is felhívni a környezetvédelemre, hiszen egyetlen fa elültetése is hozzájárul az egészségesebb, élhetőbb környezet megteremtéséhez.


Tarpataki Tamás Úriban ültetett

A faültetés az élhetőbb jövőnk záloga, mondta Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Úriban, a Településfásítási Program keretében tartott faültetésen. Tarpataki Tamás emlékeztetett arra, hogy az Agrárminisztérium 2019-ben azért indított Országfásítási Programot, hogy növeljék az ország fával borított területeit. Fontos kormányzati célkitűzés a meglévő erdők megőrzése, és a fával borított területek növelése. A helyettes államtitkár szólt a Vidékfejlesztési Program támogatásairól, amelyet az Agrárminisztérium 2019-ben úgy módosított, hogy az jobban felhasználható legyen a kedvezményezettek számára, így már az önkormányzatok is pályázhatnak. A támogatásoknak köszönhetően az erdőtelepítési kedv jelentősen megnövekedett. Ez idő alatt a Programban 39 ezer hektár új erdő és faültetvény létesítésére nyújtottak be igényt, amiből 11 ezer hektár ültetése már meg is valósult. Az erdőtelepítési támogatásokra az átmeneti időszakban is, 2022. december 31-ig lehet pályázni.

A kormány úgy döntött, hogy a lehető legmagasabb mértékű társfinanszírozást nyújtja a Vidékfejlesztési Programhoz. 2022 után is, az új KAP indulása során is az erdőtelepítések támogatásának intenzív folytatását tervezzük, ugyanis az a célunk, hogy több erdőnk legyen, mondta a helyettes államtitkár. Úgy fogalmazott, jó látni, hogy gazdáinkban megvan a hosszú távú tervezés igénye, mert aki fát ültet, az a jövőbe fektet be. A Településfásítási Program és Vidékfejlesztési Program erdőtelepítési sikere azt mutatja, hogy a magyar vidék bízik a jövőben.

Czerván György, a térség országgyűlési képviselője üdvözölte, hogy több ilyen faültetésen vehetett részt, és kívánja, hogy az akció folytatódhasson a mostani időszak lejárta után is. Egy év alatt ugyanis egy fa egy négytagú család oxigénellátását biztosítja, tette hozzá.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élen járnak a faültetésben, amit az is igazol, hogy az őszi ültetési időszakban összesen 45 településen, 1200 fát ültettek el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A jövő tavaszi ültetéskor még 40 település zöldül tovább. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára Szerencsen elmondta, hogy a rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb belterületi fásítási programja zajlik Magyarországon. Az Agrárminisztérium kezdeményezésére és támogatásával a Településfásítási Program keretében 2020 és 2022 között összesen 36 ezer darab sorfa elültetésére került sor mintegy 1350 településen, köztük Szerencsen is, ahol 15 magas kőrist ültettek a földbe. 


Szerencsi faültetés

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium idén megduplázott keretösszeggel, összesen 1,5 milliárd forint támogatásból indította el a program második ütemét a tízezer fő alatti települések számára. A pályázaton 19 megyéből, 887 település indult, és a rendelkezésre álló 24 ezer sorfa gazdára is talált. Borsod-Abaúj-Zemplén megye élen jár a zöldítésben, hiszen 84 igénylést nyújtottak be. Szinay Attila felhívta a figyelmet arra is, hogy nemcsak a belterületek fásításával kapcsolatos kezdeményezést indított el az agrártárca, hanem a Vidékfejlesztési Program keretein belül minden településnek lehetősége van pályázni nagyobb, egybefüggő erdők telepítésére is. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a program támogatási kérelmeinek benyújtási határidejét meghosszabbították, így a településeknek 2022 év végéig lehetőségük van erdőtelepítésre pályázni. Emlékeztetett, hogy 1989 óta több mint 200 ezer hektár új erdőt telepítettek a magyar gazdák, illetve az elmúlt két évben további 40 ezer hektár telepítésére nyújtottak be kérelmet. 

Szinay Attila azt is elmondta, hogy a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv keretében 2030-ig évente legalább 10-10 facsemete elültetésére kerül sor minden megszületett gyermek után. „Magyarország tehát nemcsak újabb terveket és stratégiákat készít a klímaváltozás elleni fellépésről, hanem konkrétan cselekszik is”.

Minden egyes elültetett fa a jövőbe vetett hit szimbóluma, hiszen újabb lépést jelent a környezettudatosabb, fenntarthatóbb világ felé, mondta Erdős Norbert, az Agrárminisztérium Élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a Településfásítási Program alkalmából szervezett faültetésen. Az államtitkár két helyen, Tótkomlóson és Kaszaperen is részt vett a közösségi faültetéseken.

Erdős Norbert Tótkomlóson tartott beszédében arról beszélt, hogy az Agrárminisztérium az Országfásítás részeként 2020-ban Településfásítási Programot hirdetett a 10 ezer fő alatti települések számára, amelynek célja elsősorban a települések zöldítése és a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítési támogatásainak népszerűsítése volt. A 2020 őszi és 2021 tavaszi ültetési szezonban 475 település több mint 12 ezer sorfát ültetett el. 
Erdős Norbert Kaszaperen azt hangsúlyozta, hogy az ültetések 2022 tavaszán további 373 településen folytatódnak. A program jóval túlmutat a 10-30 fa elültetésén, ugyanis a legtöbb esetben a település közösségi esemény keretében ülteti a fákat, bevonva ezzel fiatalokat és időseket egyaránt. „A jövő generációjának meg kell mutatni, hogy a fa értéket képvisel, az a feladatunk, hogy a zöld gondolatokat a gyakorlatban is elültessük”, jelentette ki az államtitkár. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza