2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Élen járnak a zöldségfeldolgozásban

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: H. Gy., 2022/02/05

A RÓNA KER-TÉSZ Kft. a hazai bolti kiskeres­kedelmi frisspiaci vöröshagyma- sárgarépa-kereskedelem 15 százalékát biztosítja. Nagy József elnök az idei Portfólió kon­ferencián átvehette a „Év kertészete” kitüntető oklevelet.

Nagy József,
elnök

– Elnök úr, mennyiben ragaszkodnak a múlthoz?

– Ha ezt úgy érti, hogy csak előre nézünk, akkor téved, nekünk fontosak a gyökerek is. Mi a múltra alapozva építkezünk ma is. A jogelőd szövetkezetet 1961-ben alapították, és azóta is folyamatosan működünk. A RÓNA KER-TÉSZ Kft. 2002-ben 88 természetes személy és egy jogi személy, a Róna MG. Szövetkezet részvételével alakult azzal a céllal, hogy csökkentsük a termelés során, illetve az azzal kapcsolatosan felmerülő költségeket, stabilizáljuk a termelői árakat, a termékek mennyiségét, valamint elősegítsük olyan különböző környezet- és természetbarát termesztési módszerek, hulladékkezelési eljárások alkalmazását, amelyek védik a természetes környezet minőségét, javítják a környezet biológiai állapotát. A Róna MG. Szövetkezet a termelésen felül tulajdonképpen társadalmi szerepvállalást is végez azzal a céllal, hogy a hátrányos helyzetben lévő tagjaink számára munkafeltételek teremtünk, és mindenféle eszközzel javítjuk a szociális helyzetüket.

– Milyen évet zártak tavaly?

– A szövetkezetben évek óta négy vezérnövényt termesztünk azért, hogy ha 1-2 növény nem az elvárt szinten teljesít, akkor a cég ne menjen tönkre. Tavaly nagyon jó volt a vetőmag előállítás eredménye és a gabonafélék ára. Az áru kukoricánál nem a várt hozamot takarítottuk be, mert nem tudtunk öntözni. Az öntözési kapacitásunkat a kertészeti termékeknél, vetőmag előállításánál koncentráltuk. Az növényeinket nem érte olyan nagy fagykár, mint a gyümölcsösöket. A szántóföldi és az ipari növények termesztésében (kukorica, paprika, ipari borsó) jó közepes évet zártunk. A zöldborsó esetében hektáronként 6 tonnás hozamot takarítottunk be, a csemegekukoricából 19 tonnát, a fűszer paprikából viszont 20 tonnát értünk el.
 
– Miként zárták a frisspiaci zöldségek betakarítását?

– Ami a frisspiaci zöldségeket illeti, a klímaváltozás,a hideg április,  a tavaszi időjárás beleszólt a növények fejlődésébe. A meleg periódusban viszont a különböző érési idejű hagymák összeértek, s a megszokott termésmennyiség elmaradt. A sárgarépánál is hasonló tünetek voltak, vontatott volt a kelés és a fejlődés is. A hozamok is elmaradtak, és nagyon heterogén volt az állomány, pedig a technológia, a gépek kifogástalanok voltak. A betakarításkor az átázott talaj okozott problémát, s ugyancsak nehézséget fog okozni a betárolt sárgarépa feldolgozása is, mert a sok a föld rátapadt a répára. Valószínű, hogy plusz tisztítást kell elvégeznünk, másként nem lesz piacképes az áru. A petrezselyem gyökérnél hasonló problémákkal kellett szembenézni, mint a többi növénynél. A paszternák igénytelenebb növény, itt nem voltak a répához, gyökérhez hasonló tünetek, de közepes minőséget, és mennyiséget takarítottunk be. A céklát három szakaszban vetettük, de itt is közepes hozamot értünk el.

– Ismerve a tároló, és feldolgozó üzemüket, a legkorszerűbb berendezésekkel rendelkeznek…

– Így igaz. A régi és az új tárolókat betárolás előtt fertőtlenítjük, automata vezérléssel párásítunk. Növeltük a tároló kapacitást, a kft. három új, korszerű hűtőkamrát épített, vezérelt légtérrel, ami a hőmérsékletet, és a páratartalmat tartja a megfelelő szinten. Ez a 200 millió forintba került beruházás 2500 tonnás plusz tárolókapacitást jelent, így összességében 5400 tonnára nőtt a korszerű tároló ka­pacitásunk gyökérfélékre. 

– Az 1600 hektáron megtermelt áru értékesítése mekkora gonddal jár?

– A piaci igények folyamatosan változnak, az egyik év nem ugyanaz, mint a másik. A cékla iránt egyre nő a kereslet, tisztítva, sterilizálva, 500 g-os kiszerelésben és lédigben.  Évtizedek óta beszállítói vagyunk a Tesco, a Lidl,és a Penny kiskereskedelmi üzletláncoknak, s mindegyik cég más-más igénnyel, minőségi előírással áll elő. A cékla esetében például tíz centiméter átmérőjű az a határ, amit még átvesznek.  Ezért nem látok más megoldást, minthogy a nagyobb átmérőjű céklákat felkockázzuk, és így csomagoljuk. De ehhez meg kell vennünk egy háromdimenziós kockázó gépet. A sárgarépa, és a hagyma esetében a megrendelőnek fontos a specifikációban megadott  méret, pedig a termék beltartalma egyformán kiváló. Az ipari növényeket jól el tudtuk adni.

– Mitől drágult meg a frisspiaci termék?

– Ennek sok oka van. Már a járvány kitörésekor érzékeltük, hogy megváltozott a piac, mert kevesebbet, és nem rendszeresen rendelték tőlünk az árut. A fogyasztó azonban nem tudja, hogy a termelői, átvételi ár nem azonos a fogyasztói árral. A kiskereskedők haszna az árrés emeléssel  nőtt, mi viszont tavaly is majdnem veszteségesen adtuk el a termékeinket. A fogyasztói árat növeli a 27 százalékos áfa, az infláció, és az a haszon, amit az áruházláncok alkalmaznak. Az önköltségünket is jelentősen megemelte az energia, a műtrágya és az egyéb input anyagok drasztikus áremelkedése. De mi nem tudjuk a teljes önköltségnövekedést áthárítani.

– Mit kezdenek a nem méretes termékekkel? Önök élen járnak a zöldek feldolgozásban is.

– A zöldségchips gyártását évek óta fejlesztjük. S hogy ne szaporítsuk az élelmiszerpazarlók körét, ez évtől feldolgozzuk a méreten aluli termékeket, és feldolgozva fogjuk értékesíteni. Nálunk a friss piaci nyersanyag 10–30 százaléka a specifikációk miatt az alakhibás, mérethibás termék aránya. Ezeknek a kieső zöldségféléknek a hasznosítása komoly szakmai kihívás volt nekünk, de a régi feldolgozócsarnokban egyebek közt a répa, cékla tisztítását, kockázását, megszerveztük az ipar igényei szerint, és a későbbiekben szeletelés, tartósítás is lehetséges lesz. 

– Milyen évre számítanak idén?

– Nehéz évre. A villanyáram ára több mint a duplájára emelkedett, ami plusz 50 millió forintot jelent. A gáz ára is nőtt, a műtrágyánál nem tudjuk hol lesz a határ. De mi már megvettük az idei évre szükséges műtrágyát, persze jóval drágábban a tavalyinál. A munkaerőhiány még nagyobb lesz, többen elmennek nyugdíjba, akiket nem tudunk más szakemberrel pótolni. De a többi munkaerőt sem tudjuk pótolni, a precíziós technika működtetéséhez jól képzett szakember szükséges. A likviditásunknak nem kedvez, hogy a megvalósított pályázatunkkal még nem tudtunk elszámolni. Ami a termesztést illeti, ott rendben vagyunk.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Családi gazdaság: rugalmas alkalmazkodás
Hasznot keresni – kötelesség – írta Széchenyi István, a legnagyobb magyar a tiszttartójának. Azt keresnék a magyar családi gazdaságok is, ám az utóbbi években egyre sikertelenebbek ebben. Ezt szemléletesen mutatják a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai, amelyek szerint 2026. június 1-jén 163 ezer gazdaság volt az országban, és tíz év alatt 41 százalékkal csökkent a számuk.
Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza