2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A palántanevelés műveletei és az előforduló hibák

Kategória: Növénytermesztés | 2022/03/21

A palántanevelés során lágyszárú növények magjait vetjük el nem a végleges helyükre, mivel termésüket a kiültetést követően az adott területen és környezetben fejlesztik ki. A palánta előállítása munkaigényes és költséges művelet.

Előnyeként kell megemlíteni, hogy általa a termesztés biztonságosabb, az állomány kiegyenlítettebb, rövidül a tenyészidő, azaz korábbi a szedés, nagyobb a hozam, valamint a betakarítást követően újabb kultúra kialakítására van lehetőség.
Hátránya, hogy növeli a termesztés költségét, kézimunkaerő- és eszközigényes, korai termesztésnél fűtést kell biztosítani és fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemre.

A technológia fontosabb elemei

A sikeres termesztés feltétele a jó minőségű palánta. A növény fejlődésének ezen kezdeti időszaka az egyik legkritikusabb. Bizonyos fajoknál sejt szinten ekkor alakulnak ki a generatív szervek, paprikánál az első két bogyó, paradicsomnál az első négy fürt. Ez a magyarázata, hogy a palánta minőségével meghatározzuk az első kötések kialakulását, ezáltal a koraiság elérésének lehetőségét.
A palántanevelési módok közül a szálas- és tápközeges palánta-előállítást alkalmazzák.

Szálas palánta: Ennél a módszernél többnyire a termesztőberendezés talajába vetnek. Az így előállított növényeket szántóföldi termesztéshez használjuk fel. Ennél a módszernél a palánták felszedésekor a gyökerek sérülnek, gyengébb lesz az eredés, de mégis ez a leginkább költségtakarékos megoldás abban az esetben, ha a termesztésben a koraiság nem meghatározó cél. Sikerrel alkalmazható a fűszer- és chili paprikánál, ipari paradicsomnál, káposztaféléknél és salátánál. Ezzel szemben kabakosoknál (görögdinnye, sárgadinnye, uborka, tökfélék) ez a módszer nem alkalmazható, mert a gyökerük nagyon sérülékeny, így nem viselik el felszedésénél a kitépést a talajból.

Tápközeges palánta: A vetés szaporítótálcába, tápkockába vagy cserépbe történik. Előállításának nagyobb az eszköz- és helyigénye, de a palánta jobb minőségű és gyorsabb eredést biztosít. Alkalmazása korai termesztésnél (talajvázas vagy síkfóliás), kabakos növényeknél (uborka, dinnye) és termesztőberendezésben történő termesztésnél.
Előnyeként említhető, hogy kedvezőbbek a feltételek a csírázáshoz, gyorsabb a fejlődés (koraiság érhető el), kisebb a vetőmag szükséglet (főként hibrid vetőmagoknál jelentős a megtakarítás), kiemelést követően a gyökerek nem sérülnek, ezáltal gyorsabb az eredés.
Hátrányai, hogy a palánták mozgatása betegségek átvitelére ad lehetőséget, valamint jelentős a többlet ráfordítás (palántanevelő üzemeltetése vagy a nevelés költsége), valamint a kiültetés művelete.

Tálcás palánta nevelésénél az adott eszközön (60×40 cm) 56–276 lyuk van, amelybe a termesztőközeg, majd erre a vetőmag helyezhető. A 3×3 vagy 4×4 cm-es lyukméretű tálcák 12 használata a legkedvezőbb, amelyek merev falúak és kúp alakú sejtekkel rendelkeznek, ami megkönnyíti a kész palánták gyors kiemelését az ültetésnél.

Tápkocka: Préselt tápközeg, amely jobb minőségű palánta előállítását feltételezi. Főként a kabakosoknál alkalmazzák.
Szántóföldi termesztéshez a tálcás palántanevelés a legelterjedtebb (közvetlen gépi vetéssel), mivel egyszerűbb mozgatni, szállítani, és a gépesített kiültetés is könnyebben kivitelezhető.

Termesztőközeg: Minősége meghatározó jelentőségű, alapvető követelmény a nagy humusztartalom és a jó víztartó képesség. Ehhez speciális keveréket használnak, amelyet a felhasználó igénye szerint dúsítanak hosszú tápanyagleadású (retardált) műtrágyákkal, emellett az optimális pH-értéket (pH = 6) is beállítják. Fontos továbbá a jó víztartó képesség, amelyet a megfelelő szálméret biztosít. Ilyen például a Pindstrup tőzeg, amelynek szálmérete 0,6–6 mm. Kifejezett előnye, hogy újranedvesíthető.

A palántanevelés időtartama függ annak intenzitásától. A „palántagyárakban” próbálják maximálisan kielégíteni a növény igényeit (mesterséges megvilágítás, CO2- trágyázás stb.), így a nevelési időt akár 1–2 héttel is lerövidíthetik. A hagyományos eljárásnál az alábbi időintervallumokkal lehet számolni a különböző fajoknál:
• paprika: 7–8 hét;
• paradicsom: 7 hét;
• kabakosok: 5–6 hét;
• káposztafélék: 4–5–6 hét (a palántanevelés és a kiültetés időszakától függően);
• zeller: 10–12 hét;
• csemegekukorica: 3–4 hét.

A palántanevelésnél előforduló hibák és kialakulásukat meghatározó tényezők:
1. Gyenge csírázás: hideg termesztőközeg; nem jó minőségű vetőmag; nem megfelelő léghőmérséklet és vízellátás; a földkeverék (ismeretlen eredetű) nagy sótartalma és rossz szerkezete (tömörödésre hajlamos); fonálféreg-fertőzöttség.
2. Megnyúlt palánta: túl sűrű állomány; nagy tőszám a szaporítótálcában; nem megfelelő sejtméretű tálca alkalmazása; nem megfelelő hőmérséklet és fényviszonyok; túlöntözés.
3. Beszáradó foltok a levélen: alacsony Ca-ellátottság; tápelemhiány.
4. Gyenge növényegészségi állapot: fertőzések; kártevők.
5. Koravén palánták: túl hosszú palántanevelési idő; nagy sótartalom (EC); sanyargatott növény: alacsonyabb hőmérséklet, gyengébb vízellátottság.

 Takácsné dr. Hájos Mária A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata című kiadványa a fenti palántanevelési ismereteken túl részletesen bemutatja a leggyakoribb zöldségfélék szántóföldi termesztés-technológiáját. A kötet elérhető digitális kiadásban kiadónk webáruházában, a Gyakorlati Tudástár sorozatban: ITT!

A KÖTET FŐ FEJEZETEI:
     Megfelelő szaporítási mód kiválasztása, a koraiságot elősegítő technológiák
     Optimális növénysűrűség, térállás, a tenyészterület meghatározása
     Palántanevelés műveletei és az előforduló hibák
     Ipari paradicsom termesztése helyrevetéssel és palántázással
     Paprikatermesztés emelt ágyáson, fóliaalagút alatt
     Konzervuborka támrendszeres termesztése
     Görögdinnye korai (fóliaalagutas) termesztése
     Saláta szántóföldi termesztése
     Sárgarépa bakhátas termesztése
     Petrezselyem termesztése
     Zeller termesztése
     Cékla termesztése
     Torma termesztése
     Zöldborsó szántóföldi termesztése
     Zöldbab szántóföldi termesztése
     Vöröshagyma egyéves termesztése
     Fokhagyma termesztése
     Fejeskáposzta szántóföldi termesztése
     Karfiol termesztése
     Brokkoli termesztése
     Csemegekukorica friss fogyasztásra történő korai termesztése
     Édesburgonya termesztése


Ajánlott kiadványokTakácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata
Dr. Géczi László:
Piacos zöldségtermesztés
Dr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözése
Dr. Terbe István:
Fólia alatti zöldségtermesztés

Ez is érdekelhetiFejlesztés az állattenyésztésben: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldásokFejlesztés az állattenyésztésben: Kocatartás A káposztafélék gépi betakarítása

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza