2026. 09. 20., vasárnap
Friderika
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Integrátor szerepben a Nitrogénművek

Kategória: Növénytermesztés | 2014/10/20

A Nitrogénművek Zrt. a magyar agráriumban egyedülálló integrált szervezetet hozott létre, amely a vetőmagtól a terménykereskedelemig átfogóan kiszolgálja a magyarországi mezőgazdasági termelőket, agrárgazdaságokat, gazdákat.

A sajtótájékoztatóval egybekötött partnertalálkozón Bige László, a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója és az egyes ágazatok vezetői mutatták be a Nitrogénművek Zrt. fejlesztéseit, beruházásait.

Az elmúlt egy év során a Nitrogénművek Zrt. a magyar agráriumban olyan egyedülálló integrált szervezetet hozott létre, amely az eddigi műtrágyagyártás mellett vetőmag- és növényvédőszer-értékesítéssel, valamint terménykereskedelemmel is foglalkozik. Ezzel a vetőmag földbe kerülésétől a termény értékesítéséig átfogóan kiszolgálja a mezőgazdasági végfelhasználókat, agrárgazdaságokat, gazdákat. „Cégünk alapelve a folyamatos megújulás, innováció, ezért úgy láttuk, hogy ma már nem elég, ha csak műtrágyagyártással foglalkozunk, hanem egy olyan cégre van szükség, amely a teljes növénytermesztési folyamatot átfogja és kiszolgálja, ezáltal pedig jobb terméseredmények elérését és költséghatékonyabb gazdálkodást tesz lehetővé. Mivel a 2009-ben létrehozott Genezis Partnerhálózat szakmailag képzett munkatársai teljes ismerettel rendelkeznek a magyar piacról, és az ország teljes területét lefedik, ezért kézenfekvő megoldás volt a már meglévő értékesítő hálózat továbbfejlesztése és az új üzletágak létrehozása” – nyilatkozta Bige László elnök-vezérigazgató.


Markovics Zsolt, Szabó Szilárd, Bige László, Suba Péter, Rácz Zoltán, Dr. Kiss Csongor

Új üzletágak

Az elmúlt 24 évben a vetőmag-feldolgozás technikai háttere és technológiája ugyan rengeteget fejlődött, a Magyarországon elérhető vetőmag minősége azonban nem követte ezt. „Az új, vetőmag üzletágunk ezért saját portfóliót alakít ki, amely az elérhető nagyszámú hibrid és fajta vetőmag helyett sokkal inkább a minőségi termékekre fókuszál, illetve arra, hogy a hazai klímának és termesztési körülményeknek megfelelő vetőmag legyen elérhető a gazdák számára, mégpedig legjobb ár/érték arányban. Elképzeléseinket a piac már most visszaigazolta, hiszen az idei vetésszezonban kikerült Genezis repce vetőmagot több mint 1500 hektáros vetésterületen vetették el, a teljes eladást tekintve pedig több mint 10%-os piaci részesedést sikerült elérnünk” – tájékoztatott Suba Péter, a Nitrogénművek Zrt. kereskedelmi vezérigazgató-helyettese.

Mivel a termelési folyamatnak gyakorlatilag akkor van vége, amikor az értékesítés is megtörténik, ezért nemcsak vetőmag-értékesítéssel, hanem terménykereskedelemmel is bővült a cég profilja. „Új, terménykereskedelmi üzletágunk napi szinten kapcsolatot tart a magyarországi és a környező országok feldolgozóival, továbbá a nagy kereskedőkkel. Ennek eredményeképpen nemcsak versenyképes árakat tudunk nyújtani a növénytermesztők számára, de folyamatosan információkkal látjuk el őket a teljes piacra vonatkozóan. Ez pedig komoly segítséget jelenthet annak eldöntésében, mikor érdemes értékesíteni terményüket. Mivel a cég a vetéstől a terményértékesítésig lefedi a növénytermesztés teljes folyamatát, így a termelési lánc lecsökkentésével a gazdák jelentős költségeket takaríthatnak meg, és az uniós nyomon­követhetőségi előírásoknak is könnyebb eleget tenni” – hangsúlyozta Suba Péter.

Továbbra is vezető a műtrágyagyártásban

Az új üzletágak mellett a Nitrogénművek Zrt. természetesen továbbra is nagy hangsúlyt fektet a műtrágyatermelésre, hiszen közel 70%-os piaci részesedésével az ország vezető műtrágyaellátója. A cég az elmúlt években összesen 30 milliárd forintot fordított fejlesztésekre, amelyen belül 2014 őszéig befejeződött a Pétisó-üzemet ellátó új semlegesítő üzemrész, elkészült az új dolomitőrlő, a savüzem kapacitása pedig 1650 tonna/nap kapacitásról 1800 tonna/nap kapacitásra bővült. „A folyamatos fejlesztéseknek, bővítéseknek alapot ad, hogy európai összehasonlításban a magyarországi műtrágya-felhasználás továbbra is a középmezőnyben van. Az éves szinten 59 kg/ha felhasznált nitrogén-hatóanyaggal szembetűnően elmaradunk a tőlünk nyugatabbra lévő országok tápanyag-utánpótlási gyakorlatától. Ez pedig azt jelenti, hogy a hazai mezőgazdaság műtrágya-felhasználásában még jelentős potenciál van mind a gazdák, mind a Nitrogénművek számára, ami éves szinten a műtrágyapiac 4–5%-os növekedését jelentheti” – mondta el Bige László.

„A termelés hatékonyságának növelése mellett intenzív kampányt folytatunk azért, hogy a magyar mezőgazdaságban csak kiváló minőségű műtrágyákat használjanak. Független vizsgálószervezetek (SGS, NÉBIH) bevonásával több éve végezzük a piacon található műtrágyák vizsgálatát. Az idei eredmények azt mutatják, hogy a ma piacon lévő, bizonytalan eredetű műtrágyák 11,4%-a nem tartalmazza a csomagoláson feltüntetett hatóanyagokat. Márpedig a műtrágya napjainkban nagyon drága termék, így ha hiányoznak a hatóanyagok, az komoly anyagi károkat okozhat a termelőknek” – emelte ki Bige László.

500-ak Klubja

A minőségi növénytermesztés érdekében számos tápanyag-utánpótlási kísérletsorozatot végez a cég. Ezek közül legjelentősebb a két évvel ezelőtt országosan elindított 500-ak Klubja, amely a Nitrogénművek Zrt. szakmai irányításán alapuló, modern műtrágyázási kísérletsorozat. „A kísérletben résztvevő gazdák számára adott földterületre és növényi kultúrára szabottan kidolgozzuk a tápanyag-utánpótlási technológiát. A vizsgálati eredmények pedig magukért beszélnek, hiszen a 2013-as betakarítású repceeredmények alapján a 2,16 tonna/ha termőkapacitást sikerült 3,93 tonna/ha-ra növelni, ami mintegy 150 ezer forint többletjövedelmet eredményez hektáronként” – tájékoztatott Suba Péter. „Terveink között szerepel, hogy a jövőben ezt a kísérletsorozatot nemcsak kísérletszámban bővítjük, de a kijuttatott tápanyag mellett a növénytermesztési technológia komplett folyamatát lefedjük. Tehát a vetőmag, a műtrágyák és a növényvédő szerek alkalmazásának együttes hatásait fogjuk komplexen vizsgálni” – mondta el a szakember.

Folyamatos beruházások

Az új üzletágak létrehozása mellett jelenleg is folynak beruházások, amelyek összértéke meghaladja a 350 millió eurót. A 2017-ig megvalósuló fejlesztések közül folyamatban van egy új, 1500 tonna/nap kapacitású salétromsavüzem építése, amelyhez egy új tartálypark telepítése is kapcsolódik. Már folyik az ammóniaüzem kapacitásbővítése is, amely napi 1200 tonnáról 1650 tonnára növeli az ammóniatermelési kapacitást, és amelynek eredményeként a gyár évi műtrágya-termelése a jelenlegi egymillió tonnás volumenről 1 millió 650 ezer tonnára emelkedik. Sor kerül a Pétisó-üzem teljes rekonstrukciójára és kapacitásának bővítésére, és egy új, 2000 tonna/nap kapacitású granulálóüzem is belép majd a termelésbe. Terveink szerint 2015-ben megépül egy nagy kapacitású csomagolóüzem, illetve egy 50 000 tonnás, síkraktárral ellátott logisztikai központ. Az új üzletágak kiszolgálására pedig 115 kamiont vásárolunk, melynek leszállítása már folyamatban van. Mindezek eredményeképpen a Nitrogén­művek Zrt. Európa legkorszerűbb műtrágyagyára lesz, és mintegy 250 új munkahely jön létre.

– A beruházásokkal az volt a célunk, hogy először is a Nitrogénművek mai 1–1,1 millió tonnás kapacitását 1,65 millió tonnára emeljük; másodszor, hogy a lehető legmagasabb szinten betartsuk a környezetvédelmi szempontokat; harmadszor pedig, hogy az energiafelhasználásunkat olyan szintre csökkentsük, amivel már Európa élmezőnyébe tudunk tartozni. A negyedik pedig, hogy mindezzel mintegy 250 új munkahelyet tudunk létesíteni. Ha összeadjuk a 2008-as válság óta megvalósított fejlesztéseket, a Nitrogénművek és a Bige Holdig Cso­port körülbelül 500 új munkahelyet hozott létre – foglalta össze Bige László a fejlesztések céljait a partnerta­lálkozón.

– Ezeknek a beruházásoknak az eredménye egy olyan Nitrogénművek lesz, amely minden részterületen új és minden részterületen csúcstechnológiát alkalmaz. Így elérjük azt, hogy a közép-kelet-európai régióban piacvezetők leszünk a nitrogéntípusú műtrágyák gyártásában. A verseny óriási ezen a téren, Magyarországon a piaci részesedésünk 60–70% között van. Nyilván szeretnénk ezen a piaci pozíción némileg javítani, de a teremékek nagy részét exportálni fogjuk abba a tíz környező országba, ahol jelen vagyunk a saját cégeinkkel, irodáinkkal. Az eredmény mintegy 40–45 milliárd forintos árbevétel-növekedés lesz, amelynek közel 70%-a exportból fog származni.

– Az inputkereskedelemmel pedig azt szeretnénk üzenni a piacnak, a partnereinknek, a vevőinknek, hogy olyan szemléletet fogunk megvalósítani az inputkereskedelemben, ami kizárólag róluk szól. Nagyon magas szintű szakmaiságot, megbízhatóságot, kiszámíthatóságot szeretnénk vinni ebbe a rendszerbe, hogy ne elsősorban csak a pénzről és a marketingről legyen szó. Nemcsak egy terméket szeretnénk eladni, hanem termelési technológiát, egy csomagot: műtrágyát, vetőmagot, növényvédő szert együtt. […] Úgy szeretnénk ezt elérni, hogy a végfelhasználó kiskereskedők azért jöjjenek hozzánk, mert többet kapnak, mint máshol – összegzett Bige László.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?
DélKerTÉSZ: Stabil lábakon a gazdálkodás
A DélKerTÉSZ (Délalföldi Kertészek Szövetkezete) állandó, aktuális feladatai közé tartozik a 450 termelő összefogása, a hazai hajtatott zöldségek (főként paprika és paradicsom) piaci pozíciójának erősítése, valamint a 2026 áprilisában elindított szentesi mentorprogram és az új értékesítési csatornák működtetése. Ennek fényében mindig fontos feladatokat kell megoldani a szövetkezet vezetésének. Nagypéter Sándorral, a TÉSZ elnökével beszélgettünk.
A hazai mezőgazdaság versenyképességét a fémzárolt vetőmagok használata garantálja
A klímaváltozás, az aszály, a vízhiány komoly kihívás elé állította a magyar mezőgazdaságot és a vetőmagágazatot, ami nemcsak a gyenge terméseredményekben mutatkozik meg, hanem a vetőmag-előállítás biztonságát is veszélyezteti. Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetője, egyben a Vetőmag Szövetség elnökségi tagja, a Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Szekcióbizottság elnöke álláspontja szerint az exportpiaci bizonytalanságokkal és növekvő költségekkel párosulva olyan nehéz helyzet alakult ki, amelynek kezelésére széles összefogás mellett gyors alkalmazkodásra, innovatív nemesítésre és tervszerű cselekvésre, fokozottabb öntözésfejlesztésre van szükség.
A GOSZ-VSZT-NAK őszi búza és őszi káposztarepce kísérletek eredményei
A szélsőséges időjárás az idei GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérletek eredményeiben is megmutatkozott: jelentős különbségek alakultak ki az egyes országrészek között. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésében zajló, egységes módszertan szerint végzett posztregisztrációs kísérletek ugyanakkor idén is értékes információkat adnak a gazdálkodók számára.
Talajművelés: követhető hagyományok
Az idei aszály a gazdák harmadának sorsát megpecsételheti. A károsult gazdák nagy része a négy évvel ezelőtti szárazsághoz képest is rosszabb helyzetre számít. Egy Debrecen környéki termelő szerint a szemes kukorica az aszály miatt már silónak sem alkalmas. Sok száz milliárdos a becsült kár, a mezőgazdaság az ország nemzeti össztermékét is fél-egy százalékkal ronthatja az idén.
Az Isterra Közép-Európa Kft. integrációs tevékenysége zárt rendszerre épül
Bár a vetőmagágazat egésze a piaci nehézségek és az aszályos időjárás miatt az elmúlt időszakban gyengébb évet zárt a korábbi történelmi rekordokhoz képest, az Isterra Közép-Európa Kft. stabilan tartja pozícióját a hazai piacon. Az Isterra Közép-Európa Kft. pénzügyileg stabil, sikeres éveket tudhat maga mögött, jelentette ki Perczel Péter ügyvezető igazgató.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza