Fókuszban az előhaszonbérleti jog

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Dr. Cseh Tibor András megbízott főtitkár, MAGOSZ, 2022/01/12

Elsőre talán egyszerűnek tűnő kifejezések ezek, de a gyakorlatban számos jogvita alapját képezték az elmúlt években. Cikkemben ezeket a jogvitákat, vagyis az előhaszonbérleti joggal kapcsolatos bírósági gyakorlatot veszem górcső alá.

Több jogcímmel is rendelkezem. Választanom kell közülük?

Egy pár évvel ezelőtti ügyben a földhivatal elutasította a helyben lakó gazda rájelentkezését a kifüggesztett szerződésre, arra hivatkozva, hogy jogszerűtlen, ha a rangsor több pontja is megjelölésre kerül előhaszonbérleti jogcímként. Ez alapján a földhivatal csak azt fogadta volna el jogszerűnek, ha valaki kizárólag egy jogcímet jelöl meg az elfogadó nyilatkozatában (miközben tudjuk, hogy a helyben lakó például állattartó is, családi gazdálkodó is lehet egyben). A kérdésben a Kúria hozta meg a döntő szót, miszerint az előhaszonbérletre jogosult e jogát több pont alapján is gyakorolhatja, a földhivatal feladata pedig az, hogy ezeket rangsorba állítsa és a többi jogosulttal összevesse. Az elfogadó nyilatkozatot tevő tehát nem köteles választani a jogalapok közül és több jogcímet is megjelölhet egyszerre.

Több telephely = több üzemközpont?

Ebben a 2014-es ügyben egy cég három telephellyel rendelkezett és mindhármat önálló üzemközpontként kívánta bejelenteni, mellyel mindhárom településen elnyerte volna a helybeli státuszt. Az ügy egészen a Kúriáig eljutott, amely kimondta: egy termelőszervezet csak egy üzemközponttal rendelkezhet. Ahogy a természetes személy földműves sem lehet több településen helyben lakó, ugyanez igaz a jogi személyekre is. A kedvezmények kizárólag egy helyhez kapcsolódhatnak – azt, hogy a termelő hol kívánja ezt az előnyt igénybe venni, azt neki kell eldöntenie. Éppen ezért nincs jelentősége, hogy egy jogi személynek cégjogilag esetleg több telephelye is van – ezek ugyanis nincsenek összefüggésben az üzemközpont kategóriájával.

Ki minősül „volt haszonbérlőnek”? – A Kúria döntése

A jogvita alapját egy szófordulat adta, mégpedig a „közvetlenül megelőző” kifejezés. A volt haszonbérlőnek ugyanis csak akkor jár a kiemelt előhaszonbérleti jog, ha a közvetlenül megelőző legalább 3 évben ő bérelte a földet (Földforgalmi törvény 47. § (1) bekezdése). A vita arról szólt, hogy a „közvetlenül megelőző” kifejezés vajon időbeliséget takar-e vagy csupán az előző földhasználó személyére utal, magyarán, ha a bérleti jogviszony után senki nem használja a területet, azzal vajon megszűnik-e a volt földhasználó előhaszonbérleti joga?  Egy pár évvel ezelőtti döntésében a Kúria úgy értelmezte a törvény szövegét, hogy a „közvetlenül megelőző” kifejezés nem a haszonbérlő személyére, hanem kizárólag időbeli értelemben vizsgálandó. A Kúria döntése gyakorlatilag azt jelentette, hogy amennyiben a bérleti szerződés december 31-én lejárt, úgy legkésőbb január 1-jén áll fenn a „volt haszonbérlői” jogosultság, de január 2-ától már nem. Nos, a kérdés végül nem került nyugvópontra, hiszen idén nyáron az Alkotmánybíróság jócskán felülírta a Kúria joggyakorlatát.

Ki minősül „volt haszonbérlőnek”? – Az Alkotmánybíróság döntése

Az Alkotmánybíróság egy 2021-es határozatában tehát elvi jelleggel írta felül a Kúria korábbi jogértelmezését. Az AB szerint ugyanis ellentétes a jogszabály céljaival, ha a korábbi haszonbérlőt csupán a szerződés fennállta alatt illetné meg az előhaszonbérleti jog. Ezzel a tulajdonos ugyanis kijátszhatná a volt haszonbérlőt, úgy, hogy bármilyen rövid időre (akár 1 napra is) saját használatába veszi a földet. Ennek a célja akár az is lehetne, hogy megszakítsa a használat folytonosságát – és ezzel elüsse a volt bérlőt az elő-haszonbérleti jogától. A példánknál maradva, az AB határozat alapján a kiemelt előhaszonbérleti jog már nem csak január 1-ig illeti meg a korábbi földhasználót, hanem egészen mindaddig, amíg azt más személy (pl. a tulajdonos) birtokba nem veszi, bejelenti a földhasználatot vagy igazoltan elkezd gazdálkodni a területen.

Szántó esetén az állattartónak takarmányvállalkozásnak is kell lennie!

A Földforgalmi törvény kiemelt elővásárlási és előhaszonbérleti jogot biztosít az állattartók számára. Fontos, hogy ezzel a kiemelt jogosultsággal szántó művelési ág esetén az állattartók csak akkor élhetnek, ha egyben takarmányvállalkozásként is nyilvántartásba vették őket. Hogyan válhat valaki takarmányvállalkozássá? A nyilvántartásba vétel kérelemre indul, melyet a vállalkozás telephelye, annak hiányában a székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonságért felelős főosztályához kell benyújtani. Egyszerűsített eljárásra is van lehetőség, ha valaki a takarmányt saját célra gyártja és saját állatállománnyal eteti fel. A földforgalom szempontjából jelentőséggel az bír, hogy a takarmányvállalkozás nyilvántartásba vételéről az illetékes hatóság határozatot ad ki, amivel már igazolható az állattartót megillető előhaszonbérleti jogosultság.

Ha túl magas a bérleti díj

Aki egy kicsit is járatos a földforgalomban, az már tapasztalhatta, hogy a bérleti szerződést kötő felek gyakran kiskapukat keresnek a többi jogosult távol tartására. A leggyakrabban használt eszközük a bérleti díjak irreális (és sokszor fiktív) megemelése. Az aránytalanság megítélésében azonban még a bírósági gyakorlat sem volt eddig egységes: találhatók olyan esetek, amikor a helybeli bérleti díjaktól csak maximum 15-20%-os eltérés volt megengedett, ám olyan is előfordul, hogy a helyben kialakult bérleti díjnak akár a dupláját is jóváhagyta a bíróság, sőt, egy esetben még azt is kimondta a bíróság, hogy a tulajdonosnak jogos és elvitathatatlan érdeke fűződik ahhoz, hogy minél magasabb áron adja bérbe az ingatlanát! Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a földhivatalok – helyesen – szakértői kérdésnek tekintik a haszonbér aránytalanságát. Tudvalevő az is, hogy egy szakértői vizsgálat rendkívül költséges eljárás, így a földhivatalok ezt több esetben is úgy próbálták áthidalni, hogy az agrárkamara megyei szervezetét kérték fel a haszonbér megvizsgálására. Eljárásjogilag az agrárkamara ugyan nem minősül szakértőnek, de véleményével egy szakmailag alátámasztott és legfőképp ingyenesen nyújtott támpontot adhat a földhivatalnak a döntése meghozatalához, amit én pozitív és megoldást hozó iránynak tartok.

Hogyan döntött a Kúria az aránytalanul magas bérleti díjakról?

Ugyanezt a kérdést vizsgálta a Kúria a 2/2020. (XI.9.) Közigazgatási Kollégiumi véleményében, melyben kimondta, hogy a haszonbérleti díj főszabály szerint nem lehet magasabb, mint a helyben kialakult átlagos bérleti díj + maximum 20%. Magasabb haszonbér csak akkor köthető ki, ha ez az értéktöbblet objektívan igazolható. Ilyen objektív tulajdonság például: 

• a területek fekvése, 
• a földek minősége (AK értéke), 
• öntözhetősége, 
• művelhetősége, 
• közútról való megközelíthetősége. 

Nem kevésbé fontos, hogy a Kúria azt is kimondta: a bérleti díj vizsgálatánál mostantól nem lehet figyelembe venni a bizonytalan, jövőbeni eseményeket és a haszonbérlő elhatározásától függő körülményeket sem (pl. „a föld megszerzése után bővítem az állatállományomat”). Amennyiben tehát az eltérés objektívan nem igazolható, úgy a bérleti díj aránytalannak minősül, és a földhivatal megtagadhatja a szerződés jóváhagyását. Fontos az is, hogy már nem kell külön igazolni azt sem, hogy a magas bérleti díj előhaszonbérletre jogosultakat tartott távol, a Kúria szerint ugyanis ez bármiféle igazolás nélkül, automatikusan következik az irreális haszonbérleti díjból.

Hogyan kell megállapítani az átlagos bérleti díjat?

A Kúria korábbi döntéseiben többször is hivatkozott arra, hogy az átlagos bérleti díj megállapítására nincs kidolgozott módszertan. Régóta visszatérő probléma volt ugyanis, hogy szakvélemény és szakvélemény között óriási eltérések alakultak ki a föld értékéről. Tény, hogy korábban semmilyen kötelező iránymutatás nem volt a szakértők számára, például, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venniük az értékbecsléskor. 2020 végén azonban a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara kiadta a földhaszonbérleti díj megállapításáról szóló Módszertani Levelét, amely már valamennyi igazságügyi szakértő részére kötelező erővel bír. Csak néhány érdekesség a Módszertani Levélből: a haszonbérleti díj meghatározásának alapmódszere a piaci összehasonlítás, melynek keretében a helybeli piaci haszonbérleti díjakat hasonlítják össze egymással, míg a másik fontos megállapítás szerint a helyszíni szemle nem mellőzhető az értékbecslési eljárás során. Álláspontom szerint a Módszertani Levél komoly előrelépés a szakértői eljárás egységesítése irányába, amellyel hosszabb távon érdemben is csökkenhet majd a jogviták száma.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai