A túlhajtott méhészkedés

Kategória: Állattenyésztés, Fenntartható gazdálkodás | 2022/01/27

Az álló méhészetek nyugodt, kíméletes méhészkedését a méhek meghálálják. Ha az egy év alatti 3–4 féle virágzó méhlegelőn a méhek zavartalanul gyűjthetik a virágport és nektárt, erős és egészséges méhcsaládokkal számolhatunk. Egy település szélén lévő méhészet közeli akácerdővel, gyümölcsösökkel, virágzó bokrokkal, réttel ideális hely lehet a méhcsaládok számára. Ha ez még párosul a méhész gondoskodásával, a problémákat minimális szintre lehet leszorítani. A rendszeres családvizsgálat, a nem túlzásba vitt méztermelési fogások, a folyamatos itatás, az ésszerű és hatékony atka elleni kezelések elegendőek a biztonságos méhészkedéshez.

A méhészetek többsége azonban nem ilyen. A méhek számára zavartalan elhelyezést biztosítani nagyon nehéz. Ezenkívül a méhészek számára nem is ez az elsődleges szempont, amikor a méhek elhelyezéséről döntenek. Ami érthető is, hiszen a méhészek döntő többsége a minél több méz termelésének reményében szeretne méheket tartani. A méhészek többsége termelőeszközként használja a méhcsaládokat, és mint más ágazatokban a termelőeszközök kihasználtsága elsődleges szempont a jövedelmezőség alakulásánál, ez a méhészeti ágazatban is így van. A jó erőben áttelelt méhcsaládok számára megvan az esély a lendületes tavaszi fejlődéshez. A tavaszi méhlegelők nyújtotta virágpor és nektár, a fészek takarása és a meleg vizes itatás jó garanciája a fejlődésnek. Tavasszal a méhészek legfontosabb célja a lehető legerősebb méhcsaládok kialakítása akácvirágzásra úgy, hogy lehetőleg ne rajzzanak meg.

Ennek érdekében különböző fogásokat alkalmaznak. Erre azért van szükség, mert az akác korábban virágzik, mint ahogy a méhcsaládok elérnék fejlettségük csúcspontját. Ezek a fogások közismertek, a serkentés, a mézkoszorús keretek átforgatása, a rendszeres fészekbővítés stb. Ez az a bizonyos tavaszi gyors felfejlesztési kényszer, aminek a végén a méhcsaládoknak „akácéretté” kell válniuk. A tavaszi időszakban ez a fajta technológia jól alkalmazható, nincs semmilyen hátrányos következménye a méhekre. A tavasz a méhek számára is a terjeszkedés, a felfejlődés időszaka, a méhész által alkalmazott beavatkozásokat jól tolerálják, ha a technológiai fogások többsége a méhek életével összeegyeztethető. A következő eljárások viszont nehezen összeegyeztethetők.

Túlzott virágporszedés

A kifejlett méhek tápláléka a méz és a virágpor. A méh az életfenntartásához és munkájához szükséges élelmet csak e két táplálékból képes biztosítani. A méh mirigyrendszere igen fejlett. Mirigyei szinte kivétel nélkül fehérjében gazdag váladékot termelnek. Ezek közül is a legtöbb és legbonyolultabb összetételű mirigyváladékot termeli a garatmirigy, a méhpempőt. A mirigyek teljes értékű váladékához szükséges tápanyagokat a méh csak a virágporból tudja fedezni. Tehát a kifejlett méhek és az álcák is fogyasztanak virágport, az anya pedig azt a méhpempőt kapja, amit a dajkaméhek szervezete virágporból állít elő. Egy átlagos méhcsalád virágporigénye egy termelési időszakban kb. 35 kg.

Az utóbbi néhány évben megnőtt a virágpor iránti fogyasztói kereslet, így szedése és értékesítése jól jövedelmez. Minden a mértékletességen múlik. Tömegtermelést biztosító méhlegelőkön az 1–2 kg/méhcsalád virágpor szedése nem okoz semmilyen problémát a méhek számára, viszont nem ritka a 30–40 kg virágpor elszedése sem méhcsaládonként. A virágpor ilyen mennyiségű elszedése csak folyamatos etetés mellett valósítható meg, ami kihat a méhcsaládok egészségi állapotára az egész termelési időszakban.

     • A tavasztól késő nyárig folyamatosan adagolt, nagy mennyiségű összetett cukor bontása a végsőkig kimeríti a méhek garatmirigyeit.
     • A folyamatos etetés hatására az anya állandó petézési kényszerben van.
     • A nagy kiterjedésű, nyitott fiasítás etetése gyorsan kimeríti a dajkaméhek garatmirigyét, szervezetük elhasználódik, élettartamuk megrövidül.
     • Időszakos virágporhiány lép fel a családokban, még akkor is, ha időnként néhány napra szabaddá van téve a kijárónyílás.
     • A túlzó virágporelszedés következménye a méhek ásványianyag- és nyomelemhiányos táplálkozása a cukoretetés és az időszakos virágporhiány miatt.
     • Mindezek hatására a méhek élettartama rövidül, immunrendszere gyengül, nozéma alakulhat ki.

„Mászkáló méhek, 5 keresztes nozémát mutatott a labor júniusban. Méhész beszámolója szerint kétszáz családból készített 500-at, elvett 8 q virágport, 40 q repcemézet, 200 pároztató betelepítése” – idézet ismeretlen szerzőtől.

A „kopaszra” pergetés

Különösen azokban az években jellemző módszer, amikor gyenge a termés. Az összes méz elvétele megtöri a méhcsalád fejlődési ütemét. Ráadásul feltételezhetően ezt megelőzte egy valamilyen mértékű anyakorlátozás, így a két hatás – kiegészülve magával a beavatkozással – azt eredményezi, hogy a családot hosszú időre visszaveti a fejlődésben. Felbomlik a korosztály egyensúlya, zavar keletkezik a család rendjében. Ide tartozik a fiasításos keretek pergetésének káros hatása, ami az előzőeken túl a mézet is szennyezi. 
A folytatás Csonka Imre Valami baj van a méhekkel című szakmai kiadványában olvasható!

Csonka Imre Valami baj van a méhekkel című munkája a Szaktudás Kiadó agrárszakmai Gyakorlati Tudástár sorozatában jelent meg, praktikus, gyorsan hozzáférhető elektronikus kiadásban. 2007 óta különösen jelentős méhpusztulások jelentkeztek világszerte és hazánkban is. Egyes méhészetekben az okozott kár a kaptárak 90%-át érintette. A kötet sorra veszi azokat a lehetséges okokat, amelyeket a legtöbb erre irányuló vizsgálat egyértelműen megjelölt, és vázolja a lehetőségeket is - mi mindent lehet mégis ezek ellen tenni akár még egy egyszerű, hazai méhészetben is. 

FŐBB FEJEZETEK:
Valami baj van a méhekkel 
Varroa atka - a parazita jellemzői, kártételének tünetei, kórmeghatározás, biológiai védekezés, gyógyszeres védekezési lehetőségek , fiasításmentes időszak 
Vírusok - a heveny méhbénulás vírus (Acut paralysis virus, APV), a deformált szárny vírus (Deformed wing virus, DWV), költés tömlősödés vírus (Sacbrood virus, SBV), méhbénulás és a feketekór, tüneteket az idült méhbénulás vírus (Chronic paralysis virus, CPV) okozza. 
Monokultúrás gazdálkodás - a monokultúrás gazdálkodás hatása a méhekre, a talaj tápanyagtartalmának szegényedése, a méhek egyoldalú táplálkozása, a méhek táplálkozásának további problémái, mezei virágok választékának csökkenése 
A növényvédelem hatása a méhekre - méhekre kifejezetten kockázatos szerek, méhekre mérsékelten kockázatos szerek, méhekre nem jelölésköteles szerek 
Klímaváltozás - klímaváltozás a Földön, klímaváltozás Magyarországon
A túlhajtott méhészkedés - túlzott virágporszedés, a „kopaszra” pergetés, a betelelés előtti összes méz elvétele, hordásos időbeni ráetetés, a tél, kaptárelhagyás 
Méhészkedés megváltozott körülmények között - forró és aszályos nyarak, a Varroa atka elleni védekezés, a biztonságos telelés, a termelőképes méhcsaládok 
Valami baj van a méhekkel? 

A KÖTET KIZÁRÓLAG A SZAKTUDÁS WEBÁRUHÁZBAN KAPHATÓ! TOVÁBBI RÉSZLETEK ÉS MEGRENDELÉS ITT.

Ajánlott kiadványokDr. Radics László:
Ökológiai gazdálkodás II.Dr. Radics László:
Ökológiai gazdálkodásCsonka Imre:
Méhcsaládok téli felkészítése és tavaszi fejlesztéseCsonka Imre:
Valami baj van a méhekkel - Méhbegetségek és környezeti ártalmak

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai