2025. 05. 15., csütörtök
Zsófia
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Integrátor szerepben a Nitrogénművek

Kategória: Növénytermesztés | 2014/10/20

A Nitrogénművek Zrt. a magyar agráriumban egyedülálló integrált szervezetet hozott létre, amely a vetőmagtól a terménykereskedelemig átfogóan kiszolgálja a magyarországi mezőgazdasági termelőket, agrárgazdaságokat, gazdákat.

A sajtótájékoztatóval egybekötött partnertalálkozón Bige László, a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója és az egyes ágazatok vezetői mutatták be a Nitrogénművek Zrt. fejlesztéseit, beruházásait.

Az elmúlt egy év során a Nitrogénművek Zrt. a magyar agráriumban olyan egyedülálló integrált szervezetet hozott létre, amely az eddigi műtrágyagyártás mellett vetőmag- és növényvédőszer-értékesítéssel, valamint terménykereskedelemmel is foglalkozik. Ezzel a vetőmag földbe kerülésétől a termény értékesítéséig átfogóan kiszolgálja a mezőgazdasági végfelhasználókat, agrárgazdaságokat, gazdákat. „Cégünk alapelve a folyamatos megújulás, innováció, ezért úgy láttuk, hogy ma már nem elég, ha csak műtrágyagyártással foglalkozunk, hanem egy olyan cégre van szükség, amely a teljes növénytermesztési folyamatot átfogja és kiszolgálja, ezáltal pedig jobb terméseredmények elérését és költséghatékonyabb gazdálkodást tesz lehetővé. Mivel a 2009-ben létrehozott Genezis Partnerhálózat szakmailag képzett munkatársai teljes ismerettel rendelkeznek a magyar piacról, és az ország teljes területét lefedik, ezért kézenfekvő megoldás volt a már meglévő értékesítő hálózat továbbfejlesztése és az új üzletágak létrehozása” – nyilatkozta Bige László elnök-vezérigazgató.


Markovics Zsolt, Szabó Szilárd, Bige László, Suba Péter, Rácz Zoltán, Dr. Kiss Csongor

Új üzletágak

Az elmúlt 24 évben a vetőmag-feldolgozás technikai háttere és technológiája ugyan rengeteget fejlődött, a Magyarországon elérhető vetőmag minősége azonban nem követte ezt. „Az új, vetőmag üzletágunk ezért saját portfóliót alakít ki, amely az elérhető nagyszámú hibrid és fajta vetőmag helyett sokkal inkább a minőségi termékekre fókuszál, illetve arra, hogy a hazai klímának és termesztési körülményeknek megfelelő vetőmag legyen elérhető a gazdák számára, mégpedig legjobb ár/érték arányban. Elképzeléseinket a piac már most visszaigazolta, hiszen az idei vetésszezonban kikerült Genezis repce vetőmagot több mint 1500 hektáros vetésterületen vetették el, a teljes eladást tekintve pedig több mint 10%-os piaci részesedést sikerült elérnünk” – tájékoztatott Suba Péter, a Nitrogénművek Zrt. kereskedelmi vezérigazgató-helyettese.

Mivel a termelési folyamatnak gyakorlatilag akkor van vége, amikor az értékesítés is megtörténik, ezért nemcsak vetőmag-értékesítéssel, hanem terménykereskedelemmel is bővült a cég profilja. „Új, terménykereskedelmi üzletágunk napi szinten kapcsolatot tart a magyarországi és a környező országok feldolgozóival, továbbá a nagy kereskedőkkel. Ennek eredményeképpen nemcsak versenyképes árakat tudunk nyújtani a növénytermesztők számára, de folyamatosan információkkal látjuk el őket a teljes piacra vonatkozóan. Ez pedig komoly segítséget jelenthet annak eldöntésében, mikor érdemes értékesíteni terményüket. Mivel a cég a vetéstől a terményértékesítésig lefedi a növénytermesztés teljes folyamatát, így a termelési lánc lecsökkentésével a gazdák jelentős költségeket takaríthatnak meg, és az uniós nyomon­követhetőségi előírásoknak is könnyebb eleget tenni” – hangsúlyozta Suba Péter.

Továbbra is vezető a műtrágyagyártásban

Az új üzletágak mellett a Nitrogénművek Zrt. természetesen továbbra is nagy hangsúlyt fektet a műtrágyatermelésre, hiszen közel 70%-os piaci részesedésével az ország vezető műtrágyaellátója. A cég az elmúlt években összesen 30 milliárd forintot fordított fejlesztésekre, amelyen belül 2014 őszéig befejeződött a Pétisó-üzemet ellátó új semlegesítő üzemrész, elkészült az új dolomitőrlő, a savüzem kapacitása pedig 1650 tonna/nap kapacitásról 1800 tonna/nap kapacitásra bővült. „A folyamatos fejlesztéseknek, bővítéseknek alapot ad, hogy európai összehasonlításban a magyarországi műtrágya-felhasználás továbbra is a középmezőnyben van. Az éves szinten 59 kg/ha felhasznált nitrogén-hatóanyaggal szembetűnően elmaradunk a tőlünk nyugatabbra lévő országok tápanyag-utánpótlási gyakorlatától. Ez pedig azt jelenti, hogy a hazai mezőgazdaság műtrágya-felhasználásában még jelentős potenciál van mind a gazdák, mind a Nitrogénművek számára, ami éves szinten a műtrágyapiac 4–5%-os növekedését jelentheti” – mondta el Bige László.

„A termelés hatékonyságának növelése mellett intenzív kampányt folytatunk azért, hogy a magyar mezőgazdaságban csak kiváló minőségű műtrágyákat használjanak. Független vizsgálószervezetek (SGS, NÉBIH) bevonásával több éve végezzük a piacon található műtrágyák vizsgálatát. Az idei eredmények azt mutatják, hogy a ma piacon lévő, bizonytalan eredetű műtrágyák 11,4%-a nem tartalmazza a csomagoláson feltüntetett hatóanyagokat. Márpedig a műtrágya napjainkban nagyon drága termék, így ha hiányoznak a hatóanyagok, az komoly anyagi károkat okozhat a termelőknek” – emelte ki Bige László.

500-ak Klubja

A minőségi növénytermesztés érdekében számos tápanyag-utánpótlási kísérletsorozatot végez a cég. Ezek közül legjelentősebb a két évvel ezelőtt országosan elindított 500-ak Klubja, amely a Nitrogénművek Zrt. szakmai irányításán alapuló, modern műtrágyázási kísérletsorozat. „A kísérletben résztvevő gazdák számára adott földterületre és növényi kultúrára szabottan kidolgozzuk a tápanyag-utánpótlási technológiát. A vizsgálati eredmények pedig magukért beszélnek, hiszen a 2013-as betakarítású repceeredmények alapján a 2,16 tonna/ha termőkapacitást sikerült 3,93 tonna/ha-ra növelni, ami mintegy 150 ezer forint többletjövedelmet eredményez hektáronként” – tájékoztatott Suba Péter. „Terveink között szerepel, hogy a jövőben ezt a kísérletsorozatot nemcsak kísérletszámban bővítjük, de a kijuttatott tápanyag mellett a növénytermesztési technológia komplett folyamatát lefedjük. Tehát a vetőmag, a műtrágyák és a növényvédő szerek alkalmazásának együttes hatásait fogjuk komplexen vizsgálni” – mondta el a szakember.

Folyamatos beruházások

Az új üzletágak létrehozása mellett jelenleg is folynak beruházások, amelyek összértéke meghaladja a 350 millió eurót. A 2017-ig megvalósuló fejlesztések közül folyamatban van egy új, 1500 tonna/nap kapacitású salétromsavüzem építése, amelyhez egy új tartálypark telepítése is kapcsolódik. Már folyik az ammóniaüzem kapacitásbővítése is, amely napi 1200 tonnáról 1650 tonnára növeli az ammóniatermelési kapacitást, és amelynek eredményeként a gyár évi műtrágya-termelése a jelenlegi egymillió tonnás volumenről 1 millió 650 ezer tonnára emelkedik. Sor kerül a Pétisó-üzem teljes rekonstrukciójára és kapacitásának bővítésére, és egy új, 2000 tonna/nap kapacitású granulálóüzem is belép majd a termelésbe. Terveink szerint 2015-ben megépül egy nagy kapacitású csomagolóüzem, illetve egy 50 000 tonnás, síkraktárral ellátott logisztikai központ. Az új üzletágak kiszolgálására pedig 115 kamiont vásárolunk, melynek leszállítása már folyamatban van. Mindezek eredményeképpen a Nitrogén­művek Zrt. Európa legkorszerűbb műtrágyagyára lesz, és mintegy 250 új munkahely jön létre.

– A beruházásokkal az volt a célunk, hogy először is a Nitrogénművek mai 1–1,1 millió tonnás kapacitását 1,65 millió tonnára emeljük; másodszor, hogy a lehető legmagasabb szinten betartsuk a környezetvédelmi szempontokat; harmadszor pedig, hogy az energiafelhasználásunkat olyan szintre csökkentsük, amivel már Európa élmezőnyébe tudunk tartozni. A negyedik pedig, hogy mindezzel mintegy 250 új munkahelyet tudunk létesíteni. Ha összeadjuk a 2008-as válság óta megvalósított fejlesztéseket, a Nitrogénművek és a Bige Holdig Cso­port körülbelül 500 új munkahelyet hozott létre – foglalta össze Bige László a fejlesztések céljait a partnerta­lálkozón.

– Ezeknek a beruházásoknak az eredménye egy olyan Nitrogénművek lesz, amely minden részterületen új és minden részterületen csúcstechnológiát alkalmaz. Így elérjük azt, hogy a közép-kelet-európai régióban piacvezetők leszünk a nitrogéntípusú műtrágyák gyártásában. A verseny óriási ezen a téren, Magyarországon a piaci részesedésünk 60–70% között van. Nyilván szeretnénk ezen a piaci pozíción némileg javítani, de a teremékek nagy részét exportálni fogjuk abba a tíz környező országba, ahol jelen vagyunk a saját cégeinkkel, irodáinkkal. Az eredmény mintegy 40–45 milliárd forintos árbevétel-növekedés lesz, amelynek közel 70%-a exportból fog származni.

– Az inputkereskedelemmel pedig azt szeretnénk üzenni a piacnak, a partnereinknek, a vevőinknek, hogy olyan szemléletet fogunk megvalósítani az inputkereskedelemben, ami kizárólag róluk szól. Nagyon magas szintű szakmaiságot, megbízhatóságot, kiszámíthatóságot szeretnénk vinni ebbe a rendszerbe, hogy ne elsősorban csak a pénzről és a marketingről legyen szó. Nemcsak egy terméket szeretnénk eladni, hanem termelési technológiát, egy csomagot: műtrágyát, vetőmagot, növényvédő szert együtt. […] Úgy szeretnénk ezt elérni, hogy a végfelhasználó kiskereskedők azért jöjjenek hozzánk, mert többet kapnak, mint máshol – összegzett Bige László.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Öntözés: fölzárkózunk Európához?
Az aranyat érő májusi eső ugyan áztatta a földeket a hónap elején, de egy ásónyomnyi mélyen már száraz a föld. Ezt lehetett kalkulálni, hiszen tavaly decemberben és az idén januárban feleannyi eső esett, mint a sokévi átlag. Az Energiaügyi Minisztérium kalkulált is a várhatóan aszályos nyárral, március elsejétől kihirdette a vízhiányos időszakot. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ kezdeményezésére a kormány sem késlekedett, az előző évekhez hasonlóan átvállalta a gazdáktól a vízszolgáltatási díj megfizetését.
Búzaszenteléssel vette kezdetét az idei Magyarok Kenyere program
Búzaszenteléssel vette kezdetét az idei Magyarok Kenyere program Lead: Magyarok Kenyere program. Az egész éven átívelő programban határon inneni és túli magyar gazdák ajánlanak fel búzát rászoruló gyermekeket, családokat segítő szervezeteknek.
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. Ennek aktualitása, hogy május 14-től kezdődően ismét több lépcsőben lehet benyújtani a támogatási pályázatokat. Azok a gazdálkodók lehetnek eredményes pályázók, akiknek árbevételüknek legalább a fele mezőgazdasági tevékenységből származik.
Pozitív „mellékhatások” kísérik a talajkímélő gazdálkodást
Bár akadnak már jó példák, de még nem kellő ütemben terjednek a talajkímélő művelési módszerek. Gyorsíthatja ezt a folyamatot, hogy az elmúlt évek szélsőségei a már hosszabb ideje átállt gazdálkodókat jóval kevésbé sújtották, és ez meglátszik a pénzügyi eredményességükben is. Itthon egyébként minden adott arra, hogy a gazdálkodók az átállás mellett döntsenek, rendelkezésre áll a technológia és a tudás is.
Precíziós talajlazítási terv készítése kukorica termesztéséhez
A mezőgazdaságban alkalmazott nagy tömegű erő- és munkagépek jelentősen hozzájárulnak a talajfelszín irányából induló és egyre vastagodó tömörödött rétegek kialakulásához. A talaj káros tömörödöttségének megszüntetésére rendelkezünk megfelelő mélylazítási technológiákkal, melyek alkalmazása viszont rendkívül energia- és költségigényes.
Zöldséghajtatás: csökkenő termőfelület, növekvő import, drága zöldség
Önellátásra sem vagyunk képesek a friss zöldségfélékből. A fóliasátrak nagy része korszerűtlen, elavultak a technológiák, és a legtöbb helyen a dolgos kezek is hiányoznak. Hiány persze nincs zöldségfélékből, import van bőven, de sokaknak megfizethetetlen. A tény az: a hazai lakosság több mint harmada nem eszik naponta zöldségfélét, pedig azok funkcionális élelmiszernek számítanak.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza