2026. 04. 02., csütörtök
Áron
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Emelkedő pályán a mezőgépipar

Kategória: Gépesítés | Szerző: Agrárium-információForrás: MEGOSZ, Fekete Gyula főtitkár, 2014/03/10
Címkék: mezőgép, mezőgépgyártás, mezőgazdasági gép, mezőgazdasági gépgyártás, géptámogatás, talajművelő gépek, batakarítógépek, vetőgépek

Erős a magyar mezőgépipar. Az ágazat nettó exportőr volt 2010–2012-ben és az elmúlt év első felében. Az Agrárium a Mezőgépgyártók Országos Szövetségétől (MEGOSZ) kapott információkat a szektor helyzetéről, illetve jövőbeli esélyeiről.

A válságot követő gyors ütemű felépülés után 2012-ben tovább folytatódott a mezőgazdasági gépgyártás kibocsátásának növekedése. A belföldi eladások bővülése az első háromnegyed évben nagyon dinamikus volt, az utolsó negyedévben azonban lelassult. A belföldi értékesítés volumene éves szinten így is igen kedvező, 18,9%-os volt. Ezzel szemben az export növekedése a lendületes első negyedév után jócskán lefékeződött, majd az év végén csökkenésbe ment át. A külföldi értékesítés volumene az év egészét tekintve 1,9%-ot ért el. Az alágazat kibocsátása összességében 2,7%-kal haladta meg az előző évi szintet.

Ezzel az alágazat 2012-ben már megközelíthette, esetleg el is érhette a válság előtti, 2008-as csúcsteljesítményét. (Azért ilyen bizonytalan a megfogalmazás, mert 2011-re nézve technikai okokból torzak voltak a KSH által közölt növekedési indexek, így itt a legnagyobb cégek árbevételéből előállított „kvázi-aggregátumból” becsültük az alágazati növekedés mértékét.)

Elégedett szereplők

Jelenleg az alábbi, töredékes és közvetett információk alapján következtethetünk a hazai mezőgazdasági gépgyártás teljesítményére.
 • A külkereskedelmi statisztika viszonylag részletes termékcsoportonként tartalmazza a kivitel és a behozatal adatait. Az adatgyűjtés havi rendszerességű, jelenleg az első félév adatai állnak rendelkezésre. Ezek szerint 2013 első félévében a különböző mezőgazdasági és erdészeti gépek kivitele euróban számolva 3,6%-kal haladta meg az előző év első felében megvalósult exportot. Mivel az átlagos EUR/HUF árfolyam 2013 és 2012 első félévében gyakorlatilag megegyezett, az ágazat exportárai pedig alig emelkedtek, az értékesített volumen kb. 2,5%-kal nőhetett. Hozzá kell tennünk azonban, hogy az alágazat vállalkozásai nem csak mezőgazdasági gépeket exportálnak, így ez a statisztika csak a kivitelük egy részét fedi le. (Az adatok megtalálhatók az adatmellékletben.)
• A mezőgépgyártók európai szövetsége, a CEMA havonta végzett konjunktúrafelmérései alapján az iparági szereplők az idén jórészt elégedettek voltak a piaci helyzettel. A közeljövővel kapcsolatban szintén óvatos optimizmust mutatnak a megkérdezett vállalkozások. Mivel a hazai mezőgépgyártás kibocsátása az eddigiekben erősen együtt mozgott a CEMA bizalmi indexével, ez a tényező is visszafogott exportnövekedést valószínűsít 2013 első felében.
• Az Agrárgazdasági Kutatóintézet negyedévente készít statisztikát a mezőgazdasági gépek magyarországi kereskedelméről. Egyelőre a 2013. év első negyedévének adatait publikálták. Ebben az időszakban a mezőgazdasági gépberuházások összességében csökkentek, ám ezen belül a különféle munkagépek iránt többnyire igen nagy volt a kereslet. Az adatok természetesen az importgépek forgalmát is tartalmazzák, így belőlük nem lehet közvetlenül következtetni a hazai gyártók belföldi értékesítésére, ráadásul még nem érhetők el a második negyedév feldolgozott adatai sem. Feltételezzük azonban, hogy egy ilyen kedvező piaci helyzetben a hazai gyártók növelni tudták eladásaikat.

Áremelkedés

Az elmúlt évtizedben a mezőgazdasági gépgyártás termelői árai erőteljes együttmozgást mutattak a gép- és berendezésgyártás egészével. A termelői árak emelkedése jellemzően mindkét területen kissé elmaradt az ipari és a feldolgozóipari átlagtól. Csak azokban az években volt másképp, amelyekben a forint nagyobb leértékelődésére került sor.

A 2000. évi szinthez képest a mezőgépgyártásban bekövetkezett termelői áremelkedés összesen kb. 30%-ot tett ki – miközben a világpiaci (és így a hazai) acélárak 2000-hez képest mára csaknem megduplázódtak. Az alágazati bruttó átlagbér 2003-hoz képest majdnem 90%-kal emelkedett (2003-as a legrégebbi adat a KSH honlapján). Az inputárak növekedése tehát jóval gyorsabb volt az értékesítési árak emelkedésénél.

2008–2012-ben az értékesítésen belül az export- és az importárak emelkedése közel azonos mértékű volt: évi átlagban 2,5% (belföldi értékesítés) és 2,7% (export). Az exportárak alakulása rendkívül erős együttmozgást (+99%-os korrelációt) mutatott az EUR/HUF árfolyam alakulásával, ugyanis az index a forintosított exportárak alakulását tükrözi. Ha az árfolyamhatásokat kiszűrjük, azt látjuk, hogy a kiviteli árak lényegében stagnáltak, egészen pontosan évi átlagban 0,2%-os exportárcsökkenést kapunk.

2011–2012-ben igen jól alakult a mezőgépgyártás belföldi értékesítése. Ez 2011-ben 5% feletti termelői áremelkedést tett lehetővé, 2012–2013-ban azonban – noha az élénk belföldi kereslet fennmaradt – már mérséklődtek a belföldi eladási árak. Az acélkohászati termékek világpiaci árai 2012-ben és 2013 első felében csökkenő tendenciát mutattak.

Jó minőségű munkagépek

A hazai mezőgépipart több mint 160 cég képviseli, amelyek keretében mintegy 7000 szakember dolgozik. A mezőgépgyártó cégek 56%-ban külföldi, 44%-ban magyar tulajdonban állnak. A hazai mezőgépgyártás ipari termelése 2012. évben 162 milliárd Ft volt, amiből a belföldi értékesítés 29,4 milliárd Ft. A 2011. évhez képest 10%-os volt a mezőgépipar termelésének a növekedése. A mezőgazdasági termelés szereplői a hazai mezőgépipartól jelenleg a munkagépigényük 25%-át szerzik be. Az exportszállítás megtartása mellett a MEGOSZ tagjai azt szeretnék elérni, hogy a belföldi értékesítés 50%-ra nőjön. Ezt lehetővé teszi a jó minőségű, kedvező áron előállított hazai gyártású mezőgazdasági munkagépek típusválasztéka.

Nyolcezer alkalmazott

A mezőgépgyártásban foglalkoztatottak létszáma a különböző statisztikai források szerint 2010-ig 5000 fő körül mozgott. 2011-ben azonban egy csapásra, vagyis 2010 decemberéről 2011 januárjára 57%-kal (mintegy 2600 fővel) nőtt az ágazati létszám. A rendkívüli növekedést azonban – a konjunktúra hatásai mellett – egyes vállalkozások ágazati átsorolása befolyásolta. 2012 végén a mezőgazdasági gépgyártás cégeinél alkalmazásban állók létszáma (beleértve a havi legalább 60 órát dolgozó részmunkaidős foglalkoztatottakat) 7958 főt tett ki.

2012 decemberéről 2013 januárjára aztán csaknem 2800 fővel, kb. egyharmadával zuhant a foglalkoztatottak száma – a statisztika szerint, ugyanis megint átsorolásokra került sor. A létszám alakulásának legfrissebb fejleményeiről így 2013-ban sajnos nem lesznek megbízható adatok.

A válság időszakában a bruttó és a nettó bérek 2009-ben nominálisan is csökkentek. Ezt a cégek már 2010-ben igyekeztek kompenzálni, 2011–2012-ben pedig valamivel az ipari, sőt a gépipari átlag fölötti bruttó béremelkedés valósult meg az alágazatban. Ezt azonban az adórendszer változásai és a stagnáló gazdaság közepette is magas infláció nagymértékben apasztotta. Így a 2012. évi nettó reálkereset mindössze 1,7%-kal haladta meg a válság előtti, 2008-as szintet. 2013 első felében a nettó reálkeresetek ismét növekedni tudtak.

A mezőgazdasági gépgyártásra már 2008-ban is jellemző relatív bérhátrány a válság hatására jelentősen kitágult, majd 2011–2012-ben minimálisan szűkült. A szakképzett, jó kvalitásokkal rendelkező és motivált munkaerő tartós biztosításához mindenképpen további erőfeszítésekre lesz szükség.

A mezőgépipar gyártmánycsoportjai, fő beszállítói

• Talajművelő gépek: ekék, tárcsák, magágykészítő gépek, kultivátorok • Vetőgépek: gabonavető gép és szemenkénti vetőgép, mulcsvetőgép • Szerves- és műtrágyaszóró gépek • Növényvédő gépek: szántóföldi, kertészeti permetezők • Betakarító adapterek kombájnokhoz: gabona, kukorica, napraforgó adapter • Szálastakarmány-betakarító gépek • Szárzúzók, mulcsozó gépek • Anyagmozgató gépek: pótkocsik és adapterek traktorokhoz • Gabonatechnikai gépek: szárítók, tisztítók, tároló silók • Erdészeti gépek: pásztakészítők, erdészeti tárcsák, sorfüggetlen aprítógép, rönkszállító, daru Mindezek alapján elmondható, hogy a hazai mezőgépipar a mezőgazdaság számára jó minőségben gyárt munkagépeket, amelyeknek jelentós része külföldre kerül. A gyártott mezőgéptípusok száma mintegy 1200–1300 körülire tehető. A mezőgépipar hazai beszállító gyárai: • CLAAS HUNGARIA Kft., a Claas cégcsoport számára kombájnadaptereket fejleszt és gyárt; • LINAMAR HUNGARY Zrt., OROS DIVÍZIÓ, kukorica- és napraforgó adaptereket gyárt. A másik két divízió járműalkatrészek gyártója, beszállítója. • A RÁBA Zrt. hajtott és kormányzott hidakat gyárt az 500 LE-ős traktorokhoz a Claas és John Deere cégek számára. • REKARD Hajtástechnikai Kft. európai és hazai cégeknek gyárt hajtóműveket, kardántengelyeket és gépelemeket. • FRANK HUNGÁRIA Kft. talajművelő szerszámokat gyárt, amit hazai és mintegy 100 európai cégnek szállít.

Tőkék és hozamok

2011-ben a mezőgazdasági gépgyártásban működő vállalkozások jegyzett tőkéje 35%-ban belföldi magántulajdonosok, 65%-ban pedig külföldi tulajdonosok kezében volt. A korábban is minimális súlyú állami és egyéb tulajdon jelenléte megszűnt. A 2005-től kezdve eltelt időszakot tekintve a belföldi magántulajdon aránya csökkenő, míg a külföldi tulajdon aránya növekvő volt az alágazatban. 2005-ben még kb. 50–50% volt a két tulajdonosi kategória részesedése a jegyzett tőkén belül.

Az alágazat pénzügyi mutatói a válság közepette is meglepően stabilak maradtak. Az üzemi eredmény mindvégig pozitív volt. A 2009-ben kialakult veszteséget kizárólag a pénzügyi műveleteken elszenvedett nagyarányú veszteség eredményezte. Ezt már 2010-ben sikerült lefaragni, így itt a szűkülő üzemi eredmény ellenére már nem elhanyagolható mértékű adózás utáni nyereség keletkezett. A termelés gyors ütemű növekedésének hatására 2011-ben az ágazat jövedelmezősége visszatért a válságot megelőző, magas szintre.

Nagyarányú veszteség tehát nem erodálta érdemben a saját tőkét, ami a vállalkozások csökkent gazdasági aktivitásához mérten még árnyalatnyit javuló tőkeellátottságot is eredményezett. Ilyen körülmények közt a likviditási mutatók szintén nagyon jók maradtak. 2011- ben a tőkeellátottság és a likviditás mutatói egyaránt jelentősen javultak, ami szokatlan a felpörgő növekedés közepette.

Cikkünk elkészítéséhez köszönjük a MEGOSZ, illetve Fekete Gyula főtitkár segítségét!

Ajánlott kiadványokDr. Szendrő Péter (szerk.):
Mezőgazdasági gépszerkezettan
Husti István:
Műszaki és beruházási ismeretek
Egyed Gyula:
Mezőgazdasági erő- és munkagépek
Dr. Laib Lajos - Dr. Vas Attila:
Traktorok - autók

Ez is érdekelhetiA CLAAS Hungária Kft. a kormány partnere a mezőgazdasági gépgyártásbanHazai mezőgépgyártók találkozója Lengyeltótiban

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Adatalapú gazdálkodás és automatizálás az agráriumban
Az informatika a mezőgazdaságban még sok gazdálkodónak idegennek tűnik, igyekeznek minél messzebb kerülni tőle. Azonban, ahogy a világ minden más ágazatában is, az agráriumban is hatalmas fejlődési lehetőségeket rejt az informatika. Azt gondolnánk, hogy gyerekcipőben jár még és éppen csak kopogtat az ajtónkon, de ez nem így van. A fejlődés már régóta itt van, csak egyszerűen félünk az álmaink megvalósításától. Sőt, olyan iramban halad, hogy szinte nem lehet tartani vele a lépést.
A drón használata ma már nem kérdés - Komplex szolgáltatást kínálnak a gazdáknak
Ma már tisztában vagyunk azzal, hogy a legtöbb forradalmi innovációt a hadIiparban fejlesztik, gondoljunk csak a teflon megjelenésére. Így van ez a drónok esetében is, hiszen ki gondolná, hogy az első drónokat az első világháború idején, 1914 körül katonai célokra fejlesztették. A civilek számára a drónok a 2000-es évek közepén váltak elérhetővé, amikor a katonai technológiákat miniatürizálták és olcsóbbá tették annak érdekében, hogy a kereskedelmi modellek is megjelenjenek.
Névjegyük a minőségi szolgáltatás
A Verbis Kft. a Veres család tagjainak tulajdonában álló, 100 százalékban magyar vállalkozás. Az 1997 februárban alapított cég 1998-ban kezdett el foglalkozni ipari dízelmotorok alkatrészeinek importjával és nagykereskedelmével, majd tevékenységüket gyors ütemben kiterjesztették a gépkereskedelemre oly módon, hogy új, piacképes márkákat kutattak fel, amely márkáknak a kizárólagos képviseletét is elnyerték. dr. Veres Sándor igazgatóval beszélgettünk.
Ismét az agrárgépeké lesz a főszerep a Hungexpón
Januárban újra együtt rendezik meg a 44. AGROmashEXPO-t és az AgrárgépShow-t a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban, így a hazai agrárium legnagyobb szakmai és üzleti találkozójával nyit az év. A kiállítás folyamatosan bemutatja a mezőgazdasági innovációkat és a fenntartható megoldásokat Magyarországon, egyben platformot nyújt a legújabb technológiák, gépek és eszközök bemutatására, segíti a szakmai és üzleti kapcsolatok építését, összességében pedig hozzájárul a magyar agrárium versenyképességének növeléséhez és fejlődéséhez.
Talajművelés az ökológiai növénytermesztésben
Korábban a művelés legfontosabb céljának a növények igényének legjobban megfelelő talajállapot kialakítását tartották. Ez a törekvés a növény szempontjából a szántóföldi és a kertészeti termelésben a minőség előfeltételeként igazolódott. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a növény számára kedvező lazultság és aprózottság elérése során elporosodhat a szerkezet, a talaj visszatömörödhet, a környezet károsodhat.
Meg kell mentenünk a talajainkat - Talajtakarás, forgatás nélküli művelés és hasznos mikroorganizmusok kijuttatása
Hol tart ma a magyar agrárium az okszerű talajművelésben, a talajok szervesanyag-tartalmának növelésében, mi a gondolkodás a tavaszi vetésű kultúrák esélyeiről – egyebek mellett ezekről adott pillanatképet az Agrárium olvasóinak Daoda Zoltán, a Kukorica Kör Egyesület ügyvezető igazgatója. Szavaiból kiderül, olyan mértékű a mezőgazdaság legfőbb termelőeszközének leromlása, hogy most kell lépni, és az is, hogy már a szalma tarlón hagyásával is jót tehetünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza