Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Kaszab László, 2022/03/28
Az örökzöld fák és cserjék legfontosabb speciális ápolási munkája a metszés. Az alapelvek, és a metszés általános menete itt is érvényes, de az erőteljes visszavágást kerülni kell. Az örökzöldeknek többségének nincsenek rejtett rügyeik, emiatt az idős részekről nem képesek megújulni. (Kivételt képez például a tiszafa, a keleti tuja és a babérmeggy. Ezek a fajok könnyen regenerálódnak.)

Az örökzöldek alakítása során az általános elveket kell betartanunk. Távolítsuk el a sérült, beteg részeket, és törekedjünk a fajtára jellemző forma kifejlesztésére.
Az örökzöldek fenntartása során tehát óvatos metszésre van szükség. A pikkelylevelű fajokat a hajtásvégeik visszacsípésével lehet dúsabb növekedésre késztetni. Ezt egy évben többször, akár 3-4 alkalommal is elvégezhetjük. Különösen indokolt a beavatkozás sövények vagy a tömött bokrú fajták fenntartásánál.
A tűlevelű fenyőknél is szükség lehet egy tavaszi metszésre. Dúsabb lesz a növekedésük, ha a hajtáscsúcsok végét még kihajtás előtt lecsípjük. Különösen fiatal lucoknál, ezüstfenyőknél érdemes ezt megtenni.

A rövid tűjű fenyők idősebb részeit csak az elágazásoknál vághatjuk vissza, csonkok nélkül. A hajtásuk végét azonban egy évben egyszer le lehet csípni, ettől dúsabb lesz a következő évi kihajtás.
A hosszú tűjű fenyőknél a növekedésnek indult hajtáskezdeményeket, a gyertyákat kell visszacsípni. A gyertyák a tavaszi időszakban megnyúló, lágyabb tűjű, hajtáskezdemények. Viaszos, szöszös bevonatuk miatt olyanok, mint a karácsonyi fenyőágak végén a viaszgyertyák. Innen származik a megnevezésük. Visszacsípésük ideje május környékén van. Ha csak a gyertyák hegyét csípjük le, az elágazódás lesz dúsabb. Ha viszont erőteljesebben metsszünk, és akár a fele hosszukat is eltávolítjuk, a fenyők éves növekedése is visszafogható.
A tű-, a lomb-, és a pikkelylevelű örökzöldek is szebben, dúsabban növekednek, ha a hajtásaik végét tavasszal enyhén megrövidítjük.

A hosszú tűjű fenyők hajtáskezdeményeinek (a gyertyáknak) visszacsípésével tehetjük dúsabbá a növekedést. Ezt egy évben egyszer, tavasszal kell megcsinálni. A pikkelylevelűek hajtáscsúcsait is érdemes visszavágni. Ezt viszont akár évente többször is megtehetjük.
Idősebb növényeknél szükség lehet ritkításra, ifjításra is. Elsősorban az elhalt, elszáradt ágrészeket távolítsuk el. Ezek többnyire a korona belsejében vagy alján találhatók. A visszavágást mindig egy elágazásnál kell megejtenünk, mert a levéltelen csonkok nem hajtanak ki. Idősebb ágrészek csak addig vághatók vissza, amíg vékonyabb elágazások, ágak, lombos ágrészek találhatók rajtuk.
Az örökzöldek nagy része magas gyantatartalmú, ezért a sebkezelés kisebb jelentőségű. A tiszta, minél kisebb sebfelület azonban itt is alapkövetelmény. A további speciális ápolási munkák közé tartozik a talajtakarás megújítása, a téliesítés, amikor a hókár ellen megelőzően összekötjük az ágakat. Télen fontos lehet a hó óvatos leütögetése is a növényekről.

A téli hótakaró súlya gyakran szétnyomja, elformátlanítja az örökzöldeket. Különösen az oszlopos fajták érzékenyek erre.
Az örökzöld sövényeknél kezdeti erőteljes visszametszésre nincs szükség, mert a fajok érzékenyek az erős visszavágásra. Pikkelylevelűeknél a hajtások visszacsípésével, tűlevelűeknél a tavasszal megjelenő hajtáskezdemények (más néven gyertyák) megkurtításával érhetjük el a dús növekedést. Ezt mindaddig kell csinálni, amíg a sövény a megcélzott magasságot el nem érte. Utána a folyamatos nyírással tarthatók formában a növények. Itt is
nagyon lényeges a fölfelé keskenyedő keresztmetszet! A nagyméretű, lomblevelű fajok hajtásait inkább kézi erővel, metszőollóval csipkedjük vissza, mert a sövénynyíró gépek és ollók a szép, nagy levéllemezeket cafrangosra tépik. Gépet és ollót csak a kislevelű vagy pikkelylevelű növényeknél, illetve a mindent elviselő tiszafánál használhatunk.
A gyakoriság a növekedés erélyétől függ, ez pedig a fajok tulajdonságaitól, illetve a fenntartás intenzitásától. Öntözött körülmények között, ha a sövények bőségesen kapnak tápanyagot, évente 3-5 nyírásra is szükség lehet. A sebek forradása és a téli időszakra való felkészülés miatt, az utolsó nyírást legkésőbb augusztus végére, szeptemberre időzítsük.

A nagy levelű örökzöldek lombja gépi nyírás hatására rojtosodik, elsárgul, elcsúnyul, ezért csak a kislevelűeket nyírhatjuk géppel. Ezek és a tűlevelűek viszont alkalmasak nyírott növényfalak, alakfák, labirintusok, mértani testek megformázására is.
A fás szárú növények metszéséről további praktikus tanácsokat és gyakorlati fogásokat olvashatnak Kaszab László Metszés - Díszfák, díszcserjék, gyümölcsfák, szőlő, örökzöldek kúszónövények és rózsák metszése című kiadványában. A kötet kizárólag a Szaktudás Kiadó digitális szakkönyvsorozatában, a Gyakorlati Tudástárban érhető el. További információk és megrendelési lehetőség ITT!
Ajánlott kiadványok
Kaszab László:
Metszés - Díszfák, díszcserjék, gyümölcsfák, szőlő, örökzöldek kúszónövények és rózsák metszése
Orbán Gergely:
Metszés és zöldmunkák - A szőlőtermesztés technológiája I.
Kaszab László:
A kertépítő és -fenntartó mester könyve
Kaszab László:
Fűfelületek fenntartása
Elekné Ludányi Zsuzsanna:
A dísznövénykertész mester könyve
Keszei Attila:
Gyümölcstermesztés
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza