Projekt a magas színvonalú oktatásért

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Kovács Elza és Juhász Csaba, docensek Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, 2022/02/14

Az agrárfelsőoktatás illeszkedése a piaci igényekhez

A mezőgazdaság a természeti erőforrások fenntartható használata során, azok gazdasági célú hasznosításán keresztül értéket hoz létre. Napjaink mezőgazdasága rendkívül gyors ütemben változik. Jellemző rá a sokszínűség, az integrált szemlélet, és gyorsan reagál a fogyasztók különböző igényeire. 
Az agrárszakterületen oklevelet szerzett mérnökök számára fontos, hogy értsék az erőforrásokat hatékonyan hasznosító gazdálkodási rendszerek működését. Ez olyan mezőgazdaságot jelent, amely összhangban van a változatos természeti környezettel és a változó gazdasági környezet mellett rugalmasan reagál például a termelési kockázatot ma meghatározó éghajlatváltozásra. Ma már elvárás a precíziós eszközök alkalmazása és a helyi erőforrások körforgásos gazdasági rendszerben való használata is.

Európai és hazai agrárképzési fejlesztési stratégia 

A felsőoktatás modernizálása több mint két évtizede tartó folyamat, miközben a gazdasági szereplők – beleértve az agrárszektort is – folyamatos kritikát fogalmaznak meg a képzés minőségével kapcsolatban. 

Az 1999-ben Bolognában létrejött Európai Felsőoktatási Térség alapjaiban változtatta meg a hazai felsőoktatást, néhány szak kivételével a hagyományos ötéves képzést felváltotta a kétlépcsős – alap- és mesterszintű – egyetemi képzés. A formai és tartalmi megújítás az európai felsőoktatási szabványok és irányelvek meghatározásával ugyanakkor csak 2005-ben kezdődött meg. Ekkor jelent meg a tanulási eredmény fogalma, amely azon ismeretek, készségek és képességek összességét jelenti, amelyeket a hallgató a tanulási folyamat során elsajátít. Ehhez a tanár- és tanításorientált gyakorlatot fel kellett váltania a tanuló- és tanulásorientált szemléletnek; a hallgató nem maradhat klasszikus értelemben „hallgató”, az oktatónak pedig hangsúlyosan be kell építenie a képzésbe a szakma gyakorlásához közvetlenül köthető készségek fejlesztését. A felsőoktatással szemben egyértelműek a követelmények, 2016 óta minden szakra vonatkozóan jogszabály rögzíti a tanulási eredményeken alapuló, kimeneti szempontú elvárásrendszert, amelynek elemei az ismeret, a tudás alkalmazásának készsége, a szakmai elhivatottság, valamint az önállóság és a szakmai felelősségvállalás. 

A Debreceni Egyetem Mező­gazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán megvalósult fejlesztések

A felsőoktatásban a tanulási eredmény alapú szemlélet kulcskifejezés, amelyet a gazdasági igények hívtak életre. A változás egyértelműen kihívás elé állította az oktatókat. A tantárgyszintű megközelítés elavulttá vált, különösen az interdiszciplináris, így az agrárszakok esetében is. Néhány példa arra, hogy ma az oktatási infrastruktúrának, az alkalmazott oktatásmódszertannak és az oktatói képességeknek együttesen milyen elvárásoknak kell megfelelniük. A három és fél éves alapképzések végére a frissen végzett mérnököknek például megfelelő szintű gyakorlati ismeretekkel kell rendelkezniük a termelés közvetlen irányításához, valamint egy adott gazdaságban, üzemben alkalmazott technológiai folyamatok szükség szerinti módosításához, illetve új technológiák bevezetéséhez. Képeseknek kell lenniük az üzemi méretű termelési folyamatok tervezésére, irányítására és szervezésére, az áruvá készítés, a termékek forgalmazása és tárolása során jelentkező feladatok vezetésére, szakigazgatási alapfeladatok ellátására, továbbá önálló vállalkozások létrehozására és azok gazdaságos üzemeltetésére. Az alapképzést követő további 2 év után pedig alkalmassá kell válniuk az adott agrárszakterületekhez köthető termeléssel és termékfeldolgozással összefüggő vezetői feladatok ellátására, továbbá szakhatósági ellenőrző, szakmai irányító, tervező, szintetizáló innovációs tevékenység végzésére is.

A 2014 és 2020 között megvalósult Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program egyik célterülete a képzési rendszerek munkaerőpiaci igényekhez való igazítása és a friss diplomások munkához jutásának elősegítése volt. A program többletfinanszírozással biztosította a fenti elvárások teljesítéséhez szükséges, minél gyorsabb és irányított tartalmi és módszertani megújítást. Az EFOP-3.4.3-16 pályázati konstrukció keretében 22 intézményben valósult meg fejlesztés, köztük az agrárképzést folytató hazai egyetemeken is.

A Debreceni Egyetemen az agrárképzés minőségi javításának feltétele volt a tantervek teljeskörű áttekintése és frissítése kifejezetten abból a célból, hogy a gyakorlati szemléletű képzés – amelynek korábban nagy hagyománya volt – és a készségfejlesztés – amelyhez azonban a hagyományostól eltérő oktatásmódszertani szemlélet szükséges – hangsúlyosabban jelenjen meg. A megújított szakmai tartalom mellett az oktatók felelőssége, hogy a friss diplomás képességei minél közelebb kerüljenek az agrár szakigazgatásban és a vállalkozásoknál elvártakhoz. A program keretében ezt támogatta az oktatók oktatásmódszertani továbbképzése, amely révén hatékony tudott lenni a készségfejlesztésre irányuló módszerek bevezetése. A hatékonyságot az oktatók több féléven keresztül mérték és értékelték, megbizonyosodva arról, hogy a jogszabály által előírt képzési kimeneti követelményeknek maradéktalanul meg tudnak felelni az adott szakokon végzettek.

A felsőoktatásban való bennmaradást elősegítő programok is bevezetésre kerültek. A többlet tanórák ellenére az alapképzésben hallgatói szempontból kritikusnak számító tantárgyakhoz kapcsolódó, felzárkóztató foglalkoztatások iránt nagy volt az érdeklődés. Azok a hallgatók is szívesen vették az ismereteiket kiegészítő, minden mesterszakhoz speciálisan kidolgozott kurzusokon való részvétel lehetőségét, akik az alapdiploma megszerzése után a specializációt is jelentő továbbtanulás mellett döntöttek. Az online elérhető, önálló tanulást segítő, elsősorban készségfejlesztésre irányuló tananyagok több mint kétszáz tantárgy vonatkozásában azonnal rendelkezésre álltak a 2020-ban kényszerű távoktatásra való átálláskor.

A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar vezetése úgy döntött, hogy belép a diplomásoknak kínált, rövid idejű képzéseket indító felsőoktatási intézmények sorába. 2021-től 21 különböző akkreditált kurzus keretében 52 órás továbbképzési lehetőséget kínál az élelmiszer-feldolgozás, az állattenyésztés, a növénytermesztés, a kertészet, a tápanyaggazdálkodás, a vízgazdálkodás, valamint a precíziós gazdálkodás területén.

Bízunk benne, hogy a fejlesztések elérték a kitűzött célt, és a Debreceni Egyetemen diplomát szerzett agrárszakemberek ma már rendelkeznek a gazdasági szempontból versenyképes, környezeti szempontból fenntartható mezőgazdaság működtetéséhez szükséges szakmai tudással, készségekkel és elhivatottsággal.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai