2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A szőlő metszése

Kategória: Növénytermesztés | 2022/01/28

A szőlőtőke metszésén, az egyéves vesszők évenkénti visszavágását, illetve a kétéves cser és az idősebb fás részek ifjítását értjük. A kialakított tőkéken a metszéssel szabályozzuk a termés mennyiségét, minőségét és tartjuk fenn termőegyensúlyát. A tőkén metszéskor meghagyott világos rügyek száma adja a rügyterhelést, a kifakadt rügyek hajtásain képződő fürtök pedig a fürtterhelést.

A rügyterhelés általánosan használatos mutató, amelyet a területegységre vagy tőkére vonatkoztatnak. Leggyakrabban az ültetvény 1 m²-ére eső rügyszámban fejezik ki. Hazai viszonyaink között és az itt termesztett fajták esetében a kívánatos rügyterhelés 6–14 rügy/m², kivételes esetben 16–18 rügy/m².
Általános metszéstervezési szabály: „az egy rügy – egy fürt” terméskalkuláció…

A metszés célja összefoglalóan a következő:
• meghatározott tőkeforma kialakítása és fenntartása;
• a szőlőművelés kezelhetőségének a biztosítása;
• a környezeti feltételekhez való alkalmazkodás megkönnyítése;
• a tőke termőegyensúlyának kialakítása és fenntartása, a termés- és vesszőhozam egyensúlyának, a valamint a termés minőségének a szabályozása. (A szőlő- és gyümölcstermesztésben a termőegyensúly fogalma a vegetatív és generatív tevékenység összhangjára, vagyis a termő és vegetatív részek viszonosságára utal. A növényegyedek életének folyamatosságához, teljesítőképességük fokozásához nélkülözhetetlen az egyensúly megteremtése és fenntartása.)

A metszés alapelvei:
• egészséges, erős, beérett vesszőből származó csapokat hagyjunk meg;
• a legkisebb metszési sebet hagyjuk a csapokon;
• a vesszőt a maradó nódusz felett legalább 1 cm-rel, rügyre takaró 45°-os ferde vágással metsszük;
• a hónaljhajtásokat kis csonkkal távolítjuk el a vesszőről.


2. ábra. A metszés alapelvei

A metszés ideje:
• nyugalmi időszakban;
• lombhullatást, vesszőérést követően;
• december közepe és március közepe között;
• a tavaszi ébredést, a könnyezést megelőzően.

Őszi metszés: Az őszi metszés nem terjedt el hazánkban. Legnagyobb előnyéül azt szokták felhozni, hogy a szőlő ősszel nem könnyezik, a meghagyott csapok rügyei ezért nem vakulnak be, s a fakadás is korábban kezdődik. Az ősszel visszavágott vesszők rügyei érzékenyebbek a téli fagyokra.


3. ábra. Könnyező vesszővég

Tavaszi metszés: Hazánkban hagyományosan kora tavasszal, február végétől április elejéig metsszük a szőlőt. A tavaszi metszést a hagyományos gyalogművelésben a tőkék téli takarása, a fedés, illetve az esetleges téli fagyok károsító hatása indokolta. Az esetleges fagykár következményeit a metszés előtt mérhetjük fel, és azt a terhelés módosításával, azaz növelésével ellensúlyozhatjuk.
A tavaszi metszést a rügyek telelésének megfelelően végezhetjük, és az esetleges kipállás, fagy okozta rügykárokat több rügy meghagyásával pótolhatjuk. A szőlő erős nedvkeringésben metszve sokat könnyezik, az elfolyt lé a rügyek egy részét bevakíthatja. Kisebb szőlősgazdaságokban ajánlatos csak a fagyok elmúltával, tavasszal, márciusban kezdeni a metszést.
A tavaszi metszés lehet korai vagy kései. A kora tavaszi metszéssel csökkenthetjük a könnyezést, ezáltal elősegíthetjük a korábbi fakadást, amely a kései fajták termésének és hajtásának beéréséhez kedvező.

A szőlő művelés- és metszésmódjai

A kialakult metszésmódok szorosan összefüggnek a művelésmódokkal. Ezért a metszés- és művelésmódokat csak együtt lehet tárgyalni. A gyakorlatban a metszésmóddal alakítjuk ki a művelésmódot.

A metszés biológiai alapjai



4. ábra. A szőlő növény föld alatti és föld feletti részei

1. A polaritás: A növények egyik alapvető jellegzetessége, hogy felső részükön hajtásrészeket, az alsó részükön gyökereket hoznak. A gyökerektől legtávolabb található rügyek hajtanak ki a legkorábban és legerősebben. Ez a csúcsdominancia. Ennek következménye, hogy az alsó rügyek alva maradhatnak, és a hajtásrendszer felkopaszodhat.


5. ábra. A csúcsdominancia szerepe a termesztéstechnológiában

2. A rügyek termékenysége: Az azonos helyzetű és fejlettségű vesszőn a felső állású rügyek termékenyebbek. A rügyek termékenységét a fajta is befolyásolja. Egyes szőlőfajták alsó rügyei terméketlenek, ezért ezeknél a fajtáknál mindig hosszú metszést kell alkalmazni. (Ilyen fajta a legtöbb csemegeszőlő, pl. az Afúz Ali. Egyes fajták alsó rügyei is termékenyek, pl. Zalagyöngye. Más fajtáknak még a sárszeme is termékeny, pl. Izsáki sárfehér.)


6. ábra. A rügyek fajtái és a rügy részei

A metszésmód fogalma, elemei

Metszésmód, az 1-2 éves tőkerészek (vessző, cserek) visszavágásának módja.
Csap: a metszéskor visszavágott tőkén hagyott vesszőrészt csapnak nevezzük.
• Termőcsap: Feladata az adott évi termés biztosítása. Hosszúságuk alapján megkülönböztetünk rövidcsapot (2 rügy), hosszúcsapot (3-5 rügy), félszálvesszőt (6-8 rügy) és szálvesszőt (9-20 rügy).
• Ugarcsap: A következő évi termőcsapok nevelésére használjuk. A felkopaszodás elkerülésének érdekében az ugarcsapot mindig a termőcsap alatt hagyjuk meg.
• Biztosítócsap: feladata a sérült, felkopaszodott tőkerészek leváltásához szükséges hajtások, vesszők nevelése.
• Csercsap: A tavalyi csapnak, mely a mostanit viseli csercsap a neve. Váltómetszési elem. Jellemzően az ugarcsapból kerül kialakításra, a tőkekaron, tőketörzsön hagyott 2-3 éves termőcsapokat hordozó tőkelelem"


7. ábra. Szőlő csapformák, csapkialakítások

A fenti szakmai ismertetőn túl további hasznos, gyakorlati tudnivalókat olvashatnak a szőlő zöldmunkáiról is Orbán Gergely Metszés és Zöldmunkák - A szölőtermesztés technológiája I. című digitális kiadványában. Az agrárszakmai Gyakorlati Tudástár sorozatban megjelent kiadvány elérhető a Szaktudás Kiadó webáruházában: ITT.

Ajánlott kiadványokHarasztiné Lajtár Klára:
A szüret, szőlőfeldolgozás és erjesztés berendezései - Borászati technológiák eszközei I.
Murányi Zoltán:
Boranalitika
Orbán Gergely:
Metszés és zöldmunkák - A szőlőtermesztés technológiája I.
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Keszei Attila:
Gyümölcstermesztés
Pók Tamás - B.Tóth Szabolcs:
Borászat

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza