Sokszínű és eredményes tevékenység

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: (hajtungy), 2022/02/11

Szabó Lajos,
elnök-vezérigazgató

Szabó Lajos, a „HÓDAGRO” Zrt. elnök-vezérigazgatója a céget bemutatva elmondta, hogy a „HÓDAGRO” Zrt. területei és telephelyei hét településhez tartoznak: Batida, Szikáncs, Hódmezővásárhely, Erzsébet, Makó, Maroslele, Békéssámson. A társaság szerepe meghatározó a térségben, a növénytermesztési főágazatának és állattenyésztési ágazatának köszönhetően. A „HÓDAGRO” Zrt. Délkelet-Magyarország jelentős nagyüzeme, a jogelődöket is beleértve 1950. óta folytat mezőgazdasági alaptevékenységet. A cég működésében alapvetően a mezőgazdasági alaptevékenység a meghatározó, de jelentős a mellék-, a szolgáltató- és a kiegészítő tevékenység is. Fő tevékenységi körük felsorolás szerűen: szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés, és a kiegészítő mezőgazdasági szolgáltatások nyújtása.

Hullámvölgyek

Az elmúlt húsz évben komoly beruházásokat valósítottak meg az agrártárca által kiirt SAPARD, AVOP, és az uniós pályázatok keretében. Szabó Lajos 1977 óta dolgozik a cégnél, így aktív részese volt előbb a „Hódcsillag Szövetkezet”, majd a „HÓDAGRO” Zrt. fejlődésének. Persze, voltak mélypontok is: 1999 és 2002 között vezetői válság nehezített a cég működését olyannyira, hogy az APEH (ma NAV) fel akarta számolni, s a finanszírozó banktól bankbiztos érkezett. Szabó Lajos ilyen körülmények között vette át 2002-ben a cég vezetését, irányítását, mondhatni beugrott a mélyvízbe. Az új vezető az anyagi szempontból jelentős mínuszról induló gazdálkodásnál nem látott más kutat, mint hogy fejleszteni, korszerűsíteni kezdte a tevékenységüket. Már 2002-ben megvásároltak egy Holmer cukorrépa betakarító kombájnt, és egy Citroen mikrobuszt annak érdekében, hogy a kollégák szállítását megoldják a környező településekről. A rákövetkező évben sikerült 3 John Deer 8120 traktort, 2 John Deer 8320 traktort, 2 Accord Optima sorvetőgépet, és  db Alfa Laval takarmánykiosztó kocsit is beszerezniük.

A kezdeti nehéz időszak után folyamatos fejlődés ment végbe a cég életében. Ebben a fejlődésben egyébként az APEH sem bízott, Szabó Lajost próbálták lebeszélni a cég megmentéséről, mondván, hogy hagyja elvégezni a felszámolást. A vezérigazgató azonban makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy a nagy múltú szövetkezetet talpra állítsa. Tíz év után azt nyilatkozták az APEH szakemberei, akik folyamatosan figyelték a cég működését, hogy úgy hajtották végre a cég megmentését, hogy itt a pénzügyek is rendben mentek. Az elmúlt időszakban megmutatkozott a kor kihívásainak a megválaszolása az infrastruktúra megújításában, a számítástechnikai eszközök, az informatikai hálózat korszerűsítésében, és a folyamatos fejlesztése, a személyszállító járművek lecserélése területén, a GPS mérő- és irányítóeszközök rendszerbe állításában, valamint a régebbi, üzemelő erő-, és munkagépek felújításában, korszerűsítésében.

Folyamatos a fejlesztés

Ennek a folyamatos fejlesztésnek jelentős állomása volt a „HÓDAGRO” Zrt. Növénytermesztési Főágazatra kialakított, MSZ EN ISO 9001:2008 nemzetközi szabvány alap minőségirányítási rendszer, a takarmánykeverő üzemi folyamatokra kiépített, és a szarvasmarha ágazat tejház és fejőházi folyamataira kialakított HACCP élelmiszerbiztonsági rendszer. Ezt a rendszert a Zrt. a Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) 2-1/1969 számú irányelv, a Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) útmutatója szerint, a veszélyelemző eljárásokat és szabályozást, a jól működő GMP és GHP rendszer alapján működteti. 

Mindez azonban csak úgy történhetett, hogy minden bevételt visszaforgattak a fejlesztésekbe, és a tulajdonosok nem vették ki a nyereséget. Az elmúlt húsz évben több mint 5 milliárd forintos értékű beruházást valósítottak meg. Ennek következtében nem csak a gép és eszközparkot újították meg, hanem felújították az infrastruktúrát, új trágya, és terménytárolókat építettek, korszerűsítették a baromfi tartástechnológiát, átalakították a szarvasmarha telepet, a fejőházat. A szarvasmarha telep teljes korszerűsítése azonban még nem történt meg annak ellenére, hogy nyertek pályázati pénzeket. De a 3 milliárd forintnál is többe kerülő beruházást azért nem tudják megkezdeni, mert a pályázati árakhoz képest jelentősen megdrágultak az építőipari anyagok, az energiaárak, és a munkadíjak is. A kiszámíthatatlan árak miatt akár tönkre is mehet a cég, ekkora kockázatot pedig nem szabad felvállalni, fogalmazott a vezérigazgató.

Új fajták

Az alapvető tevékenységük a szántóföldi növénytermesztés ma is a cég működésének a bázisát jelenti. A hódmezővásárhelyi környéken, a már említett hét településen összesen négyezer hektáron folyik a „HÓDAGRÓ Zrt.” integrátori felügyelete mellett a szántóföldi növényi kultúrák termesztése. A legnagyobb területen, 1300 hektáron az őszi kalászost vetik, amelybe bele tartozik az őszi és a tavaszi búza, a tavaszi és az őszi árpa, a trtikálé. A megtermett terményekből zömmel vetőmagot állítanak elő. A Szegedi Gabona Kutató Intézettel közös pályázaton indultak új tritikálé fajták nemesítési projektjében. Évről évre gazdag szortimenttel látják el a gazdálkodóikat, akik minden évben jelen vannak a cég fajtabemutatóin. 

Az elmúlt évben a kedvezőtlen időjárás ellenére a szántóföldi növényeknél hektáronként 6-6,5 tonna átlagtermést értek el a búza és a tritikálé fajtáknál. A tritkálét már szemestakarmányként is kipróbálták a brojlercsirkénél, valamint a tejelő szarvasmarha állománynál, és biztatóak, jók az eredmények. Nem gondolta volna a kívülálló, hogy ezeket a terméseredményeket öntözés nélkül érték el. Igaz, kiválóak az adottságok, hiszen a földek átlagos AK értéke meghaladja a 30 aranykoronát. Öntözni csak a kukorica és a napraforgó vetőmag területét tudják. A cégnél is terjed a precíziós gazdálkodás technológiája, ennek megfelelően fejlesztették és fejlesztik a gépparkjukat, így a talajműveléstől kezdve a betakarításig a legkorszerűbb technológiával végzik a munkát. A vezérigazgató szerint a szántás nélküli talajművelést már az ezredforduló után kezdték el, így a talaj nedvességtartalmának egy részét meg tudják őrizni. A talajkímélő technológia mellett a növényvédelemben is jelentősen előbbre léptek, hiszen egy francia technológia bevezetésének köszönhetően a korábbihoz képest a felére csökkentették a növényvédő-szer felhasználását, dózisát.

Gazdag az állatállomány

A jó minőségű terményt is el kell tudni adni, ami a mai piaci körülmények között nem könnyű feladat. A vetőmag értékesítését segítik az input anyagok beszállítói. Az 500 hektáron megtermett napraforgót, a 400-600 hektáron betakarított kukoricát a szabadpiacon adják el és jelentős részét föltakarmányozzák szemesként és silóként az állatállománynál. A 300 hektáron termesztett őszi takarmánynövényt (az őszi rozsot tritikáléval váltották ki) a saját állatállományuk fogyasztja el. A 250 hektáron termesztett zöldborsó vetőmagot is jól tudják eladni. A lucerna 200 hektáron terem, 300 hektáron pedig repcét termesztenek. Szabó Lajos úgy véli, hogy nincsenek eladási kényszerben, mert elegendő a szárító kapacitásuk, és ki tudják várni a kedvező piaci árakat.

Ami az állattenyésztést illeti, a „HÓDAGRÓ Zrt.”-nél a brojlercsirke, a tejelő szarvasmarha, és a húsmarha tartását végzik. Az utóbbi két évben a fekete Holsten bikákat is felhizlalják, mivel a saját, kis kapacitású vágó hidjukon is feldolgoznak a saját tartású állományokból. A hústermékeket a helyi piacon értékesítik. A brojlercsirke évi 500 ezer egyedét Kisvárdának, a Master Food Kft. számára értékesítik. A Holsten-Fríz tejelő állományukban 650 tehéntől gyűjtik be a tejet, évente, a laktációs időszakban 12,2 ezer liter átlaggal, ami országosan a 8-12. helyre repíti fel a céget a hazai tejtermelők listáján. A tejet Szegedre, a Sole Mizo-nak értékesítik. A Charolais húsmarha állományukban 100 tehén egyedet tartanak, s ennek a szaporulatát értékesítik. S hogy teljes legyen a palettájuk, 500 juhot, és 8 magyar félvér törzskancát is gondoznak.

A Hódagró szabadidő park

A szolgáltatásuk keretében a 35 integrációban lévő gazdálkodót a szántóföldi növénytermesztés teljes termesztési technológiájának az elvégzésében segítik a legmodernebb gépekkel, eszközökkel. A vezérigazgató büszkén említi az alföldi tájba simuló szabadidő park komplexumot, amelyben az összes épületet nádtető borítja, így látványos, egységet alkot a 10 hektáron fekvő turisztikai központ. Itt egyidejűleg nyáron négyszáz embert tudnak ellátni, akik szórakozással, aktív pihenéssel tölthetik a szabad idejüket. Mindezeken felül jelentősek a természeti értékei is: csaknem 1 hektáros az a füvesített terület, amely alkalmas kiállítások megrendezésére, vagy, focipályaként történő használatra, továbbá 2 halastó szórakozási és horgászati lehetőséget lehetőségeket kínál.

A kastélyt körülölelő park pedig számos természeti és műszaki különlegességet mutat a kiránduló vendégek számára. Ugyancsak speciális kikapcsolódást biztosít a társaság vadászterülete. A vadásztársaság körzete a „Duna-Tisza-közi és Tiszántúli apróvadas vadgazdálkodási táj”-hoz tartozik, amely nettó 7100 ha területet ölel fel. A vadgazdálkodási körzet nagyobb része kiváló minőségű apróvadas területekből áll. Vadászati lehetőséget biztosítanak külföldi- és belföldi vadászok számára egyaránt. A területen elejthető vadak az őz, a mezei nyúl, a fácán és a saját nevelésű tőkés réce.

Szabó Lajos az idei Portfólió konferencián átvehette az „Év növénytermesztő” kitüntető címért járó plakettet, ami jelzi, hogy országosan is elismerik a cég sokszínű, eredményes tevékenységét.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai