Talajelőkészítés a fólia alatti zöldségtermesztéshez

Kategória: Növénytermesztés | 2022/01/25

A jó talajművelés kedvező hatásait a következőkben összegezhetjük:

- Csökkenti a gyökerek energiaveszteségét azáltal, hogy elősegíti a mélybe hatolásukat, ebből adódóan hozzájárul a mélyebb és nagyobb élettér, termőréteg kialakításához.
- Javítja a talaj levegőzését, a gyökerek oxigénellátását.
- A felső 0–10 cm-es szétrombolódott szerkezeti réteget leforgatva, és az alsó regenerálódott réteget a felszínre hozva javítja a gyökértér szerkezeti tulajdonságait.
- Irtja és gyéríti a gyomokat, mindenekelőtt a hajtatásban gyakori tyúkhúrt.

Ugyanakkor a szántóföldi és a szabadföldi zöldségtermesztés talajműveléséhez képest hajtatásban jelentőségét veszti, illetve nem számolunk:

- a nedvességtartalom megőrzésével;
- a talajbaktériumok tevékenységének fokozásával – tekintettel arra, hogy talajélet az intenzív kemizálás (talajfertőtlenítés, nagy adagú műtrágyázás) következtében gyakorlatilag nincs;
- az eróziós károk csökkentésével a gondosan előkészített és egyengetett terepviszonyok miatt;
- a hőgazdálkodás javításával – fontos szempont a korai szabadföldi zöldségtermesztésben –, ami a fűtés következtében és az üvegházi hatásból adódóan elveszti jelentőségét.

Üvegházakban és fóliák esetében – főleg fűtött fóliák alatt – a talajművelést a szoros vetésforgóból és a feszített ütemű hasznosításból adódó nagyon rövid idő miatt néhány nap alatt kell elvégezni. Fűtetlen fóliák alatt valamivel hosszabb a rendelkezésre álló idő.

Sok esetben tovább nehezíti a talajművelést a fóliasátor vagy az üvegház mérete, amely csak egészen speciális erőgépek és talajművelők használatát teszi lehetővé, kisüzemben, háztáji gazdaságokban a gépesítés sokszor kizárt, kézi munkával, ásással kell a talajt megművelni.

A talajművelés az arra alkalmas termesztő-létesítményekben gyakorlatilag kéthárom géptípussal megoldható, tekintettel arra, hogy gépi növényápoló talajművelést nem végzünk, és az ültetés előtti talajművelés (vetőágy- és ültetőágy -előkészítés) sok esetben egybe esik az alap-talajműveléssel, azaz a forgatással.

A talajművelés alapvető és meghatározó technológiai eleme a forgatás, amelynek eszköze az ásógép, hiányában eke, kisebb felületen a kézi ásó. Ezzel a talajművelettel tudjuk azokat a fontos talajszerkezeti tulajdonságokat javítani, amelyek a hajtatás eredményességét nagymértékben meghatározzák.

Az ásógép járatásával, az ásással egy menetben megvalósul a porhanyítás vagy lazítás és a forgatás. A lazítás hatására nő a talaj össztérfogata, a hézagtérfogata, azon belül a gravitációs pórusok aránya, ezzel együtt csökken a térfogat tömege (fajsúlya). A hézagtérfogat növekedése hatására javul a talaj vízbefogadó képessége, hosszabb időn keresztül több nedvességet képes tárolni, így kisebb a talajban a nedvesség ingadozása. Az eke (szántás) és hobbigazdaságokban az ásó lényegében ugyanezeket a feladatokat látják el, kevésbé egyenletes, homogén talajfelületet hagyva maguk után.

Növényvédelmi okok miatt – eltérően a szabadföldi termesztéstől – az előző növénykultúra maradványait nem dolgozzuk a talajba, ezt a tenyészidő végén gondosan letakarítjuk, a gyökereket is kihúzgáljuk. Viszont a szerkezetjavítás miatt lényegesen nagyobb mennyiségű szerves trágyát (szerves anyagot) forgatunk a talajba, mint szabadföldi körülmények között. Az így bemunkált szerves trágya mennyisége eléri a 10–20 kg/m2 -t, bizonyos gazdaságokban, ahol a beszerzés nem ütközik akadályba, meg is haladhatja. Leforgatása csak ásógéppel, ásóval vagy ekével lehetséges, a gyakran emlegetett rotációs kapa nem igazán alkalmas erre a célra. A bemunkálás mélysége a sekély gyökérelhelyezkedés miatt legfeljebb 20–30 cm. Az ásógép, de az eke esetében is a haladási sebesség növelésével, romlik a munka minősége.

A szerves trágyával egy időben szórjuk ki az alap- és indítótrágyának szánt műtrágyát, bár ennek jelentősége a tenyészidőben, a csepegtető öntözések során kijuttatott tápoldat miatt nagymértékben csökkent. Az ültetőágy előkészítésének feladatát végző rotációs kapa munkája a garancia arra, hogy a műtrágyák a művelt réteg teljes mélységben egyenletesen eloszlanak, elkeverednek (1. kép).

 
1. kép. Rotációs kapa segítségével kiváló minőségű magágy és ültetőágy készíthető

Sokan a rotációs kapa munkáját túlértékelik, és az ásógépet kihagyják a műveleti láncból. Helytelen, mert ilyen esetben a talaj forgatása lényegében elmarad, vagy csak igen jelentéktelen mértékben valósul meg.

Az ültetőágy, néhány faj esetében (pl. hónapos retek, sárgarépa. petrezselyem) a magágy előkészítését legjobb minőségben a rotációs kapával lehetséges megvalósítani. Azaz egyenletes, sík felület, amely a palántázáshoz, de még inkább a helyre vetéshez szükséges, csak rotációs kapával járatott talajon valósítható meg. Ugyanakkor tudni kell, hogy a rotációs kapa túl gyakori járatásával romlik a talajszerkezet, különösen akkor, ha száraz a talaj vagy nagy fordulatszámmal üzemel a gép.

Olyan termesztő-létesítményekben, ahol a nincs fűtés, vagy csak minimális, ún. vészfűtés van, a két munkafolyamat kettéválik. Az ásást ősszel, a nagyobb fagyok beállta előtt végzik, míg a rotálásra csak tavasszal az ültetés előtt kerül sor. Ez utóbbi talajművelési szempontból jobb megoldás, mint az egyszerre történő szántás (ásás) és rotálás.

Rotálás után a vetéssel célszerű a talaj ülepedését megvárni (néhány nap), de a palántázásnál erre nincs szükség, ültetésnél a beiszapoló öntözéssel a talaj kellő mértékben összetömörödik, ebből adódóan a gyökeresedést nem zavarja.

Dr. Terbe István: Fólia alatti  zöldségtermesztés 
A műanyag fóliák széles körű elterjedése, az öntözés, a fűtés és szellőztetés, valamint a tápanyagellátással kapcsolatos új technikai megoldások a korábbinál lényegesen magasabb színvonalú termesztést kínálnak a kisgazdaságok számára is, ami nagyobb termésátlagokban, jobb minőségben, fokozott termésbiztonságban és jövedelmezőbb gazdálkodásban nyilvánulhat meg. Könyvünkben ehhez szeretnénk útmutatást és segítséget nyújtani azon kerttulajdonos olvasóink számára, akik már rendelkeznek működő hajtatóházzal, vagy építeni szeretnének.

Ajánlott kiadványokDr. Radics László - Dr. Polgár Zsolt - Wolf István:
A burgonya termesztéseTakácsné dr. Hájos Mária:
Üvegházi zöldségtermesztés gyakorlataDr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözéseDr. Géczi László:
Piacos zöldségtermesztésTakácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlataDr. Terbe István:
Fólia alatti zöldségtermesztés

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai