Kapcsolatteremtés világszerte - „Átgondolt, a kormánnyal egyeztetett programot kívánunk végrehajtani”

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Hajtun György, 2022/04/01

Jakab István,
a MAGOSZ elnöke

– Elnök úr, kezdjük a beszélgetést azzal, hogy az Országgyűlés törvénykezésében milyen súllyal van jelen az agrárium?

– A Parlamentben elsődlegesen a Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagjaként dolgozom, és a határon túli diaszpórában élő magyarság ügyeivel foglalkozom az alelnöki feladatok ellátása mellett. Természetesen a nagy szerelem a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a vidék sorsának alakítása, s ez a munka ma is meghatározó az életemben. Ha tehetem, elmegyek a Mezőgazdasági Bizottság üléseire, és nem egy törvényjavaslat kezdeményezése fűződik a nevemhez. A Mezőgazdasági Bizottság alelnöke Győrffy Balázs úr, a NAK elnöke, akivel a kamarai szakmai munkában is szorosan együtt dolgozom, s a közös előterjesztéseket is együtt jegyezzük, nehogy bárki azt gondolja, hogy külön utakon járunk.

– Igaz az a mende-monda, hogy a magyar mezőgazdaságban nem történik olyan esemény, amiről Jakab István nem tud?

– Meggyőződésem, hogy nem sok ilyen esemény zajlik az ágazatban, mert igyekszem minden szempontból megismerni az ágazat helyzetét. Amikor érdemben segíteni kell, akkor jó tudni az ok-okozati összefüggéseket. Amikor a T. Ház alelnöke lettem, akkor azt a célt tűztem magam elé, hogy azon túl, hogy az alelnöki feladataimat maximálisan igyekszem elvégezni, azon túlmenően parlamenti eszközökkel segítsem az országok közötti gazdasági együttműködést, kiemelten a Kárpát-medencét, a határon túl élő magyarságot. S nem csak Európáról, hanem a Föld más térségeiről, részeiről is beszélhetek, mivel ott is vannak jó agrár kapcsolataink. A fejlődő országoknál nem a probléma megismerését, hanem annak kezelését tartom fontosnak. Ezért is hoztuk létre a fiatal diplomata kollégáimmal az Afrika Tudásközpontot, amelynek alapító elnöke vagyok. Vannak földrészek, ahol szükség van a segítségre, a tudásra, a technológiai transzferre. Nekünk pedig – többek között – arra van szükségünk, hogy itt, Magyarországon képezzük a külföldi diákokat, mert az itt végzett hallgatók lesznek a mi „nagyköveteink”. Van olyan távol-keleti ország, ahol – kis túlzással – akár magyar nyelven is megtarthatják a kormányülést. Tegyük hozzá, hogy a gazdasági kapcsolataink is igen erősek.

– Milyen fontos események zajlottak a Kárpát-medencei térségben az elmúlt évben?

– Ha valaki figyelemmel kísérte a magyar kormány programját, hogy milyen eredményeket értünk el a határon túli gazdaságfejlesztési programok területén, akkor ez a tevékenység minden dicséretet megérdemel. A szomszédos országokban élő magyarság boldogulásához az ország erejéhez mérten tisztességesen járultunk hozzá, de ez nyilván visszahat az anyaországra is. Ha megnézzük a Vajdaságot, az ottani gazdaságélénkítő programokat, akkor azt láthatjuk, hogy Szerbiával korrekt, gyümölcsöző a kapcsolatunk, ami a Balkán békéjéhez is hozzájárul. Románia területén is zajlik a gazdaságélénkítő program, miközben onnan is megfigyelik azt, hogy mi zajlik Magyarországon. Kölcsönösen hatunk egymás gondolkodására, s már az is eredmény, hogy az Európai Unióban nem ellenségesen állunk egymással szemben. Kárpátaljáért most vérzik a szívünk, de oda is civil alapon tisztességes támogatást tudunk nyújtani, és lelkileg is segítjük az ott élő magyarságot.

– Milyen törvénykezési munka zajlott az elmúlt évben az agrárágazatot érintően az Országgyűlésben?

– Ha azt látjuk, hogy a Közös Agrárpolitika változásai milyen módon hatnak a magyar agráriumra és a magyar emberek életszínvonalára, akkor mindenkinek éreznie kell, hogy a felkészülési időszakban a gazdasági változásokat időben kell megvalósítani. Átgondoltan az alapokat kell megerősíteni, ehhez viszont olyan törvényekre, jogszabályokra van szükség, amelyek az alapozást segítik, támogatják. A termőfölddel kapcsolatos jogszabályok például azt célozták, hogy a magyar földnél erősíteni kell a tulajdonjogot és a használatot. Azt célozták, hogy az öröklési szabályokkal megvédjük a földterületek egységét. Azt célozták, hogy segítsük a fiatalok földhöz jutását, a gazdaságok megújulását, ezért született meg a gazdaságátadásról szóló törvény. Említhetem az osztatlan közös földtulajdon rendezéséről szóló törvényt. Az adórendszert új alapokra helyeztük. Európában a leginkább gazdabarát adórendszert tudtuk kialakítani a kicsi, a közepes és a nagy gazdaságok számára. A jogszabályok mind azt segítik, hogy most, amikor megkezdődik az új Közös Agrárpolitikai ciklus, felkészültek legyünk a változásokra. Csak emlékeztetőül: jelenleg, a kétéves átmeneti időszakban még a régi támogatási rendszer szerint kapják a gazdálkodók a támogatást, de a kormány már 1500 milliárd forinttal növelte a nemzeti támogatás mértékét a vidékfejlesztési pillérben.

– Kétségtelen tény, hogy a 17,5 százalékról 80 százalékra emelt nemzeti támogatás – ami összességében 4265 milliárd forint – soha nem látott fejlesztési lehetőségeket nyitott a gazdatársadalom előtt…

– Így igaz, hiszen a megemelt nemzeti támogatás lehetővé tette, hogy a II. pillérből az I. pillérbe 25 százalékot átcsoportosíthassunk, ezáltal olyan versenyelőnybe kerültünk, hogy a fejlesztéseket az uniós források nélkül is megindíthatjuk.

– Milyen konkrét tartalommal nyújtotta be Nagy István miniszter úr Brüsszelnek az új KAP-ra vonatkozó magyar stratégiát?

– Talán meglepő lesz az első válaszom: a stratégiában a legbiztosabb a bizonytalanság. Azért, mert az Európai Unióban az új agrárpolitikáról csak három éven keresztül folyt a vita. A politikai megállapodás tavaly júniusban született meg, de az Európai Parlament nem volt hajlandó napirendre venni a konkrét jogszabályok megvitatását. A KAP-reformot meghatározó konkrét jogszabályokat tavaly november végén fogadták el, és decemberben jelentek meg a jogszabályok az Európai Unió hivatalos lapjában úgy, hogy a nemzeti stratégiát tavaly december 31.-ig kellett benyújtani a Bizottságnak. Nekik volt három évük a stratégia kidolgozására, nekünk alig húsz napunk. Ez a leginkorrektebb eljárás, amit a nemzeti kormányokkal meg lehetett tenni. Az eljárást fél év alatt le kell folytatni, de a Bizottságnak lehetősége van „az órát megállítani”. A Bizottság észrevételt tehet, amelyre a tagállamok reagálhatnak. Természetes, hogy Magyarország is menet közben már készült az új elvárások végrehajtására, hiszen láttuk a vitát a Green Dealről, amely nem jogi kötelezettségeket, hanem ajánlásokat tartalmaz. A Green Deal adta az alapot az új KAP-stratégia kidolgozásához, a Farm to Fork, és a biodiverzitás stratégiákhoz, az eco-scheme program kidolgozásához. Mindez azt tartalmazza, hogyan működjön a zöldítés helyett egy zöldgazdaságot jelentő uniós program. Konkrétumok nélkül mi is elkészítettük azt a nemzeti stratégiát, amit december 31-én az agrártárca szakértői dolgoztak ki, s amit a miniszter úr az uniós tagországok közül az elsők között benyújtott a Bizottságnak.

– Milyen további menet várható a stratégiánk elfogadásával kapcsolatban?

– A bizottságnak fél éve van arra, hogy a stratégiánkra reagáljon, s a Bizottság reaktiválását követően tudjuk majd a stratégiánkat a Bizottság állásfoglalásának figyelembevételével alakítani. Azért vagyunk jó helyzetben, mert a nemzeti kormány meghozta azt a döntést, hogy az átmeneti időszakban megindítjuk a fejlesztéseket. Mi most azért dolgozunk, hogy egy jó, végleges nemzeti stratégia szülessen.

– Sikerül-e a gazdatársadalmat is felkészíteni az új stratégiánk végrehajtására?

– Reményeink szerint igen. Nem véletlen, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát, a MAGOSZ-t, valamint a fiatal gazdákat olyan szinten szerveztük meg, hogy minden megyében jelen vagyunk. Ha a végső döntés megszületik, akkor a Kamara tudás és információs bázisán, a falugazdász hálózaton, és a referenseken keresztül a gazdákat is akár személyenként fel tudjuk készíteni az elvégzendő feladatokra. Az uniós támogatás I. pillére szerint a támogatás normatív módon történt, most majd teljesítmény alapján kaphatja meg a gazda a támogatást. Bizonyos normalitás most is lesz, de attól függ majd a teljes támogatási mérték, hogy mit vállal a gazda az új zöldítési programból, amit az eco-scheme tartalmaz. Ez egy nagyon izgalmas kérdés. Magyarország javaslatára megmarad a nemzeti kiegészítő támogatások összege, ami azt jelenti, hogy az összes költségvetés 15 százalékát nemzeti kiegészítő támogatásként tudunk alkalmazni. Fontos tudni, hogy az uniós elvárással összhangban, a korábbi SAPS támogatás helyett a BISS fog belépni, amely 1200 hektár határig hektáronként 58 ezer forintot jelent a gazdálkodóknak. Megszüntettük az elvonást a nagyobb gazdaságok esetében, tehát a kiegészítő támogatásokat a nagy gazdaságok is megkapják. A támogatási rendszer egységes lesz. Ez azt jelenti, hogy 10 hektárig minden egyes gazdaság megkapja a 20 ezer forint/hektár támogatást az 58 ezer forint felett. Tíz hektártól 300 hektárig hektáronként 10 ezer forint a plusz támogatás, míg 300 hektár fölött nincs plusz területalapú támogatás.

– Milyen kiemelt stratégiai elemeket említhetünk? 

– A fiatal gazdák támogatását említeném, amelyet az európai döntéshozókkal egyetértve változtattunk meg. Eddig a fiatal gazdák 90 hektáros határig 69 euró/hektár plusz támogatásban részesültek. Ez a támogatás most változik: a 90 hektáros korlát 300 hektárra módosul, tehát két és félszeresére nő a korábbi támogatási mérték. Kiemelten foglalkozunk az élelmiszeripar fejlesztésével, míg a mezőgazdasági termelésben a fenntarthatóságra és a hatékonyság növelésére helyezzük a hangsúlyt.

– Kiszámolták-e, hogy az új szabályozás következtében mennyivel nő, illetve csökken az agrárium produktuma?

– Ez egy nagyon húsbavágó kérdés, ami egy másik interjú témája lehetne. Annyit el kell mondanom, hogy a Bizottság úgy fogott neki az Unió agrárrendszerének az átalakításába, amely minden uniós polgárt érint a pénztárcáján keresztül is, hogy nem tudjuk, hogy készítettek-e hatástanulmányt. De több intézmény készített hatástanulmányt, így az Amerikai Mezőgazdasági Minisztériumot (USDA) és a wageningeni egyetemet külön említeném. E szerint a tanulmányok szerint az uniós agrárexport 20 százalékkal, míg az EU agrár GDP-je 71 milliárd dollárral fog csökkenni, míg az élelmiszerárak nagy mértékben fognak emelkedni. A wageningeni egyetem tanulmányában azt fogalmazták meg, hogy a hatékonyság nagyon jelentős mértékben fog csökkeni, ami komoly versenyhátrányt okoz az uniós gazdáknak, és az egész Európai Uniónak. Ilyen átgondolatlanul elvinni zöld irányba az Unió mezőgazdaságát, nagy felelőtlenségre vall. A nemzeti kormányok hozzáállása, elkötelezett gondolkodása mellett tudunk csak talpon maradni és fejlődni. A precíziós gazdálkodás széles körű elterjesztésére, a digitalizációra óriási szüksége van az ágazatnak, a Nemzeti Agrár Digitalizációs Startégiánk megvalósítása létkérdés.

– S ha már a tanulmányokról beszélünk, említsük meg azokat a problémákat is, amelyek miatt a hatékonyság, a jövedelemtermelő képesség csökkenni fog. Az európai földrész 10 százalékban felelős a ÜGH kibocsátásért. Ha a többi földrész nem követi az EU zöldítési stratégiáját, akkor az Unió erőfeszítéseinek a bolygó méretű hatása elenyésző lesz. S nagy mértékben hátrányos helyzetbe sodorjuk a gazdálkodókat a piac tekintetében is, mert a harmadik országból behozott olcsó termékeket fogják az uniós polgárok fogyasztani.

– Olyan mértékig vagyunk hajlandóak felelősséget vállalni, amilyen mértékben mi szennyezzük a környezetet, s eddig a mértékig hajlandóak vagyunk áldozatot is hozni. Az a zöld terror, amit a gazdák ellen folytatnak, az józan ésszel egyszerűen felfoghatatlan. Ha a Föld bolygóról beszélnek, akkor azt kellene megnézni, hogy miért irtják az esőerdőket, és az azokon a területeken termelt szóját miért hozzák be a környezetet szennyezve Európába. Miért nem ösztönzi az uniós vezetés az öntözés fejlesztését, a korszerű vízgazdálkodás kialakítását, fejlesztését? Nekünk érdekünk okosan gazdálkodni a felszíni vizekkel és emelni a vízszintet. Az állattartókat már lassan a legnagyobb környezetszennyezőknek kiáltják ki, pedig ma már korszerű tartástechnológiával, korszerű genetikával állítják elő a húst. Óriási a fejlődés a két-három évtizeddel ezelőttihez képest, de ki kell mondani, hogy a magyar gazda zöldít is, mert a megművelendő földet az unokáinktól kaptuk kölcsön úgy, hogy a jövő számára megőrizzük a talaj termőképességét. A gazda a földből akar megélni, és nem szennyezi a környezetét. Ugyanakkor az Unió területére behozott élelmiszer-alapanyagot és élelmiszert az előállítás helyén akarjuk kontrollálni. És azt is meg kellene vizsgálni, hogy az európai nagy befektető cégek melyik tőlünk távoleső országokban rendelkeznek komoly befektetésekkel, és az uniós tőkései véletlenül nem a saját élelmiszer-alapanyagaikat, élelmiszereiket hozzák-e be az Unió területére? Bennünket pedig a saját piacunkon veretnek meg. Nos, ezt nem tudjuk elfogadni. 

– Végezetül arról kérdezem, hogy milyen kiemelt feladatokra kell koncentrálniuk? 

– Az idei évet a választások évének is nevezem, mert én három választásban is érintett vagyok. Az első a parlamenti választás, ahol az a tét, hogy egy nagyon átgondolt, a kormánnyal egyeztetett, korrekt programot a gazdák és valamennyi magyar polgár javára megvalósíthassunk. A magyar fogyasztók számára a kiváló színvonalú magyar élelmiszer biztosítása az egyik tét. A másik tét, hogy tudjuk a megkezdett fejlesztési programokat folytatni, befejezni. A másik választás a kamarai tisztújítás lesz. A kamara az előbb említett program megvalósításában kulcsszerepet játszik, segíti a gazdákat a korszerű tudás megszerzésében. A harmadik választást ősszel tartja a MAGOSZ, de egyben a tagság is dönt arról, hogy milyen irányba haladjon a szövetség.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai