A szőlő metszése

Kategória: Növénytermesztés | 2022/01/28

A rügyterhelés általánosan használatos mutató, amelyet a területegységre vagy tőkére vonatkoztatnak. Leggyakrabban az ültetvény 1 m²-ére eső rügyszámban fejezik ki. Hazai viszonyaink között és az itt termesztett fajták esetében a kívánatos rügyterhelés 6–14 rügy/m², kivételes esetben 16–18 rügy/m².
Általános metszéstervezési szabály: „az egy rügy – egy fürt” terméskalkuláció…

A metszés célja összefoglalóan a következő:
• meghatározott tőkeforma kialakítása és fenntartása;
• a szőlőművelés kezelhetőségének a biztosítása;
• a környezeti feltételekhez való alkalmazkodás megkönnyítése;
• a tőke termőegyensúlyának kialakítása és fenntartása, a termés- és vesszőhozam egyensúlyának, a valamint a termés minőségének a szabályozása. (A szőlő- és gyümölcstermesztésben a termőegyensúly fogalma a vegetatív és generatív tevékenység összhangjára, vagyis a termő és vegetatív részek viszonosságára utal. A növényegyedek életének folyamatosságához, teljesítőképességük fokozásához nélkülözhetetlen az egyensúly megteremtése és fenntartása.)

A metszés alapelvei:
• egészséges, erős, beérett vesszőből származó csapokat hagyjunk meg;
• a legkisebb metszési sebet hagyjuk a csapokon;
• a vesszőt a maradó nódusz felett legalább 1 cm-rel, rügyre takaró 45°-os ferde vágással metsszük;
• a hónaljhajtásokat kis csonkkal távolítjuk el a vesszőről.

2. ábra. A metszés alapelvei

A metszés ideje:
• nyugalmi időszakban;
• lombhullatást, vesszőérést követően;
• december közepe és március közepe között;
• a tavaszi ébredést, a könnyezést megelőzően.

Őszi metszés: Az őszi metszés nem terjedt el hazánkban. Legnagyobb előnyéül azt szokták felhozni, hogy a szőlő ősszel nem könnyezik, a meghagyott csapok rügyei ezért nem vakulnak be, s a fakadás is korábban kezdődik. Az ősszel visszavágott vesszők rügyei érzékenyebbek a téli fagyokra.

3. ábra. Könnyező vesszővég

Tavaszi metszés: Hazánkban hagyományosan kora tavasszal, február végétől április elejéig metsszük a szőlőt. A tavaszi metszést a hagyományos gyalogművelésben a tőkék téli takarása, a fedés, illetve az esetleges téli fagyok károsító hatása indokolta. Az esetleges fagykár következményeit a metszés előtt mérhetjük fel, és azt a terhelés módosításával, azaz növelésével ellensúlyozhatjuk.
A tavaszi metszést a rügyek telelésének megfelelően végezhetjük, és az esetleges kipállás, fagy okozta rügykárokat több rügy meghagyásával pótolhatjuk. A szőlő erős nedvkeringésben metszve sokat könnyezik, az elfolyt lé a rügyek egy részét bevakíthatja. Kisebb szőlősgazdaságokban ajánlatos csak a fagyok elmúltával, tavasszal, márciusban kezdeni a metszést.
A tavaszi metszés lehet korai vagy kései. A kora tavaszi metszéssel csökkenthetjük a könnyezést, ezáltal elősegíthetjük a korábbi fakadást, amely a kései fajták termésének és hajtásának beéréséhez kedvező.

A szőlő művelés- és metszésmódjai

A kialakult metszésmódok szorosan összefüggnek a művelésmódokkal. Ezért a metszés- és művelésmódokat csak együtt lehet tárgyalni. A gyakorlatban a metszésmóddal alakítjuk ki a művelésmódot.

A metszés biológiai alapjai

4. ábra. A szőlő növény föld alatti és föld feletti részei

1. A polaritás: A növények egyik alapvető jellegzetessége, hogy felső részükön hajtásrészeket, az alsó részükön gyökereket hoznak. A gyökerektől legtávolabb található rügyek hajtanak ki a legkorábban és legerősebben. Ez a csúcsdominancia. Ennek következménye, hogy az alsó rügyek alva maradhatnak, és a hajtásrendszer felkopaszodhat.

5. ábra. A csúcsdominancia szerepe a termesztéstechnológiában

2. A rügyek termékenysége: Az azonos helyzetű és fejlettségű vesszőn a felső állású rügyek termékenyebbek. A rügyek termékenységét a fajta is befolyásolja. Egyes szőlőfajták alsó rügyei terméketlenek, ezért ezeknél a fajtáknál mindig hosszú metszést kell alkalmazni. (Ilyen fajta a legtöbb csemegeszőlő, pl. az Afúz Ali. Egyes fajták alsó rügyei is termékenyek, pl. Zalagyöngye. Más fajtáknak még a sárszeme is termékeny, pl. Izsáki sárfehér.)

6. ábra. A rügyek fajtái és a rügy részei

A metszésmód fogalma, elemei

Metszésmód, az 1-2 éves tőkerészek (vessző, cserek) visszavágásának módja.
Csap: a metszéskor visszavágott tőkén hagyott vesszőrészt csapnak nevezzük.
• Termőcsap: Feladata az adott évi termés biztosítása. Hosszúságuk alapján megkülönböztetünk rövidcsapot (2 rügy), hosszúcsapot (3-5 rügy), félszálvesszőt (6-8 rügy) és szálvesszőt (9-20 rügy).
• Ugarcsap: A következő évi termőcsapok nevelésére használjuk. A felkopaszodás elkerülésének érdekében az ugarcsapot mindig a termőcsap alatt hagyjuk meg.
• Biztosítócsap: feladata a sérült, felkopaszodott tőkerészek leváltásához szükséges hajtások, vesszők nevelése.
• Csercsap: A tavalyi csapnak, mely a mostanit viseli csercsap a neve. Váltómetszési elem. Jellemzően az ugarcsapból kerül kialakításra, a tőkekaron, tőketörzsön hagyott 2-3 éves termőcsapokat hordozó tőkelelem"

7. ábra. Szőlő csapformák, csapkialakítások

A fenti szakmai ismertetőn túl további hasznos, gyakorlati tudnivalókat olvashatnak a szőlő zöldmunkáiról is Orbán Gergely Metszés és Zöldmunkák - A szölőtermesztés technológiája I. című digitális kiadványában. Az agrárszakmai Gyakorlati Tudástár sorozatban megjelent kiadvány elérhető a Szaktudás Kiadó webáruházában: ITT.

Ajánlott kiadványokHarasztiné Lajtár Klára:
A szüret, szőlőfeldolgozás és erjesztés berendezései - Borászati technológiák eszközei I.Keszei Attila:
GyümölcstermesztésPók Tamás - B.Tóth Szabolcs:
BorászatOrbán Gergely:
Metszés és zöldmunkák - A szőlőtermesztés technológiája I.Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II. Murányi Zoltán:
Boranalitika

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai