2026. 04. 22., szerda
Csilla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Élen járnak a zöldségfeldolgozásban

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: H. Gy., 2022/02/05

A RÓNA KER-TÉSZ Kft. a hazai bolti kiskeres­kedelmi frisspiaci vöröshagyma- sárgarépa-kereskedelem 15 százalékát biztosítja. Nagy József elnök az idei Portfólió kon­ferencián átvehette a „Év kertészete” kitüntető oklevelet.

Nagy József,
elnök

– Elnök úr, mennyiben ragaszkodnak a múlthoz?

– Ha ezt úgy érti, hogy csak előre nézünk, akkor téved, nekünk fontosak a gyökerek is. Mi a múltra alapozva építkezünk ma is. A jogelőd szövetkezetet 1961-ben alapították, és azóta is folyamatosan működünk. A RÓNA KER-TÉSZ Kft. 2002-ben 88 természetes személy és egy jogi személy, a Róna MG. Szövetkezet részvételével alakult azzal a céllal, hogy csökkentsük a termelés során, illetve az azzal kapcsolatosan felmerülő költségeket, stabilizáljuk a termelői árakat, a termékek mennyiségét, valamint elősegítsük olyan különböző környezet- és természetbarát termesztési módszerek, hulladékkezelési eljárások alkalmazását, amelyek védik a természetes környezet minőségét, javítják a környezet biológiai állapotát. A Róna MG. Szövetkezet a termelésen felül tulajdonképpen társadalmi szerepvállalást is végez azzal a céllal, hogy a hátrányos helyzetben lévő tagjaink számára munkafeltételek teremtünk, és mindenféle eszközzel javítjuk a szociális helyzetüket.

– Milyen évet zártak tavaly?

– A szövetkezetben évek óta négy vezérnövényt termesztünk azért, hogy ha 1-2 növény nem az elvárt szinten teljesít, akkor a cég ne menjen tönkre. Tavaly nagyon jó volt a vetőmag előállítás eredménye és a gabonafélék ára. Az áru kukoricánál nem a várt hozamot takarítottuk be, mert nem tudtunk öntözni. Az öntözési kapacitásunkat a kertészeti termékeknél, vetőmag előállításánál koncentráltuk. Az növényeinket nem érte olyan nagy fagykár, mint a gyümölcsösöket. A szántóföldi és az ipari növények termesztésében (kukorica, paprika, ipari borsó) jó közepes évet zártunk. A zöldborsó esetében hektáronként 6 tonnás hozamot takarítottunk be, a csemegekukoricából 19 tonnát, a fűszer paprikából viszont 20 tonnát értünk el.
 
– Miként zárták a frisspiaci zöldségek betakarítását?

– Ami a frisspiaci zöldségeket illeti, a klímaváltozás,a hideg április,  a tavaszi időjárás beleszólt a növények fejlődésébe. A meleg periódusban viszont a különböző érési idejű hagymák összeértek, s a megszokott termésmennyiség elmaradt. A sárgarépánál is hasonló tünetek voltak, vontatott volt a kelés és a fejlődés is. A hozamok is elmaradtak, és nagyon heterogén volt az állomány, pedig a technológia, a gépek kifogástalanok voltak. A betakarításkor az átázott talaj okozott problémát, s ugyancsak nehézséget fog okozni a betárolt sárgarépa feldolgozása is, mert a sok a föld rátapadt a répára. Valószínű, hogy plusz tisztítást kell elvégeznünk, másként nem lesz piacképes az áru. A petrezselyem gyökérnél hasonló problémákkal kellett szembenézni, mint a többi növénynél. A paszternák igénytelenebb növény, itt nem voltak a répához, gyökérhez hasonló tünetek, de közepes minőséget, és mennyiséget takarítottunk be. A céklát három szakaszban vetettük, de itt is közepes hozamot értünk el.

– Ismerve a tároló, és feldolgozó üzemüket, a legkorszerűbb berendezésekkel rendelkeznek…

– Így igaz. A régi és az új tárolókat betárolás előtt fertőtlenítjük, automata vezérléssel párásítunk. Növeltük a tároló kapacitást, a kft. három új, korszerű hűtőkamrát épített, vezérelt légtérrel, ami a hőmérsékletet, és a páratartalmat tartja a megfelelő szinten. Ez a 200 millió forintba került beruházás 2500 tonnás plusz tárolókapacitást jelent, így összességében 5400 tonnára nőtt a korszerű tároló ka­pacitásunk gyökérfélékre. 

– Az 1600 hektáron megtermelt áru értékesítése mekkora gonddal jár?

– A piaci igények folyamatosan változnak, az egyik év nem ugyanaz, mint a másik. A cékla iránt egyre nő a kereslet, tisztítva, sterilizálva, 500 g-os kiszerelésben és lédigben.  Évtizedek óta beszállítói vagyunk a Tesco, a Lidl,és a Penny kiskereskedelmi üzletláncoknak, s mindegyik cég más-más igénnyel, minőségi előírással áll elő. A cékla esetében például tíz centiméter átmérőjű az a határ, amit még átvesznek.  Ezért nem látok más megoldást, minthogy a nagyobb átmérőjű céklákat felkockázzuk, és így csomagoljuk. De ehhez meg kell vennünk egy háromdimenziós kockázó gépet. A sárgarépa, és a hagyma esetében a megrendelőnek fontos a specifikációban megadott  méret, pedig a termék beltartalma egyformán kiváló. Az ipari növényeket jól el tudtuk adni.

– Mitől drágult meg a frisspiaci termék?

– Ennek sok oka van. Már a járvány kitörésekor érzékeltük, hogy megváltozott a piac, mert kevesebbet, és nem rendszeresen rendelték tőlünk az árut. A fogyasztó azonban nem tudja, hogy a termelői, átvételi ár nem azonos a fogyasztói árral. A kiskereskedők haszna az árrés emeléssel  nőtt, mi viszont tavaly is majdnem veszteségesen adtuk el a termékeinket. A fogyasztói árat növeli a 27 százalékos áfa, az infláció, és az a haszon, amit az áruházláncok alkalmaznak. Az önköltségünket is jelentősen megemelte az energia, a műtrágya és az egyéb input anyagok drasztikus áremelkedése. De mi nem tudjuk a teljes önköltségnövekedést áthárítani.

– Mit kezdenek a nem méretes termékekkel? Önök élen járnak a zöldek feldolgozásban is.

– A zöldségchips gyártását évek óta fejlesztjük. S hogy ne szaporítsuk az élelmiszerpazarlók körét, ez évtől feldolgozzuk a méreten aluli termékeket, és feldolgozva fogjuk értékesíteni. Nálunk a friss piaci nyersanyag 10–30 százaléka a specifikációk miatt az alakhibás, mérethibás termék aránya. Ezeknek a kieső zöldségféléknek a hasznosítása komoly szakmai kihívás volt nekünk, de a régi feldolgozócsarnokban egyebek közt a répa, cékla tisztítását, kockázását, megszerveztük az ipar igényei szerint, és a későbbiekben szeletelés, tartósítás is lehetséges lesz. 

– Milyen évre számítanak idén?

– Nehéz évre. A villanyáram ára több mint a duplájára emelkedett, ami plusz 50 millió forintot jelent. A gáz ára is nőtt, a műtrágyánál nem tudjuk hol lesz a határ. De mi már megvettük az idei évre szükséges műtrágyát, persze jóval drágábban a tavalyinál. A munkaerőhiány még nagyobb lesz, többen elmennek nyugdíjba, akiket nem tudunk más szakemberrel pótolni. De a többi munkaerőt sem tudjuk pótolni, a precíziós technika működtetéséhez jól képzett szakember szükséges. A likviditásunknak nem kedvez, hogy a megvalósított pályázatunkkal még nem tudtunk elszámolni. Ami a termesztést illeti, ott rendben vagyunk.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza