Kategória: Gépesítés | Szerző: Agrárium-információForrás: MEGOSZ, Fekete Gyula főtitkár, 2014/03/10
Címkék: mezőgép, mezőgépgyártás, mezőgazdasági gép, mezőgazdasági gépgyártás, géptámogatás, talajművelő gépek, batakarítógépek, vetőgépek
Erős a magyar mezőgépipar. Az ágazat nettó exportőr volt 2010–2012-ben és az elmúlt év első felében. Az Agrárium a Mezőgépgyártók Országos Szövetségétől (MEGOSZ) kapott információkat a szektor helyzetéről, illetve jövőbeli esélyeiről.
A válságot követő gyors ütemű felépülés után 2012-ben tovább folytatódott a mezőgazdasági gépgyártás kibocsátásának növekedése. A belföldi eladások bővülése az első háromnegyed évben nagyon dinamikus volt, az utolsó negyedévben azonban lelassult. A belföldi értékesítés volumene éves szinten így is igen kedvező, 18,9%-os volt. Ezzel szemben az export növekedése a lendületes első negyedév után jócskán lefékeződött, majd az év végén csökkenésbe ment át. A külföldi értékesítés volumene az év egészét tekintve 1,9%-ot ért el. Az alágazat kibocsátása összességében 2,7%-kal haladta meg az előző évi szintet.
Ezzel az alágazat 2012-ben már megközelíthette, esetleg el is érhette a válság előtti, 2008-as csúcsteljesítményét. (Azért ilyen bizonytalan a megfogalmazás, mert 2011-re nézve technikai okokból torzak voltak a KSH által közölt növekedési indexek, így itt a legnagyobb cégek árbevételéből előállított „kvázi-aggregátumból” becsültük az alágazati növekedés mértékét.)
Jelenleg az alábbi, töredékes és közvetett információk alapján következtethetünk a hazai mezőgazdasági gépgyártás teljesítményére.
• A külkereskedelmi statisztika viszonylag részletes termékcsoportonként tartalmazza a kivitel és a behozatal adatait. Az adatgyűjtés havi rendszerességű, jelenleg az első félév adatai állnak rendelkezésre. Ezek szerint 2013 első félévében a különböző mezőgazdasági és erdészeti gépek kivitele euróban számolva 3,6%-kal haladta meg az előző év első felében megvalósult exportot. Mivel az átlagos EUR/HUF árfolyam 2013 és 2012 első félévében gyakorlatilag megegyezett, az ágazat exportárai pedig alig emelkedtek, az értékesített volumen kb. 2,5%-kal nőhetett. Hozzá kell tennünk azonban, hogy az alágazat vállalkozásai nem csak mezőgazdasági gépeket exportálnak, így ez a statisztika csak a kivitelük egy részét fedi le. (Az adatok megtalálhatók az adatmellékletben.)
• A mezőgépgyártók európai szövetsége, a CEMA havonta végzett konjunktúrafelmérései alapján az iparági szereplők az idén jórészt elégedettek voltak a piaci helyzettel. A közeljövővel kapcsolatban szintén óvatos optimizmust mutatnak a megkérdezett vállalkozások. Mivel a hazai mezőgépgyártás kibocsátása az eddigiekben erősen együtt mozgott a CEMA bizalmi indexével, ez a tényező is visszafogott exportnövekedést valószínűsít 2013 első felében.
• Az Agrárgazdasági Kutatóintézet negyedévente készít statisztikát a mezőgazdasági gépek magyarországi kereskedelméről. Egyelőre a 2013. év első negyedévének adatait publikálták. Ebben az időszakban a mezőgazdasági gépberuházások összességében csökkentek, ám ezen belül a különféle munkagépek iránt többnyire igen nagy volt a kereslet. Az adatok természetesen az importgépek forgalmát is tartalmazzák, így belőlük nem lehet közvetlenül következtetni a hazai gyártók belföldi értékesítésére, ráadásul még nem érhetők el a második negyedév feldolgozott adatai sem. Feltételezzük azonban, hogy egy ilyen kedvező piaci helyzetben a hazai gyártók növelni tudták eladásaikat.
Az elmúlt évtizedben a mezőgazdasági gépgyártás termelői árai erőteljes együttmozgást mutattak a gép- és berendezésgyártás egészével. A termelői árak emelkedése jellemzően mindkét területen kissé elmaradt az ipari és a feldolgozóipari átlagtól. Csak azokban az években volt másképp, amelyekben a forint nagyobb leértékelődésére került sor.
A 2000. évi szinthez képest a mezőgépgyártásban bekövetkezett termelői áremelkedés összesen kb. 30%-ot tett ki – miközben a világpiaci (és így a hazai) acélárak 2000-hez képest mára csaknem megduplázódtak. Az alágazati bruttó átlagbér 2003-hoz képest majdnem 90%-kal emelkedett (2003-as a legrégebbi adat a KSH honlapján). Az inputárak növekedése tehát jóval gyorsabb volt az értékesítési árak emelkedésénél.
2008–2012-ben az értékesítésen belül az export- és az importárak emelkedése közel azonos mértékű volt: évi átlagban 2,5% (belföldi értékesítés) és 2,7% (export). Az exportárak alakulása rendkívül erős együttmozgást (+99%-os korrelációt) mutatott az EUR/HUF árfolyam alakulásával, ugyanis az index a forintosított exportárak alakulását tükrözi. Ha az árfolyamhatásokat kiszűrjük, azt látjuk, hogy a kiviteli árak lényegében stagnáltak, egészen pontosan évi átlagban 0,2%-os exportárcsökkenést kapunk.
2011–2012-ben igen jól alakult a mezőgépgyártás belföldi értékesítése. Ez 2011-ben 5% feletti termelői áremelkedést tett lehetővé, 2012–2013-ban azonban – noha az élénk belföldi kereslet fennmaradt – már mérséklődtek a belföldi eladási árak. Az acélkohászati termékek világpiaci árai 2012-ben és 2013 első felében csökkenő tendenciát mutattak.
Jó minőségű munkagépek
A hazai mezőgépipart több mint 160 cég képviseli, amelyek keretében mintegy 7000 szakember dolgozik. A mezőgépgyártó cégek 56%-ban külföldi, 44%-ban magyar tulajdonban állnak. A hazai mezőgépgyártás ipari termelése 2012. évben 162 milliárd Ft volt, amiből a belföldi értékesítés 29,4 milliárd Ft. A 2011. évhez képest 10%-os volt a mezőgépipar termelésének a növekedése. A mezőgazdasági termelés szereplői a hazai mezőgépipartól jelenleg a munkagépigényük 25%-át szerzik be. Az exportszállítás megtartása mellett a MEGOSZ tagjai azt szeretnék elérni, hogy a belföldi értékesítés 50%-ra nőjön. Ezt lehetővé teszi a jó minőségű, kedvező áron előállított hazai gyártású mezőgazdasági munkagépek típusválasztéka.
A mezőgépgyártásban foglalkoztatottak létszáma a különböző statisztikai források szerint 2010-ig 5000 fő körül mozgott. 2011-ben azonban egy csapásra, vagyis 2010 decemberéről 2011 januárjára 57%-kal (mintegy 2600 fővel) nőtt az ágazati létszám. A rendkívüli növekedést azonban – a konjunktúra hatásai mellett – egyes vállalkozások ágazati átsorolása befolyásolta. 2012 végén a mezőgazdasági gépgyártás cégeinél alkalmazásban állók létszáma (beleértve a havi legalább 60 órát dolgozó részmunkaidős foglalkoztatottakat) 7958 főt tett ki.
2012 decemberéről 2013 januárjára aztán csaknem 2800 fővel, kb. egyharmadával zuhant a foglalkoztatottak száma – a statisztika szerint, ugyanis megint átsorolásokra került sor. A létszám alakulásának legfrissebb fejleményeiről így 2013-ban sajnos nem lesznek megbízható adatok.
A válság időszakában a bruttó és a nettó bérek 2009-ben nominálisan is csökkentek. Ezt a cégek már 2010-ben igyekeztek kompenzálni, 2011–2012-ben pedig valamivel az ipari, sőt a gépipari átlag fölötti bruttó béremelkedés valósult meg az alágazatban. Ezt azonban az adórendszer változásai és a stagnáló gazdaság közepette is magas infláció nagymértékben apasztotta. Így a 2012. évi nettó reálkereset mindössze 1,7%-kal haladta meg a válság előtti, 2008-as szintet. 2013 első felében a nettó reálkeresetek ismét növekedni tudtak.
A mezőgazdasági gépgyártásra már 2008-ban is jellemző relatív bérhátrány a válság hatására jelentősen kitágult, majd 2011–2012-ben minimálisan szűkült. A szakképzett, jó kvalitásokkal rendelkező és motivált munkaerő tartós biztosításához mindenképpen további erőfeszítésekre lesz szükség.
A mezőgépipar gyártmánycsoportjai, fő beszállítói
• Talajművelő gépek: ekék, tárcsák, magágykészítő gépek, kultivátorok • Vetőgépek: gabonavető gép és szemenkénti vetőgép, mulcsvetőgép • Szerves- és műtrágyaszóró gépek • Növényvédő gépek: szántóföldi, kertészeti permetezők • Betakarító adapterek kombájnokhoz: gabona, kukorica, napraforgó adapter • Szálastakarmány-betakarító gépek • Szárzúzók, mulcsozó gépek • Anyagmozgató gépek: pótkocsik és adapterek traktorokhoz • Gabonatechnikai gépek: szárítók, tisztítók, tároló silók • Erdészeti gépek: pásztakészítők, erdészeti tárcsák, sorfüggetlen aprítógép, rönkszállító, daru Mindezek alapján elmondható, hogy a hazai mezőgépipar a mezőgazdaság számára jó minőségben gyárt munkagépeket, amelyeknek jelentós része külföldre kerül. A gyártott mezőgéptípusok száma mintegy 1200–1300 körülire tehető. A mezőgépipar hazai beszállító gyárai: • CLAAS HUNGARIA Kft., a Claas cégcsoport számára kombájnadaptereket fejleszt és gyárt; • LINAMAR HUNGARY Zrt., OROS DIVÍZIÓ, kukorica- és napraforgó adaptereket gyárt. A másik két divízió járműalkatrészek gyártója, beszállítója. • A RÁBA Zrt. hajtott és kormányzott hidakat gyárt az 500 LE-ős traktorokhoz a Claas és John Deere cégek számára. • REKARD Hajtástechnikai Kft. európai és hazai cégeknek gyárt hajtóműveket, kardántengelyeket és gépelemeket. • FRANK HUNGÁRIA Kft. talajművelő szerszámokat gyárt, amit hazai és mintegy 100 európai cégnek szállít.
2011-ben a mezőgazdasági gépgyártásban működő vállalkozások jegyzett tőkéje 35%-ban belföldi magántulajdonosok, 65%-ban pedig külföldi tulajdonosok kezében volt. A korábban is minimális súlyú állami és egyéb tulajdon jelenléte megszűnt. A 2005-től kezdve eltelt időszakot tekintve a belföldi magántulajdon aránya csökkenő, míg a külföldi tulajdon aránya növekvő volt az alágazatban. 2005-ben még kb. 50–50% volt a két tulajdonosi kategória részesedése a jegyzett tőkén belül.
Az alágazat pénzügyi mutatói a válság közepette is meglepően stabilak maradtak. Az üzemi eredmény mindvégig pozitív volt. A 2009-ben kialakult veszteséget kizárólag a pénzügyi műveleteken elszenvedett nagyarányú veszteség eredményezte. Ezt már 2010-ben sikerült lefaragni, így itt a szűkülő üzemi eredmény ellenére már nem elhanyagolható mértékű adózás utáni nyereség keletkezett. A termelés gyors ütemű növekedésének hatására 2011-ben az ágazat jövedelmezősége visszatért a válságot megelőző, magas szintre.
Nagyarányú veszteség tehát nem erodálta érdemben a saját tőkét, ami a vállalkozások csökkent gazdasági aktivitásához mérten még árnyalatnyit javuló tőkeellátottságot is eredményezett. Ilyen körülmények közt a likviditási mutatók szintén nagyon jók maradtak. 2011- ben a tőkeellátottság és a likviditás mutatói egyaránt jelentősen javultak, ami szokatlan a felpörgő növekedés közepette.
Cikkünk elkészítéséhez köszönjük a MEGOSZ, illetve Fekete Gyula főtitkár segítségét!
Ajánlott kiadványokDr. Szendrő Péter (szerk.):
Mezőgazdasági gépszerkezettanHusti István:
Műszaki és beruházási ismeretekDr. Horváth Béla:
Erdészeti gépekEgyed Gyula:
Mezőgazdasági erő- és munkagépek
Ez is érdekelhetiA CLAAS Hungária Kft. a kormány partnere a mezőgazdasági gépgyártásbanHazai mezőgépgyártók találkozója Lengyeltótiban
Hírlevél feliratkozásA kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza