Négyszázezer kamarai tag érdekeit juttatják érvényre

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Hajtun György, 2022/02/20

Győrffy Balázs, a NAK elnöke

– Elnök úr, bizonyára Önnel sem kezdhetjük úgy a beszélgetést, hogy az elmúlt év jól telt, hiszen a koronavírus a gazdaság minden területére kihatott.

– Ez pontosan így van, ezért is mondhatom, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara aktív évet zárt 2021-ben is. Mint az élet minden területére, a mezőgazdaság, élelmiszeripar mindennapjaira is jelentős kihatással volt a koronavírus-járvány. A köztestületnél igyekeztünk megtenni mindent azért, hogy tagságunkat minél kisebb hátrányok érjék ebben az időszakban. A tavaszi korlátozásokkor például eredményesen lobbiztunk a mezőgazdaság és az élelmiszeripar zavartalan működéséhez szükséges üzletek nyitvatartásáért. Ahogy azért is, hogy a járvány miatt nehéz helyzetbe került vendéglátó-ipari beszállítók, élelmiszer-nagykereskedők, illetve az erdőgazdálkodók is felvehessék a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsönt. Természetesen a kamara mindennapi tevékenységét is nagyban befolyásolta a koronavírus-járvány, de ez nem ment a teljesítmény rovására, kitűzött feladatainkat teljesíteni tudtuk, óvintézkedésként mérsékelve a személyes találkozásokat.

Kapcsolattartás minden szinten

– A járvány ellenére hogyan tudták tartani a közvetlen kapcsolatot a gazdálkodókkal?

– A visszafogott személyes mellett az elektronikus, online, illetve telefonos kapcsolattartást egyaránt alkalmaztuk. Tagságunk magas színvonalú kiszolgálása érdekében falugazdász-hálózatunk szervezetten végezte és végzi munkáját. Tavaly is az egységes támogatási kérelmek közel hetven százalékát – 111 606 kérelmet – a kamarai falugazdászok adták be. A családi gazdaságokról szóló, 2021 januárjában hatályba lépett törvény kapcsán november végéig falugazdászaink mintegy 115 000 ügyintézés keretében segítették az új jogszabály által nyújtott lehetőségek kihasználását. Összességében az évben 485 000 személyes tájékoztatást adtunk, és 420 000 elektronikus ügyintézésben nyújtottunk segítséget tagjainknak. Mindemellett plusz közfeladatokkal is foglalkoznunk kellett. A NAK a családi gazdálkodók nyilvántartása mellett a gázolaj jövedéki adó visszaigényléssel, valamint a mezőőri, hegyőri szolgálat működtetésével kapcsolatos feladatokat is vett át. Ezeknek a közfeladatoknak az ellátását is végezzük.

– Milyen fórumokat, rendezvényeket szerveztek, tartottak?

– A tudás- és információátadás fontos feladatának is eleget tettünk: csoportos tájékoztatásokat több mint 1500 alkalommal, széles körű rendezvényeket közel 220 alkalommal tartottunk. A járványhelyzet miatt ezekből mintegy nyolcvanat online formában rendeztünk meg. Közel húsz kiadványt jelentettünk meg – egyebek mellett a klímaváltozásról, a mezőgazdaság általános gazdasági és szabályozási környezetéről, az ÖKO és az AKG pályázatokról, a fenntarthatóságról, a hústermeléssel és -fogyasztással kapcsolatos tévhitek eloszlatásáról. A járvány enyhülésekor, májusban ismét sikeresen megrendeztük az ország legnagyobb szántóföldi szakmai rendezvényét Mezőfalván, több mint húszezer szakmai látogató részvételével. Újszerű elemként tavaly erdőgazdálkodási tájékoztató fórumsorozatot is tartottunk.

Aktív a jogi tevékenység

– A kamara nyolcadik éve látja el a helyi földbizottsági feladatokat. Hány ügyet intéznek évente?

– Több mint 12 ezer települési agrárgazdasági bizottsági tag vesz részt az eljárásokban. Tavaly a földbizottsági állásfoglalások száma mintegy 65 ezer volt. Ide kapcsolódó fontos előrelépés, hogy 2021 januárjában életbe lépett az osztatlan közös tulajdonok megszüntetését segítő törvény, ami kapcsán a megosztás szabályait ismertető kiadványt is készítettünk a gazdálkodók számára.

– Összefoglalná, hogy milyen jogszabályi változásokat sikerült elérniük?

– Örömmel. Meghatározó szerepünk volt a családi gazdaságokkal kapcsolatos törvény létrejöttében, ami jelentős pozitívumokat tartalmaz. A törvény kedvezőbb feltételeket biztosít a családi működési formáknak, így az őstermelőknek, az őstermelők családi gazdaságának, valamint a családi mezőgazdasági társaságoknak. Az egyszerűbb működési feltételekhez pedig jelentős adózási kedvezmények is társulnak. Az átmenet megkönnyítése érdekében számos téren nyújtottunk segítséget az érintetteknek, ahogy azt a jövőben is megtesszük. 

Adózási kedvezmények

– S voltak más, kisebb horderejű, de fontos jogi ügyek is…

– Pontosan. Egy sokakat érintő problémában sikerült eredményt elérni: évekkel ezelőtt kezdeményeztük a Nitrát rendelet módosítását, különösen indokoltnak tartottuk a téli trágyázási tilalom lerövidítését. Kitartó munkánk meghozta a gyümölcsét, az Agrárminisztérium a tilalmi időszak kezdetét október 31-ről november 30-ra módosította, így egy hónappal tovább lehet trágyázni a földeken. Szintén a gazdálkodók érdekeit szolgálja a NAK és a MAGOSZ által kezdeményezett, nemrégiben hatályba lépett rendelet, amely egységesítette a vadászható vadlúdfajok vadászati idényét. A módosítás révén megszűntek a területfüggő vadászati idények, az ország teljes területén október 1-től január 31-ig tart. 

– Az Országgyűlés elfogadta az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló javaslatcsomagot is. Ennek révén a jövőben egyebek mellett kisebb adóteherrel járhat, ha valaki egyéni vállalkozóból őstermelővé válva szeretné folytatni a munkáját. Számos őstermelőnek jó hír, hogy választhat: vagy a termelési tényezők, termelőeszközök értékesítése és hasznosítása őstermelői bevételként vagy önálló tevékenységből származó bevételként adózzon-e. Így még többen élhetnek az adózási kedvezményekkel, továbbá egyszerűbbé és gyorsabbá válhat a haszonbérleti szerződések vizsgálatának folyamata, és a NAK számára lehetővé válhat az aránytalan díjú haszonbérleti szerződések kivizsgálása.

Elősegítik a generációváltást

– Az agráriumban kulcskérdés a generációváltás, a fiatalítás. Ezzel kapcsolatban is voltak olyan javaslataik, amelyeket a kormány elfogadott.

– Jelentős mérföldkő, hogy az Országgyűlés elfogadta az agrárgazdaságok élők közötti, egészben történő átadásának kereteit megteremtő törvényt, amelynek kidolgozásában a NAK is aktív szerepet vállalt. A generációváltás irányába a családi gazdaságokról szóló törvény jelentette az első lépést, mely a családi működési formák kereteinek kialakításával, új működési formák bevezetésével megteremtette a lehetőséget arra, hogy a családok közösen, és hosszú távon tudjanak versenyképes gazdaságokat működtetni. Új jogintézményként kerül bevezetésre a gazdaságátadási szerződés, belefoglalva a gazdaság elemeit, a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyeket, a folyamatban lévő pályázatokat, valamint a fennálló jogok és kötelezettségek átadását is. 

– Mindemellett a NAK komoly pályaorientációs tevékenységet végez a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmák népszerűsítése, az agrárszakképzésbe beiskolázás elősegítéséért. 29 helyszínen szerveztük meg a „Szakmakóstoló” pályaorientációs programheteket, emellett ősszel 95 alkalommal nyílt lehetőség az agrárszakképző intézmények és agrárszakmák/szakmairányok megismerésére. Digitális kampányt is indítottunk, influenszer közreműködésével is bemutatunk agrárszakmákat, képzéseket, amit segít az Agrárszakma Iránytű című kiadványunk is. Emellett 11 szakmához kapcsolódóan kisfilmet készítettünk, amelyek hamarosan elérhetők lesznek a NAK honlapján. „Megnézem ezt magamnak” címmel országosan, „Érts hozzá!” címmel pedig Veszprém megyében pilot jelleggel hirdettünk pályázatot az ágazathoz kapcsolódó szakmák megismertetése céljából. 

Új KAP támogatások

– Újabb nagy csomag a gazdatársadalmat zsebbe vágóan érintő támogatáspolitika, amelyről Önök többször is kemény hangon nyilatkoztak.

– Kezdeném a pozitívumokkal. A kamara a 2018-ban kiadott többéves fejlesztési javaslatcsomagjában kezdeményezte a Vidékfejlesztési Program nemzeti társfinanszírozásának emelését. Örvendetes, hogy a Kormány meghallgatta a kérésünket, és 80 százalékosra emelte a nemzeti társfinanszírozást, ami nyomán 4265 milliárd forintot, soha nem látott mennyiségű forrást biztosít az agráriumnak. A döntés a korábbi VP-források megháromszorozását jelenti. Például a három évre meghirdetett AKG keretösszege 360 milliárd forintra nőtt, ami meghaladja az előző két ötéves támogatás összegét. 

– A Közös Agrárpolitika másik pillérének részei a közvetlen támogatások. Ezek a vidékfejlesztési forrásokkal és a piaci intézkedésekkel együtt alkotják azokat az agrártámogatásokat, amiket a KAP Stratégiai Terv magában foglal, és amelynek elkészítésében a kamara is aktívan részt vett. Az új KAP számos változással jár, ezért gyakorlatilag minden kedvezményezettnek egyedi döntéseket kell majd hoznia, hogy a támogatási lehetőségeket optimálisan ki tudja használni. Éppen ezért idén falugazdászaink a hazai termelők rendelkezésére fognak állni e téren, egyedileg fognak egyeztetni velük.

Kifogások Brüsszellel szemben

– Gondolom a negatívum Brüsszellel kapcsolatos, ahol az új Közös Agrárpolitikát teljesen a zöldítés irányába vitték el…

– Igen. A Közös Agrárpolitika kapcsán fontos a figyelmünket folyamatosan Brüsszelre irányítanunk, és hangot adnunk nemtetszésünknek, a magyar agrárium érdekeit képviselve. Az Európai Bizottság 2020 májusában hatástanulmány nélkül terjesztette elő a Termőföldtől az Asztalig és a Biodiverzitás stratégiát. A klímasemlegességet célozva a növényvédőszer-használatot 50, a műtrágyahasználatot 20 százalékkal csökkentenék. Az antibiotikumok terén szintén 50 százalékos vágást irányoznak elő, az ökológiai gazdálkodással érintett területek arányát pedig 8-ról legalább 25 százalékra emelnék. 

– A NAK rendre szót emel mindez ellen. Másfél évvel azután, hogy az Európai Bizottság elindította a stratégiáját, még mindig hiányzik az azt alátámasztó hatástanulmány. A NAK, a MAGOSZ és számos szakmai szervezet folyamatosan felhívja a figyelmet, hogy a stratégiák elfogadhatatlanok. Ugyanis alaptalanul olyan súlyos terheket rónának az agráriumra, hogy sokan felhagynának a termeléssel. Mindeközben a szabadkereskedelmi egyezmények révén a harmadik országokból érkező termékek a jelenlegi szabályozásoknak sem feltétlenül felelnek meg. A jövőben még határozottabban képviseljük álláspontunkat e téren, és az EU új erdészeti stratégiája kapcsán is, amely veszélyezteti az erdőgazdálkodás társadalmi, környezeti és gazdasági pillérjeinek egyensúlyát.

Példaértékű gazdaösszefogás

– Ha már Brüsszel, mennyire erősödött a NAK nemzetközi jelenléte?

– Sokat erősödött a nemzetközi szerepvállalásunk. Mindebben segítségünkre van az, hogy nemzetközi szinten is egyre nő a NAK elismertsége. Jelen vagyunk Brüsszelben, részt veszünk a releváns testületek munkájában, képviselve a magyar érdekeket. A brüsszeli bürokrácián túlmutatóan a Gazdálkodók Világszervezetén belül – annak tagjaként – is pozícionáltuk magunkat, olyannyira, hogy ha a járványhelyzet is engedi, 2022-ben mi adunk otthont a világszervezet éves közgyűlésének. Ide kapcsolódóan említeném meg azt is, hogy a határon túli magyar gazdaszervezetekkel is szoros az együttműködésünk, a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma keretében. Ez utóbbinak a fontosságát az is jelzi, a magyar gazdák példaértékű összefogását jól mutatja a Magyarok Kenyere program, melynek szervezésében tavaly is részt vettünk. Több mint 8000 határon inneni és túli magyar gazda jóvoltából mintegy 1100 tonna terményadomány gyűlt össze, ami közel százezer rászorulóhoz jutott el. Itt is szeretnék köszönetet mondani az önzetlen felajánlásokért. 

– Csatlakoztunk az európai szakmai szervezetek „Meat The Facts” elnevezésű kampányához is, amely keretében a zöldek által gerjesztett agrárium ellenességgel szemben lépünk fel, a valóságtól elrugaszkodott támadásokat tényekkel cáfolva. Továbbá azért is felléptünk, hogy az Európai Unió ne engedje az élelmiszerek megtévesztő elnevezését: a „hús” legyen hús, a „tej” pedig tej, ne trappista ízű növényi tömb vagy vegahús. Egy uniós pályázat segítségével tavaly megkezdődött a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programunk újabb hároméves időszaka. 

Szolgáltatások

– Hosszú a lista a kamarai szolgáltatásokat illetően is.

– A kamara által nyújtott szolgáltatások bővültek a gabona beltartalmi vizsgálattal, valamint továbbra is biztosítunk felnőttképzést, tápanyag-gazdálkodási tervkészítést, laboratóriumi talaj- és növényvizsgálatot, továbbá agrárbiztosítások szakszerű közvetítését. A Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Vetőmag Terméktanáccsal együttműködve őszi búzára, kukoricára és repcére állítottunk össze ajánlati fajtalistát. A NAK Országos Szaktanácsadási Központként 1187 szaktanácsadót és 98 szaktanácsadó szervezetet tart nyilván. Tavaly online módon megoldottuk a szaktanácsadók képzését és vizsgáztatását. A duális képzésben vállalt feladatainkat törvényi felhatalmazás szerint végezzük; gondozzuk a kifutó rendszerű tanulószerződéseket, valamint elősegítjük a szakképzési munkaszerződések megkötését. Célunk a duális képzésben részt vevő, szakképzési munkaszerződéssel rendelkező gazdálkodó szervezetek számának növelése. Ennek támogatására országszerte kamarai gyakorlati oktatói képzéseket szervezünk. A gondozott tanulószerződések legmagasabb havi átlagszáma tavaly közel 5000 volt. 

– A termésbiztonság növelését célozva működtetik a jégkármérséklő rendszert.

– Tavaly is több tízmilliárd forintnyi értéket sikerült megvédenünk az országos jégkármérséklő rendszer működtetésével. A 169 napos védekezési szezonban országos szinten 92 napon kellett kiadni riasztást, a szélsőséges időjárási jelenségek az eddigi legnagyobb kihívás elé állították a rendszert. Tavaly a gazdálkodók 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ennek jelentős hányada 3 extrém időjárású napon keletkezett. 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött a rendszer, közel kétszer ekkora területen, összesen 72 ezer hektáron volt mezőgazdasági jégkár. Jól látszik ebből is a rendszer szükségessége és eredményessége. A termésbiztonság kapcsán megemlíteném az öntözésfejlesztést is, ami kulcskérdés a klímaváltozás miatt. Az elismert öntözési közösségek számára olyan pályázati lehetőségeket sikerült biztosítani a közreműködésünkkel, amelyek akár 90 százalékos támogatási intenzitással teszik lehetővé az öntözés megvalósítását és üzemeltetését. Mindez jelentősen hozzájárul a termésbiztonság, a hozamok növeléséhez. 

Növelni a magyar áruk fogyasztását 

– Közismert a szlogenjük: fogyasszuk a hazait! Vannak-e eredmények ezen a téren?

– Igen, vannak eredmények. Szeptemberben közleményben hívtuk fel a figyelmet arra, hogy egy meghatározó német kiskereskedelmi csoport, a REWE németországi üzleteiben 95 százalékra növeli a német eredetű friss sertéshús arányát. Hasonló lépést szorgalmaztunk a Magyarországon működő áruházláncoknál is; örömteli, hogy a példa hamar hazai követőkre talált. 

– Az ALDI október közepén bejelentette, hogy hazai üzleteinek állandó kínálatában kizárólag magyar frisshúst árusít, később pedig az alapvető tejtermékekre és a tojásra is kiterjesztette a vállalását. Majd hamarosan a Lidl is lépett: az állandó kínálatában szereplő baromfi és sertés frisshúsok 100 százaléka magyar beszállítóktól érkezik. Nem állunk meg itt, igyekszünk hatással lenni a többi áruházláncra is, valamint minél több termékkörre kiterjesztetni a magyar áruk arányának növelését. Évek óta ezt segíti Itthonról Otthonra programunk is.

Fontos az agrárinnováció

– Az innováció területén is aktív szerepet vállaltak a NAK TechLab működtetésével.

– A klímaváltozás és a piaci kihívások miatt az agráriumban egyre nagyobb szerepe van az újszerű technológiáknak, a kamara ezért is vállalt vezető szerepet az agrárinnováció terén. Innovációs kezdeményezésünk, a NAK TechLab számos kézzelfogható eredményt produkált az elmúlt évben is; túl vagyunk a második nagyvállalati-startup inkubációs programunkon, mely során olyan piacképes fejlesztések indultak el a szektorban, melyek javítják a gazdálkodók hatékonyságát. Megrendeztük azt a nagyszabású szakmai eseményt is, ahol szélesebb körben, gyakorlati példákon keresztül megismerhette a közönség azokat az agrár digitalizációs megoldásokat és trendeket, melyek gazdaságilag értelmezhetőek és valós eredményt produkálnak. 
– Mindemellett több száz egyetemistát, pályakezdő fiatalt is megszólítottunk különböző események során, akik kiváló alapot biztosíthatnak a jövő utánpótlásának. Szándékunk, hogy a kamara a digitális térben is képviselje tagjai érdekeit. Ennek okán a 2022-es évben is különböző programokkal támogatjuk az agrártechnológiai startup vállalkozásokat, hiszen kiemelt célunk, hogy minél rövidebb idő alatt megjelenjenek a gazdálkodók életében is azok a megoldások, melyek valós eredményeket produkálnak.

Fékek és ellensúlyok

– Még nem ért véget a műtrágya botrány, amelyben az Agrárminisztériummal közösen az a véleményük, hogy az árak drasztikus emelkedése jelentős károkat okozott a gazdálkodóknak.

– Ez egy nagy port kavaró kérdés, aminek valóban nagy a jelentősége, ezért is álltunk bele határozottan, karöltve a MAGOSZ-szal és az Agrárminisztériummal. Az inputanyagok drágulása minden gazdasági ágazatban érezteti a hatását. Alig egy év alatt több mint a tízszeresére drágult a földgáz, és ennek nyomán az egekbe szöktek a műtrágyaárak. Ha mindez nem volna elég, a hazai piacot a műtrágya-kartellezés is megingatta, korlátozta a versenyt, az emiatt tovább emelkedett műtrágyaárak több 10 milliárd forint kárt okoznak a magyar gazdáknak. Ez az élelmiszerpiacra is begyűrűzik, károsítva ezzel minden magyar fogyasztót. Féken kell tartani az elszabadult műtrágyaárakat, minden lehetséges eszközzel garantálni kell a gazdálkodók műtrágyaellátását – ebből nem engedünk. Mindebben a MAGOSZ és a szaktárca is elhivatott partnerünk.

Jó irányba haladunk

– Az eddigi irányok mentén folytatnák a munkát a tavaszi kamarai választások után is? 

– A legutóbbi választások után, 2018-ban készítettünk egy stratégiai anyagot, ami kijelölte számunkra az irányt. Az elmúlt években ez alapvetően meghatározta a munkánkat, számos fontos területen sikerült komoly eredményeket elérnünk.2022 tavaszára ismét készítünk egy stratégiai anyagot, amely ugyancsak meghatározza a következő évek fő csapásirányait. Az új programcsomagunk az eddigi eredményes munkánk folytatását készíti majd elő. Hiszek abban, hogy az agrárium jó irányba halad, a kamara országos hálózata pedig egyre rutinosabban képes szolgálni a tagság igényeit és érdekeit. Mindemellett nagyon fontosnak tartom, hogy társadalmi téren is jelentősen erősödtünk. Hosszú évek következetes munkájára volt szükség ahhoz, hogy a NAK országos szinten is elismert, társadalmi és működési téren egyaránt jól felépített szervezet legyen. Közel négyszázezer tagunk a nemzetgazdaságban jelentős tényező – az ő érdekeiket közvetítjük, érvényesítjük. Ennek tudatában és ezzel a felelősséggel végezzük tevékenységünket.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai