Béla
Folytatódhat a magyar agrárium felzárkózása
Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: Agrárium infó, 2022/02/21
Véget ért a 2022-es év első, nagyszabású kiállítása a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban. Bár az idei 40. AGROmashEXPO látogató száma – a járványhelyzet miatt – elmaradt a megszokottól, a csaknem 200 elégedett kiállító és a 15 ezer látogató igazolta a szervezők döntését, hogy itt volt az ideje visszatérni a virtuális világból a valódi kiállítói térbe.
A kilátogatóknak idén újra lehetségük volt a többfajta munkagép megtekintésére
(Fotó: Agroinform)
A kiállítás megnyitóján Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a beszédében hangsúlyozta, hogy az elmúlt években a magyar agrárium érdemben kezdte meg a felzárkózást az EU fejlettebb agrárgazdaságaihoz: míg a magyar mezőgazdaság területi termelékenysége 2010-ben az uniós átlag 41, ma 66 százalékán áll. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar kormány történelmi jelentőségű döntést hozott azzal, hogy háromszorosára növelte a vidékfejlesztési forrásokat.
Ma az agrártechnológia néhány tekintetben előrébb jár az űrtechnológiánál, jelentette ki Feldman Zsolt. Az élelmiszergazdaságban történtek korszakváltásnak nevezhető, amely keretében technológiai és generációváltás zajlik, egyidőben a fogyasztási szokások változásával. E korszakváltás nyertese lehet az agrárium és a magyar gazdák, akiknek a figyelmét fel kell hívni arra, hogy a nemzetközi piaci igényeknek való megfelelés nem mehet az évtizedeken keresztül megszokott módszerekkel. Az államtitkár szerint a termelők közötti, és a termékpályák különböző szintjein történő együttműködésre van szükség. Ennek eredményét a jelenlegi energiapiaci válságban már le lehet mérni: azok vannak előnyben, akik közösen tudták megszervezni beszerzéseiket.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a megnyitó ünnepségen azt hangsúlyozta, hogy az agrártechnológia fejlődése rendkívüli, főképp azzal összehasonlítva, hogy a gazdálkodók évszázadokon át szinte ugyanazt a tudást adták át nemzedékről nemzedékre. Győrffy Balázs hozzátette, hogy a kamara fontos feladatának tekinti az újítások megismertetését a termelőkkel, hogy javíthassák a termelékenységüket, és ezzel egyre nagyobb jövedelmet érhessenek el. A technológia, az agrárdigitalizáció alapjaiban változtatta meg az agrárgazdaságot – ma más sokszor a fiúk tanítják az apákat, mondta az elnök. A köztestület szerepe pedig ebben az, hogy az innovatív megoldások becsatornázása a NAK Techlab programon keresztül, amely a fiatal innovátorokat hozta össze a nagyvállalatokkal.
A 40. AGROmashEXPO számos szakmai programot kínált. Ezek közül is kiemelkedett a Gabonatermesztők Országos Szövetségének hagyományos szántóföldi szakmai napja. A konferencián Feldman Zsolt államtitkár jelezte, hogy a gazdálkodók számára az egységes kérelmek idei benyújtása megszokott módon, április elején indul majd, az igényelhető támogatások feltételei nem módosulnak. Idén 1,3 milliárd eurónyi forrás használható fel a közvetlen támogatásokra, ez a forrás körülbelül 219 euró/ha SAPS és zöldítési együttes támogatást tesz majd lehetővé az idei évi kérelmekhez kapcsolódóan.
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervét Magyarország az elsők között nyújtotta be az Európai Bizottságnak. A magyar kormány az uniós forrásokhoz 80 százalékos nemzeti kiegészítő támogatást biztosít, így történelmi léptékű fejlesztési forrás jut az agráriumba. A Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódó területalapú támogatások kapcsán elhangzott, hogy a 2022-elejével induló új agrár-környezetgazdálkodási és új ökológiai gazdálkodási programokhoz a kérelmeket tavaly év végén kellett benyújtani. A gazdálkodók közel 1,3 millió hektárra nyújtottak be támogatási igényt az agrár-környezetgazdálkodási program keretében, ez körülbelül duplája az eddigieknek. Az államtitkár a lehetőségeket elemezve kijelentette: az a gazdálkodó, amelyik jó kérelmet nyújtott be, 2022 első negyedévében pozitív döntésre számíthat. Az ütemes és gyors elbíráláshoz az Agrárminisztérium minden előkészületet megtett.
Feldman Zsolt elmondta azt is, hogy az új agrárkörnyezet-gazdálkodási (AKG) programra közel 1,3 millió hektáros területre nyújtottak be támogatási kérelmet a gazdálkodók, ami az előző programhoz képest duplázást jelentene. Az AKG-re egyébként 360 milliárd forintot allokáltak, három évre, vagyis évi 120 milliárd forintot. Ökológiai gazdálkodás címén 180 ezer hektárra érkezett támogatási igény, ami az agrártárca várakozásainak megfelelő. A magyar élelmiszergazdaság exportja számára kulcskérdés, hogy miből van megfelelő árualapunk – ebből a szempontból pedig a baromfi, zöldségfeldolgozás, a gabonatermesztés, illetve az erre alapozott, magasabb hozzáadott értékű állattenyésztési termékek, mint a tej és a hústermelés – nem csak a baromfi – lehetnek ígéretesek.
A mezőgazdaság modernizációjának központi kérdése a legkorszerűbb digitális technológiák alkalmazása, a precíziós gazdálkodásra való átállás. Az ezt ösztönző pályázatra, a 100 milliárd forintos keretre összesen 210 milliárd forint igény érkezett a gazdáktól. Ütemesen zajlik a benyújtott pályázatok bírálata, eddig több mint 50 milliárd forint támogatás odaítéléséről született támogatói döntés. A gazdálkodók 6900 darab precíziós gép vásárlását kívánják ennek a forrásnak a segítségével megvalósítani, közel fele részben precíziós munkagépeket és 40 százalékban precíziós erőgépeket vásárolva a támogatás segítségével. A szántóföldi növénytermesztők számára kiírt terményszárítók, és -tisztítók fejlesztésének támogatása felhívásra óriási érdeklődést tanúsítottak a termelők, a betervezett 50 milliárd forintos forráshoz képest 186 milliárd forintnyi támogatásra nyújtottak be kérelmet. A szükséges többletforrások biztosítottak, folyamatos a döntéshozatal, eddig már 200 termelő részesült mintegy 53 milliárd forint támogatásban, de ezek a számok folyamatosan emelkednek, mondta az államtitkár.
A Termékfejlesztési díj nyertesei
Az idei évben is nagy számmal érkeztek pályázatok a Hazai és Nemzetközi Termékfejlesztési Díjakra. A kiállítók azonos számban indultak a megmérettetésen mind a hazai, mind a nemzetközi díjakért.
A hazai mezőgazdaság jeles képviselőiből álló zsűri kétfordulós bírálat után meghozta döntését. A nyertesek a rendezvény nyitónapján vehették át a díjaikat. A legfőbb bírálati szempontok között szerepelt többek között a termék újszerűsége, a környezetre gyakorolt hatása, a termék innovatív szerepe az agráriumban és alkalmazhatósági értéke a gyakorlatban.
NAGYDÍJAT KAPOTT
Hazai Termékfejlesztési díj – Gépesítés kategóriában:
- KOMÁROMIGÉP Kft. – KG-6000 típusú, 6 méter munkaszélességű, hidraulikusan csukható szárzúzó
A korábban Magyarországon, ilyen munkaszélességben soha nem gyártott szárzúzó mind a hazai, mind a nemzetközi piacon nagy űrt tölthet be az elkövetkező években. A KG-6000 típusú szárzúzót elsősorban a nagy gazdálkodóknak ajánlják, amely alkalmas 8 sor kukorica, napraforgó, illetve legelőterületek zúzására, tisztán tartására.
Nemzetközi Termékfejlesztési díj – Gépesítés kategóriában:
- Austro Diesel GmbH. – Massey Ferguson 8S.265 Exclusive traktor
A Massey Ferguson tízévente drasztikusan frissíti erőgépei megjelenését, illetve technológiai kínálatát. Az aktuális, évtizedes iránymutatást kijelölő széria, amin a gyártó bemutatja jövőbemutató újításait az MF 8S szériában belül, az MF 8S.265 Exclusive traktor. A traktorhoz elérhető a saját fejlesztésű, Dyna E-Power névre keresztelt hajtómű, aminek a különlegessége a duplakuplungos felépítés.
KÜLÖNDÍJAT KAPOTT
Hazai Termékfejlesztési díj
Digitalizáció kategóriában:
- Afflield Kft. – MachineryGuide NODE AutoSteer robotkormány
Gépesítés kategóriában:
- FLIEGL ABDA Gépgyártó Kft. – FLIEGL PFW 27500 Alpha-Line szivattyús tridem tartálykocsi
Nemzetközi Termékfejlesztési díj – Gépesítés kategóriában:
- DM-KER Nyrt. – Agrifac Condor V. önjáró permetezőgép
- FLIEGL ABDA Gépgyártó Kft. – FLIEGL KSE 680 láncos-tárcsás borona
- ROYAL TRAKTOR ZRT. – FARMTRAC 25G 4WD teljesen elektromos kompakt traktor
PRÉMIUM OKLEVELET KAPOTT
Hazai Termékfejlesztési díj
Digitalizáció kategóriában:
- MARTON GENETICS – Mesterséges intelligenciával ellátott döntéstámogató rendszer a növénynemesítésben
Gépesítés kategóriában:
- Hári Tech Kft. – HariTech – HariBot teljesen önvezető, univerzális robot
- KÜHNE Mezőgazdasági Gépgyár Zrt. - Kühne KRT-6 Rövidtárcsa
Nemzetközi Termékfejlesztési díj
Gépesítés kategóriában:
- Auditker Kft. – AGROFROST FROSTGUARD S20 fagyvédelmi rendszer
Input kategóriában:
- Corteva Agriscience (Pioneer Hi-Bred Magyarország Kft.) – Viballa gyomirtó szer
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Szójatermelés: az import csökkentése a célA szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza