2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Örökzöldek speciális ápolási munkái – A metszés

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Kaszab László, 2022/03/28

Az örökzöld fák és cserjék legfontosabb speciális ápolási munkája a metszés. Az alapelvek, és a metszés általános menete itt is érvényes, de az erőteljes visszavágást kerülni kell. Az örökzöldeknek többségének nincsenek rejtett rügyeik, emiatt az idős részekről nem képesek megújulni. (Kivételt képez például a tiszafa, a keleti tuja és a babérmeggy. Ezek a fajok könnyen regenerálódnak.)

Az örökzöldek alakítása során az általános elveket kell betartanunk. Távolítsuk el a sérült, beteg részeket, és törekedjünk a fajtára jellemző forma kifejlesztésére.
Az örökzöldek fenntartása során tehát óvatos metszésre van szükség. A pikkelylevelű fajokat a hajtásvégeik visszacsípésével lehet dúsabb növekedésre késztetni. Ezt egy évben többször, akár 3-4 alkalommal is elvégezhetjük. Különösen indokolt a beavatkozás sövények vagy a tömött bokrú fajták fenntartásánál.
A tűlevelű fenyőknél is szükség lehet egy tavaszi metszésre. Dúsabb lesz a növekedésük, ha a hajtáscsúcsok végét még kihajtás előtt lecsípjük. Különösen fiatal lucoknál, ezüstfenyőknél érdemes ezt megtenni.


 A rövid tűjű fenyők idősebb részeit csak az elágazásoknál vághatjuk vissza, csonkok nélkül. A hajtásuk végét azonban egy évben egyszer le lehet csípni, ettől dúsabb lesz a következő évi kihajtás.

A hosszú tűjű fenyőknél a növekedésnek indult hajtáskezdeményeket, a gyertyákat kell visszacsípni. A gyertyák a tavaszi időszakban megnyúló, lágyabb tűjű, hajtáskezdemények. Viaszos, szöszös bevonatuk miatt olyanok, mint a karácsonyi fenyőágak végén a viaszgyertyák. Innen származik a megnevezésük. Visszacsípésük ideje május környékén van. Ha csak a gyertyák hegyét csípjük le, az elágazódás lesz dúsabb. Ha viszont erőteljesebben metsszünk, és akár a fele hosszukat is eltávolítjuk, a fenyők éves növekedése is visszafogható.
A tű-, a lomb-, és a pikkelylevelű örökzöldek is szebben, dúsabban növekednek, ha a hajtásaik végét tavasszal enyhén megrövidítjük.


 A hosszú tűjű fenyők hajtáskezdeményeinek (a gyertyáknak) visszacsípésével tehetjük dúsabbá a növekedést. Ezt egy évben egyszer, tavasszal kell megcsinálni. A pikkelylevelűek hajtáscsúcsait is érdemes visszavágni. Ezt viszont akár évente többször is megtehetjük.

Idősebb növényeknél szükség lehet ritkításra, ifjításra is. Elsősorban az elhalt, elszáradt ágrészeket távolítsuk el. Ezek többnyire a korona belsejében vagy alján találhatók. A visszavágást mindig egy elágazásnál kell megejtenünk, mert a levéltelen csonkok nem hajtanak ki. Idősebb ágrészek csak addig vághatók vissza, amíg vékonyabb elágazások, ágak, lombos ágrészek találhatók rajtuk.
Az örökzöldek nagy része magas gyantatartalmú, ezért a sebkezelés kisebb jelentőségű. A tiszta, minél kisebb sebfelület azonban itt is alapkövetelmény. A további speciális ápolási munkák közé tartozik a talajtakarás megújítása, a téliesítés, amikor a hókár ellen megelőzően összekötjük az ágakat. Télen fontos lehet a hó óvatos leütögetése is a növényekről.


A téli hótakaró súlya gyakran szétnyomja, elformátlanítja az örökzöldeket. Különösen az oszlopos fajták érzékenyek erre.

Örökzöld sövények metszése, sövénynyírás

Az örökzöld sövényeknél kezdeti erőteljes visszametszésre nincs szükség, mert a fajok érzékenyek az erős visszavágásra. Pikkelylevelűeknél a hajtások visszacsípésével, tűlevelűeknél a tavasszal megjelenő hajtáskezdemények (más néven gyertyák) megkurtításával érhetjük el a dús növekedést. Ezt mindaddig kell csinálni, amíg a sövény a megcélzott magasságot el nem érte. Utána a folyamatos nyírással tarthatók formában a növények. Itt is
nagyon lényeges a fölfelé keskenyedő keresztmetszet! A nagyméretű, lomblevelű fajok hajtásait inkább kézi erővel, metszőollóval csipkedjük vissza, mert a sövénynyíró gépek és ollók a szép, nagy levéllemezeket cafrangosra tépik. Gépet és ollót csak a kislevelű vagy pikkelylevelű növényeknél, illetve a mindent elviselő tiszafánál használhatunk.
A gyakoriság a növekedés erélyétől függ, ez pedig a fajok tulajdonságaitól, illetve a fenntartás intenzitásától. Öntözött körülmények között, ha a sövények bőségesen kapnak tápanyagot, évente 3-5 nyírásra is szükség lehet. A sebek forradása és a téli időszakra való felkészülés miatt, az utolsó nyírást legkésőbb augusztus végére, szeptemberre időzítsük.



A nagy levelű örökzöldek lombja gépi nyírás hatására rojtosodik, elsárgul, elcsúnyul, ezért csak a kislevelűeket nyírhatjuk géppel. Ezek és a tűlevelűek viszont alkalmasak nyírott növényfalak, alakfák, labirintusok, mértani testek megformázására is.

A fás szárú növények metszéséről további praktikus tanácsokat és gyakorlati fogásokat olvashatnak Kaszab László Metszés - Díszfák, díszcserjék, gyümölcsfák, szőlő, örökzöldek kúszónövények és rózsák metszése című kiadványában. A kötet kizárólag a Szaktudás Kiadó digitális szakkönyvsorozatában, a Gyakorlati Tudástárban érhető el. További információk és megrendelési lehetőség ITT!

Ajánlott kiadványokKeszei Attila:
Gyümölcstermesztés
Elekné Ludányi Zsuzsanna:
A dísznövénykertész mester könyve
Kaszab László:
A kertépítő és -fenntartó mester könyve
Kaszab László:
Metszés - Díszfák, díszcserjék, gyümölcsfák, szőlő, örökzöldek kúszónövények és rózsák metszése
Orbán Gergely:
Metszés és zöldmunkák - A szőlőtermesztés technológiája I.
Kaszab László:
Fűfelületek fenntartása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza