Teljes körű könyv a kukoricáról

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: Hajtun György, 2021/12/24

prof. Nagy János,
rektor emeritus

– Professzor úr, miért éppen a kukorica?

– A kukorica kedvenc növényem, és éppen fél évszázada foglalkozom a növény kutatásával. Úgy kezdődött, hogy egyetemista koromban Mándi György professzor úr, világhírű ökológus, a szántóföldi növények eredetének nagyhírű kutatója, meghívott a kukorica tenyész kertjébe. Megtiszteltetés volt számomra, hogy a Debreceni Egyetem elvégzése után az egyetem tartamkísérleteiben dolgozhattam. A könyvben szereplő tudományos eredmények az általam alapított, közel negyvenéves tartamkísérletek eredményei. A könyv érdekessége, hogy egyrészt támaszkodik a korábbi Bölöni és Győrffy által készített könyvben leírt kísérleti eredményekre, másrészt modern, új precíziós kutatásokat hasznosít. A talajművelő rendszerek mai is nagyon fontosak, de legalább ilyen jelentőségűek az új genotípusok összehasonlító elemzése és a vetésidő, a tőszám, a műtrágyázás kutatási eredményeit is felhasználtuk. Az egyetem tartamkísérletei Európa szerte arról híresek, hogy a teljes kísérleti rendszernek öntözött, és nem öntözött változata minden évben beállításra kerülnek, amelyeknek a kölcsönhatásait kutattam több mint negyven éven keresztül.

– Kétségtelenül, igen szép életpályát épített fel, amit a könyv megjelenése megkoronázott. Miért tartotta fontosnak, hogy a könyv megszülessen a jelenlegi formájában, tartalommal? Kik voltak a segítői?

– Az új könyv születésének előzménye, a 2006-ban megjelent Kukorica könyv, amit 15 évvel ezelőtt magam írtam, s az Akadémia Könyvkiadó gondozásában jelent meg. A könyvet öt nyelvre lefordították, így angolul, németül, spanyolul, oroszul és ukrán nyelven is megjelent. Másfél évtized után úgy gondoltam, hogy eljött az idő a frissítésére. Debrecenben megszakítás nélkül minden évben folynak a szántóföldi növények, köztük a kukorica tartamkísérletei, így az eredmények agro-technikai megbízhatósága egyedülálló. A könyv annyiban is újdonságnak számít, hogy minden egyes fejezetnél felkértem az adott terület hazai legismertebb szakértőit, akik professzorok, oktatók, kutatók Dudits Dénes akadémikussal egyetemben. Őket arra kértem, hogy a fejezeteket a legújabb tudományos eredmények alapján írják meg, és legyen a könyv a mai tudásunk szerint nemzetközileg is a legmagasabb színvonalú. Ezért örömmel hallom, hogy ez a kötet tudásban, tartalmában messze meghaladja az amerikai szakirodalmat, amely eddig előttünk járt.

– Az elmúlt 15 évben olyan változások mentek végbe a mezőgazdaságban, mind a klimatikus viszonyokban, mind a genetikában, mind a termesztéstechnológiában, amit elég nehéz úgy bemutatni, hogy tudjuk, hogy a mezőgazdaságban igen gyors a technikai, genetikai fejlődés üteme.

– Az elmúlt évtizedekben minden megváltozott a gyakorlatban. A könyvben megjelennek a természettudományos alapok, elsősorban a talajjal, a vízgazdálkodással, tápanyaggazdálkodással kapcsolatosan, amelyek a fizikai, matematikai, kémiai tudományokon alapszanak. Ezek szerintem nagyon időszerűek. A könyv azon fejezetei, amelyek a termesztéstechnológiával foglalkoznak, és az üzemi gyakorlatban többletjövedelmet hozhat a gazdálkodónak, nos, ez teljesen új, korszerű. Különösen büszke vagyok a precíziós gazdálkodást bemutató fejezetekre, hiszen az Egyetemnek több olyan üzemi partnere van, ahol a teljes műszaki-technológiai megoldás precíziós gépekkel történik. Ma már képesek vagyunk 2-2,5 centiméter pontosan dolgozni a szántóföldön pl. a kukorica magágyát elkészíteni és vetni. A talajművelés során a nedvességet meg kell őrizni, ám a műtrágyával, a növényvédőszerrel lehet és kell takarékoskodni. Az új precíziós megoldásokkal hatékonyabbá tehetjük a termesztést. Új hibridek jelennek meg, a nemesítés évente egy százalékot biztosan hozzá tud tenni a terméseredmények növeléséhez. Ezek a hibridek nagyon jók, valójában a terméspotenciál a duplájára nőtt, a lehetőségek nagyságrendileg nagyobbak, mint 15 évvel ezelőtt.

– A könyv kiváló tankönyv is, hiszen pontos részletekkel jelenik meg minden technológiai folyamat. Van-e érdeklődés e tudás iránt a hazai gazdálkodók körében?

– Nagyon remélem, hogy igen. A szerzőtársakkal, kollégákkal beszélgetve arról vizionáltunk, hogy ha ezt a tudást a gazdálkodók fejébe tölcsérrel át tudnánk ültetni, akkor évente mintegy egymillió tonnával növelhetnénk az éves kukoricatermelésünket. Ha megvizsgáljuk a magyar kukoricatermesztés eredményeit, akkor 40-50 százalékos szórást tapasztalunk, ami elviselhetetlenül nagy. Ez azt jelenti, hogy a tudás az igazi lehetőség a növénytermesztés hatékonyságának, jövedelmezőségének a növelésében azért, mert jelenleg táblánként más-más problémák, hiányosságok okozzák az alacsonyabb termésmennyiséget. Szóval mindenhol lehetne átlagosan egy tonnával növelni a terméseredményt, ha szakszerűbben valósítanánk meg a termesztéstechnológiát. A legnagyobb kihívás a termesztők, gazdálkodók körében a talajjal való törődés. A Debreceni Agrárkampuszon azzal a felírással fogadjuk az első éveseket, hogy a „Föld szeretete a haza szeretete”. Ezzel a nemzeti kincsünkkel az adott üzemben a munka során tisztában kell lenni. Minden fáradtságot megér az, hogy megismerjük a talaj adottságait, állapotát, a vízgazdálkodását, a tápanyag-ellátottságát, stb. Azt tapasztalom, hogy ott még nem tartunk, hogy ez a tudás a gazdálkodók többségének maradéktalanul a birtokában lenne. Pedig, ha jobban ismernék a saját földjük talajtulajdonságait, akkor könnyebben meg tudnák óvni a talaj állapotát, a talajéletet, és a vízkészletét. A terméseredmények azért nem jobbak, mert a talaj vízkészletét nem tudják megóvni, így egy rossz időpontban végzett beavatkozással elveszíthetik a talaj víztartalmának egy részét. A talaj termőképességének megőrzése mindennek az alapja, amihez kapcsolható a korszerű hibrid megválasztása, vetése, a precíziós gazdálkodás technológiája. A precíziós gazdálkodással kielégíthetjük a növények igényeit úgy, ahogy az a tenyészidőben a megfelelő időpontban lehetséges. Ehhez a modern növények, hibridek igényeinek az ismerete szükséges, jelenleg 50-60 százalékban használjuk ki a hibridek képességeit.

– A mai tudásunk szerint 40 tonnát közelíti az egy hektárról betakarított kukorica világrekordja. Ön hol húzná meg a határt a kukorica terméspotenciálját illetően?

– Van egy új, negyedik éve folytatott kísérletünk, amelyben a kukoricahibridek termőképességét vizsgálom. Ebben a kísérletben mindent megadunk a növényeknek, ami szükséges. Az elmúlt évben a legjobb hibridek képesek voltak májusi morzsolt, 14 százalékos nedvességtartalomra vetítve 24-25 tonnát teremni, félüzemi körülmények között. Tehát a 40 tonna sem elérhetetlen, de persze, nem átlagosan. Jó volna, ha a jelenlegi 8 tonnás átlagot 10-11 tonnára emelhetnénk fel.

– A klímaváltozás hatására azt tapasztaljuk, hogy egyik év nem azonos a másikkal, mindig vannak újabb és újabb kihívások. Van-e a könyvben erre való utalás?

– Van. Ha az utóbbi ötven évet megnézzük, akkor Magyarországon 1-1,2 Celsius fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, ami szerintem kezelhető. A probléma az, hogy – amit Ön is kérdezett – évről évre olyan nagyok az ingadozások, amelyek nehezen kivédhetők. Az ingadozáshoz való alkalmazkodás is csak úgy lehetséges, hogy ha a talajéletet, a talaj vízkészletét sokkal nagyobb gondossággal kezeljük. Ha az idei áprilist vesszük példának, akkor olyan erős lehűlést tapasztaltunk, ami száz év alatt csupán négyszer fordult elő a térségben. Nagyon fontos a fajta megválasztása is, ami azt jelenti, hogy a termőtáji adottságokból kiindulva kell azt megválasztani. Egy közepes adottságú talajon vétek drága, nagy potenciálú vetőmagot vetni. Ugyanakkor, ha a gazdaságnak precíziós géprendszere van és jó minőségű a talaja, akkor érdemes a legjobb képességű hibridet vetni. Kihívást jelent a jövőben az extrém lehűlés és az extrém hőség kezelése. A fiatalokra vár ez a kutatási feladat, egyelőre ugyanis még nincsenek megbízható vizsgálati eredmények. És az egyre gyakoribb aszályveszélyt is érdemes még megemlíteni.

– Ön szerint mennyi időre szól a könyv, mikor kell a tartalmát megújítani?

– Örömmel venném, ha az utódaim tíz év múlva újra fogalmaznák a fejezeteket, bár általában egy tankönyvet 15 évente frissítenek. Jelenleg is sok időt töltök a doktorandusz hallgatókkal, és hál’ Istennek, a legtehetségesebb jelentkeznek, így van bőven utánpótlás a tudományos kutatásban. A Debreceni Egyetem agrárkutatása a legmodernebb műszerekkel van felszerelve, így a fiatal kutatók képesek a szántóföldön laboratóriumi igényességgel mérni mindent, amit természetesen kontrollálnak az egyetemi laboratóriumban is. A jövő, hogy élő növényállományban mérjük műszerekkel a kukorica egészségi állapotát, tehát a diagnosztika, hogy felismerjük a növény szemmel nem látható bármilyen fiziológiai problémáját. A modern eszközök használata a fiatalok feladata, akik örömmel végzik ezt a munkát. Innen is kívánok nekik sok szép innovációs eredmény elérését.

– Még egy kérdést engedjen meg: 2023-tól életbe lép a Green Deal, a Zöld Megállapodás, amelyben a növényvédő-szerek hatóanyagainak a csökkentése célként szerepel. Ön szerint, felkészülhetünk-e erre a komoly változásra?

– Arra számítok, hogy a legújabb innovációs kutatásokban jelentősen előbbre fogunk jutni a növények műszeres egészségügyi vizsgálatában, és abban, hogy mit kell tenni azért, hogy a növények kevésbé károsodjanak. Hiszek abban, hogy a növényeknél is sokkal nagyobb gonddal, precízen kell minden technológiai tevékenységet végezni, hogy azok egészségesek legyenek. Biztos vagyok abban is, hogy a növényorvosok is készülnek a változásokra, miként a nemesítési munkák során is nagyobb hangsúlyt kap a rezisztencia, és az aszálytűrés.

– Végezetül egy személyes kérdés: elmúlt hetvenéves, meddig szándékozik folytatni a munkát?

– Nálunk az egyetemen a professzor emeritus cím életre szóló. Amíg az egészségem engedi, és a doktoranduszok igénylik, addig minden feltétel adott a munkavégzéshez. Nappali képzésben már nem tartok órákat.

Könyvajánló

Professzor Dr. Nagy János „Kukorica – A nemzet aranya – élelmiszer, takarmány, bioenergia” c. neves szerzőtársak közreműködésével íródott könyve a magyar gazdatársadalom számára létfontosságú a kukoricatermesztésről.

Nagy János Professzor úr amellett, hogy több ciklusban volt a Debreceni Egyetem rektora, több évtizeden át folytatott kutatást kukoricatermesztésben, s ez a könyve kutató munkájának életműve is. Olvasását, hasznosítását nem nélkülözhetik a profitra törekvő, művelt gazdák, a felsőfokú képzésben tanuló agrárhallgatók, a mezőgazdasági szakemberek és a szaktanácsadással foglalkozók. Rajtuk kívül, a kultúrtörténeti jelentőséggel is bíró mű mindenki számára tartogat új információkat. 

A könyv előszavában Professzor Németh János hivatkozik Henry A. Wallace amerikai kukoricanemesítő több évtizede tett kijelentésére: „Sokat hallunk manapság az atomenergiáról, azonban meg vagyok győződve arról, hogy a történészek a hibrid hatás kiaknázását ugyanilyen fontosságúnak ítélik meg.”

A kötetből mindent megtudhatnak az olvasók a kukoricanemesítés hagyományos és precíziós módszereiről, a hibridek kiválasztásáról, a genetikai haladásról. Ezt meghaladva, bemutatja a nagy adatbázisokra alapozott, mesterséges intelligenciával történő modellezés hasznosságát is. 

A könyv a precíziós kukoricatermesztés kérdéskörét tárgyalja 18 fejezetben, bemutatja a kukorica származását, botanikáját, élettanát, kiterjed az ökológiai és precíziós termesztési tényezőkre, azok kölcsönhatásaira (talajművelés, műtrágyázás, növényszám, öntözés, genotípus). Felöleli a kukorica feldolgozását, minőségét, a szárított szemes kukorica takarmányozási értékét, bioetanol előállítását és a termesztés gazdaságossági aspektusait. 

A szerzők merítenek a gazdag múltból, ugyanakkor a legkorszerűbb ismereteket tárják elénk. A könyv kiváló példája annak, hogy a termesztési és a nemesítési kutatások hogyan járulnak hozzá a termésnövekedés és -minőség összefüggéseinek feltárásához.

Tudományos értékét növeli, hogy Nagy János professzor több évtizedes kutatási eredményei, idősorai megbízható szántóföldi tartamkísérletekből származnak, amelyek Európában egyedülállóak, de a kukorica őshazájában, Amerikában is figyelemre méltóak. 

A kötet szerzői abban bíznak, hogy a közös munka eredményeként olyan tárgyszerű, értékes és aktuális eredményeket tartalmazó, igényes kiállítású szakkönyv készült mind az oktatók, a kutatók, az egyetemi és PhD hallgatók, mind a mezőgazdasági szakemberek és a szaktanácsadással foglalkozók számára, amelyet eredményesen használhatnak munkájuk során. Továbbá mindazok számára, akik szeretik a növényeket, kukoricát és szeretnének megtudni minél többet a precíziós kukoricatermesztésről.

„A könyv segítséget nyújt a kukoricatermesztőknek abban, hogy egy hektár kukorica a lehető legésszerűbb gazdálkodással, a lehető legkisebb ráfordítással és környezeti terheléssel a legnagyobb termést adja, biztosítva a jogosan elvárható hasznot.” (Búvár Géza c. egyetemi tanár, lektor)

„Magyarországon az utóbbi időszakban javult a kukoricatermesztés eredményessége, de még mindig nem éri el a nyugat-európai versenytársak szintjét. Nagy lépéseket lehet még tenni, annak érdekében, hogy a jövedelmezőséget növeljük, és a trend még erőteljesebb legyen. Nagy János professzor úr által szerkesztett könyv hozzásegít mind ezek megvalósításához. A könyvhöz gratulálok, hatalmas munka és nagyon magas minőség. Bízom benne sok fiatal mérnök hallgató és aktív dolgozó fog belőle sokat tanulni.” (Reng Zoltán vezérigazgató, lektor)

A kötet megrendelhető a Szaktudás Kiadó Ház webáruházában, itt: https://szaktudas.hu/webshop/569-kukorica-a-nemzet-aranya-elelmiszer-takarmany-bioenergia

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai