2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Jól vizsgáztak idén a martonvásári hibridek

Kategória: Növénytermesztés | 2014/10/20

Idén szeptemberben is zsúfolásig megteltek a martonvásári MTA-ATK Mezőgazdasági Intézet termei a már hagyományos kukorica fajtabemutatón, amelyre lapunkat a Marton Genetics hibrideket forgalmazó Bázismag Kft. invitálta.

A rendezvényt Bedő Zoltán főigazgató nyitotta meg, amelynek első előadását Feldman Zsolt helyettes államtitkár tartotta, aki a hazai mezőgazdasági termelésen belül elsősorban a gabonatermesztés helyzetét ismertette.

Mint a helyettes államtitkár elmondta az idei év sajátságos időjárása ellenére a terméseredmények nem maradnak el, sőt jobbak a tavalyiaknál, egyedül a búzatermésen belüli magas takarmánybúza arány számít kirívónak. A hosszú távú agrárstratégiára rátérve megjegyezte, hogy az OECD és FAO adataival egyetértésben azzal számolhatunk, hogy a világ agrártermelése kissé lassulni fog, már csak a klímaváltozás hatásai miatt is, ami máshol is jelentősen befolyásolja az agrárium teljesítményét. Ennek megfelelően a gabona­piacot jellemző magas árszintek tartósan fenn fognak maradni. Ebből következően ez a tartósan magas árszint meg fog maradni az állati termékek piacán is. Viszont az élelmiszerek árai, mint az már az elmúlt időszakban is tapasztalható volt, kis mértékben mérséklődni fognak. Ez nehéz helyzet elé állítja majd a feldolgozóipart, amely tartósan magas terményárakkal, de csökkenő élelmiszerárakkal kell hogy működjön. Viszont a kereslet, a fogyasztás egészében nőni fog, tehát a gabonaszektort világszinten jellemző árumozgás továbbra is élénk marad, amiből kimaradni nem érdeke a magyar agrárgazdaságnak.

Marton L. Csaba tudományos osztályvezető előadásában bemutatta a martonvásári kukoricanemesítés múltját és a jelenleg vezető martonvásári hibrideket. Előadásában kiemelte az idei év időjárási sajátosságait, amelyek eredményeképpen későbbi betakarításra és magasabb szemnedvességtartalomra kell számítani.

Bedő Zoltán a martonvásári búzafajták ismertetése során kitért az Európában egyre terjedő sárga rozsdára, amellyel szemben azonban a már ismert martonvásári fajták (Mv Nádor, Mv Kolompos, Mv Krajcár, Mv Pengő) jó toleranciaszintet mutatnak.

Az előadások sorát Dr. Oross Dénes, a Bázismag Kft. ügyvezetője zárta. Bemutatta a hazai kukoricapiac jelenlegi helyzetét, és kiemelte, hogy a magyar genetika a határainkon túl is egyre sikeresebb.

Korszerű kukoricahibridek

A legutóbbi évtized volt a legtermékenyebb az eltelt 60 évből: nagyszámú martonvásári hibridkukorica kapott állami minősítést Magyarországon és a határainkon túl. Az új hibridek felölelik a FAO 200 – FAO 600 közötti éréscsoportot, közülük a legtöbbet szemes hasznosításra minősítettek. Emellett nagy sikerrel termesztik a „leafy” silókukoricákat, ugyanakkor népszerű csemegekukorica-hibrid is található a választékban.

Az összes piaci szereplőt figyelembe véve Martonvásár a Marton Genetics hibridek köztermesztésben elfoglalt arányával a negyedik, míg a magyar fajtatulajdonosok közül napjainkban az első helyen áll.

A martonvásári kukoricahibridek vetőmag-felhasználása külföldön a hazai növekedés mértékét is meghaladja. Az elmúlt évtizedben e vetőmagok eljutottak Oroszországba, Ukrajnába, Horvátországba, Török­országba és Iránba, míg az EU területén fontos célpiac lett Szlovákia, Csehország, Románia, Bulgária és Len­gyel­ország. De ismerik és termelik már Franciaország és Spanyolország gazdálkodói is.
Az új Marton Genetics hibridek termőképesség szempontjából kiválóan vizsgáztak az extrém éghajlati körülmények között, továbbá rekordterméseket értek el a nagyon jó adottságokkal rendelkező gazdálkodók termőföldjein.

A „leafy”-típusú silóhibridek (Massil, Nutrisil, Megasil, Siloking) csőfeletti levélszáma 9–12, alsó leveleik sokáig zöldek maradnak, így a silózásra kedvező állapot sokáig fennmarad. Beltartalmi eredményeiknek köszönhetően jó minőségű, magas energiatartalmú szilázs készíthető belőlük, amely tökéletes takarmány a magas hozamú tejtermelő és húsmarha-állományok számára.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza