A biztonságos élelmiszer-ellátás nemzetbiztonsági kérdés

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar | Szerző: H. Gy., 2022/04/05

Erdős Norbert 
államtitkár

Az elmúlt időszak is bebizonyította, hogy a magyar vásárlók maximálisan biztonságban érezhetik magukat, hiszen a hazai élelmiszerellátási és biztonsági rendszer az egyik legstabilabb Európában – nyilatkozta lapunknak Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára.

– Idén ér véget az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia (ÉLBS), amelyet 2013-ban fogadtak el. Mit sikerült ebből megvalósítani?

– Az elmúlt évek legfontosabb eredménye az volt, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a társadalom széles körében ismert intézménnyé vált, és ez idő alatt sikerült elérni, hogy mind a fogyasztók, mind a vállalkozások objektív, hiteles információforrásként tekintenek rá. A Nébih sikeresen lépett fel az élelmiszerlánc kifehérítése terültén és rendkívül eredményes a visszaélésekkel szembeni küzdelem megvalósítása során is. Ebben pedig kulcsszerepe van a szakterületeken átívelő stratégiai együttműködéseknek. Nemcsak a rossz és kerülendő élelmiszerlánc termékek ellen akarunk küzdeni, hanem a kiválókat is a figyelem középpontjába helyezni. Létrehoztuk – az Agrárminisztérium által nemzeti minőségrendszerként elismert – a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszert, egy olyan hazai, jó minőségű, biztonságos terméket jelölő tanúsító védjegycsaládot, ami a vásárlók felé hiteles és valódi garanciát biztosít. A Kiváló Minőségű Élelmiszer mögött egyedülállóan komplex vizsgálati rendszer áll, a Nébih tudására alapozva, annak szakmai támogatásával. A pályázható termékkörök száma folyamatosan és dinamikusan bővül, mostanra a termékek előállítói, forgalmazói 4 termékkörön belül, 21 kategóriában pályázhatnak a védjegyre. Ezzel párhuzamosan a külső szakértők, szakmai szervezetek, oktatók bevonásával tovább folyik az előkészítő munka. A kiválósági kritériumok meghatározása más termékkategóriákban annak érdekében, hogy folyamatosan újabb és újabb pályázási lehetőségek nyílhassanak.  

– Közismert, hogy évekkel ezelőtt indult el a Nébih ingyenesen hívható zöld száma, ahol főleg élelmiszerbiztonsági problémákat lehet bejelenteni. Mennyire használják ezt a kommunikációs csatornát?   

– A zöld számunkra továbbra is rengeteg bejelentés érkezik nap, mint nap. Pozitív fejleménynek tartjuk, hogy a vállalkozók is mernek kérdezni, részükre egyébként létrehoztunk egy különleges kommunikációs platformot Nébih Kerekasztal néven, amely kifejezetten informális színteret biztosít az elmélyült, szakmai párbeszédeknek. Felépítettük a Nébih elektronikus felületeit is, a webportál mellett a közösségi média felületeket is fent vagyunk. Sok fontos bejelentést kapunk a Facebook oldalunkra, amelyek alapján adott esetben vizsgálatot is indítunk, ha az élelmiszerlánc-biztonságot veszélyeztető eseményről van szó. 

– Mennyire fontos a tudatos vásárlói magatartás erősítése? 

– Miután ez egy stratégiai kérdés, ezért a szemléletformálásra is nagy hangsúlyt fektetünk. Az első ilyen, mai napig élő fontos programunk az „Ételt csak okosan!”, amely a tudatos vásárlással és háztartási élelmiszerhigiéniával foglalkozik. Az élelmiszerminőséggel foglalkozó Szupermenta programunk néhány évvel később jött létre, amelybe nemcsak a fogyasztókat, hanem az élelmiszergyártókat is bevontuk, természetesen úgy, hogy a Szupermenta terméktesztekre közvetlen ráhatásuk nincs – az objektivitás a legfontosabb szempont – de az eredmények átbeszélése mindenkinek nagyon hasznos. A stratégia célkitűzése volt az is, hogy a Nébih tudásközpontként is részt vegyen a hazai élelmiszerlánc működésében. Ez több tekintetben is sikeres vállalás volt, hiszen kiépült a Nébih oktatási programja, amely óvodás kortól, az általános iskolán keresztül az egyetemistákig fedi le az élelmiszer- és élelmiszerlánc-biztonság, valamint a fenntartható élelmiszerfogyasztás témaköreit. A programban már több tízezer gyereket és fiatalt tudtunk elérni személyesen és online órákon keresztül, és a munkánkba több mint ezer pedagógus is bekapcsolódott. Az egyetemekkel való együttműködés révén nemcsak a szakemberek következő generációjának képzésébe kapcsolódunk be, hanem kutatási együttműködéseink is vannak. A kutatások terén kiemelendő, hogy egyre több nemzetközi projektben veszünk részt. E téren abban látjuk a sikerességünket – és ez még Nyugat-Európában is ritkaság –, hogy megosztjuk az adatainkat, a szaktudásunkat és a gyakorlati tapasztalatainkat a kutatókkal. Ez természetesen nálunk sem megy mindig egyszerűen, hiszen ezek a feladatok nagyon eltérnek a hétköznapi hatósági tevékenységektől, de számos olyan munkatársunk van, aki maga is kutató, így adott a közös nyelv és a motiváció. Emellett a fenntartható élelmiszerfogyasztással, és azon belül is az élelmiszerpazarlás visszaszorításával foglalkozik a Maradék nélkül kampányunk, amely nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is sikeres. Kiemelhető még az erdőtűz-megelőzési kampányunk, az antibiotikum-rezisztenciával kapcsolatos ismeretterjesztő programunk, valamint a veszettség megelőzéssel, afrikai sertéspestissel foglalkozó kampányaink is.

– Hol tart ma a magyar élelmiszerbiztonság?

– Biztosan sokan emlékeznek az 1990-es és 2000-es évek élelmiszerbotrányaira. Ma ilyen szempontból nyugalom van az élelmiszerpiacon, a problémás eseteket legtöbbször már maguk a gyártók is kiszűrik, így el sem jutnak ezek a termékek a boltok polcaira, vagy nagyon gyorsan lekerülnek onnan. Fontos vívmány volt az is, hogy az importtermékek hibáiért felelősségre lehet vonni az importőrt, és a felelősség gyakorlatilag ugyanolyan, mintha ő maga gyártotta volna az ország területére behozott külföldi élelmiszert. Ez sokakat visszatartott attól, hogy rossz minőségű, lejárat közeli vagy lejárt árukat utaztassanak Magyarországra. Megerősödött a bírságok rendszere is: aki visszaeső jelleggel, szándékosan követ el jogsértést, könnyen eléri azt a bírság-szintet, ami már vissza fogja tartani a következő ilyen cselekmény elkövetésétől. Emellett megjelent az áruk közúti nyomon követése, az online számlázás, és sikerült több hatóság adatbázisát összekapcsolni, amellyel lényegesen hatékonyabban szűrhetők ki a feketegazdaságban érdekelt személyek és szervezetek. Iparági szakértők szerint ennek hatására sokat fehéredett az élelmiszerlánc, ami jó a korábban is tisztességes vállalkozóknak, jó a fogyasztóknak és természetesen jó az államnak is.  

– Mi a stabilan működő élelmiszer-ellátás alapfeltétele? 

– A stabilan, biztos lábakon működő élelmiszer-ellátás alapfeltétele a felelős élelmiszer-vállalkozás, a támogató funkciót biztosító hatóság és a tudatos vásárlói magatartás megléte, hiszen a biztonságos élelmiszer-ellátás nemzetbiztonsági kérdés. Az elmúlt időszak is bebizonyította, hogy a magyar vásárlók maximálisan biztonságban érezhetik magukat, hiszen a hazai élelmiszerellátási és biztonsági rendszer az egyik legstabilabb Európában. Elmondható, hogy a hazai élelmiszer-előállító üzemekre általában is különösen szigorú biztonsági szabályok vonatkoznak, betartásuk a járvány alatt természetesen fokozottan előtérbe került. A rendkívüli szituáció is megkövetelte a klasszikus hatósági szerep gyors, rugalmas újradefiniálását, adaptációját. Az ellenőrző és szankcionáló funkció mellett a Nébih megteremtette a támogató és tanácsadó jellegű helyszíni szemlék kereteit, amely jelentősen erősíti, hozzájárul a jogkövető vállalkozók, illetve vállalkozások piaci pozícióinak erősítéséhez. A felügyeleti rendszer és a hatósági munka produktivitását és elismertségét a lakossági visszajelzések is rendre alátámasztják. 

Növényvédelmi drónpilótaképző intézmények jelentkezzenek

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja az engedélyezett felnőttképzési intézmények figyelmét, hogy mostantól jelentkezhetnek a pilóta nélküli légi járműves (drónos) növényvédelmi alapképzés megszervezésére, lebonyolítására. A kijelölés folyamatosan történik, annak feltételeiről és a programkövetelményről a Nébih honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők. A légi permetezésre vonatkozó jogszabály módosításával létrejött az a korszerű jogszabályi környezet, amelyet a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet 3. § (10) bekezdésénél olvashatunk.

A Nébih elsősorban e-mailben az nti@nebih.gov.hu címen várja azon felnőttképzési intézmények jelentkezését, amelyek megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkeznek a növényvédelmi drónpilóta szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzés megszervezéséhez, lebonyolításához. A Nébih a jelentkezéseket elfogadja postai úton (Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, 1537 Budapest Pf. 407.) is. A közlemény és a jelentkezéshez szükséges mellékletek elérhetők a Nébih honlapján.

– Milyen fontos fejlesztési irányok fogják meghatározni a következő tíz évet?

– A digitalizáció minden fontos folyamatot meg fog határozni, az adminisztrációtól egészen a kockázatelemzésig szinte mindent. Emellett nagyon fontos a hatékony kommunikáció, a szemléletformálás, az oktatás, a támogató hatósági és a kutatási tevékenységek, amelyekkel a Nébih hozzájárul a fogyasztók és a vállalkozók tudatosabbá, felkészültebbé válásához. Az élelmiszerlánc-biztonság, élelmiszerminőség mellett a fenntarthatóság is fontos része a tevékenységünknek. 

– Tudásalapú társadalom elveinek meghonosítása a tudományos életben egy aktív élelmiszerlánc-kutatási hálózattal lehetséges. Létrejött-e ez a hálózat? 

– Hálózatról talán ma még nem beszélhetünk, de a csomópontok beazonosítása javarészt már megtörtént, és a csomópontok közötti kapcsolatok is kezdenek kiépülni. Egyes szálak már ma is erősek, másokat pedig még fejlesztenünk kell. Sikerként könyvelhetjük el három kihelyezett tanszék létrehozását, és azt is, hogy néhány projekt előkészületi fázisban van. A hazai kutatás-fejlesztési pályázatok terén különösebb sikerekről nem tudunk beszámolni, de a közvetlen uniós finanszírozású pályázatokban jól szerepeltünk. Jelenleg is körülbelül egy tucat nemzetközi kutatási projektben veszünk részt. 

– A 21. század globális kihívásai mennyire hatnak az élelmiszerlánc-biztonságra? 

– Összetett kérdéskörről van szó, amelynek az elemei egymással összefüggő problémahalmazt eredményeznek. Ennek megfelelően a válasznak is rendszerszintűnek kell lennie. A legfontosabb kihívások között kiemelhetjük az új és növekvő élelmiszerlánc-biztonsági kockázatokat, köztük az új kórokozók megjelenését, mutálódását, rezisztenssé válását. De az új technológiák, alapanyagok is jelenthetnek korábban nem ismert kockázatokat, ezeket is elemezni kell. A gazdasági folyamatok is veszélyeket jelentenek. Ma már sokkal gyakrabban találkozunk határokon átnyúló hamisításos, csalásos esetekkel, köztük szervezett cselekményekkel például, mint korábban. Ezen belül a skála széles, a csodaszerektől az összetett, élelmiszerekre épülő adócsalásos esetekig minden előfordul. Továbbra is óriási kihívást jelent továbbá az internetes kereskedelem felügyelete, amely volumene megállíthatatlanul növekszik. S akkor még nem beszéltünk az agráriumot érintő új típusú közvetlen és közvetett hatásokról, úgymint az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokról, az új növény- és állat-egészségügyi kockázatok megjelenéséről. 

– Az élelmiszerlánc-kutatás, -fejlesztés és -innováció területén partnerségi viszony kialakítására van szükség az érintett felek között, és ennek koordinálását, segítését – az erőforrásokhoz, az információkhoz és a szakemberekhez való hozzáférés miatt – az államnak kell biztosítania. Milyen eredmények születtek ezen a téren? 

– Az Ipsos kutatás alapján a jövőbeni élelmiszer-lánc fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a kormány, az ipar és a kutatóintézetek szorosabb együttműködése, többek között erősítve az információ megosztását a cél kutatási fókuszok egyértelműbb meghatározásával. Scar Food munkacsoportunk eddig arra a megállapításra jutott, hogy amennyiben egy tudományos kutatásból jogi rendelkezés született, akkor az állam az esetek 74 százalékban finanszírozta a kutatást – ez mutatja milyen fontos szerepet játszik az állam a célzott, és végül eredményes kutatások terén. Saját koordinátori hálózatunk tapasztalatából azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a hazai előállítók nem rendelkeznek elég saját forrással, hogy kutatás és innovációs projekteket végezzenek. Emellett a rendszerváltás óta erősen megcsappant kutatóintézetek száma és mérete, ami tovább nehezíti a szektor helyzetét. Ilyen körülmények mellett nagyon fontos lenne az állam koordináló-irányító szerepe. 

– Hogyan lehet javítani az élelmiszerlánc-biztonságon? 

– Az élelmiszerlánc-biztonság a szabályozáson, a jogszabályok betartásán és a társadalmi nor­má­kon múlik. A szabályozás Magyarországon fejlettnek mondható, a jogszabályok betartása jó szinten áll. A fejlett országokban, így hazánkban is egyre inkább felértékelődik a helyi piacok szerepe, a rövid ellátási lánc, és a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele. Új trend figyelhető meg, és mind markánsabbá válik egy tudatosabb, felelősségteljesebb fogyasztói réteg jelenléte. Ezen folyamatnak köszönhetően egyre fontosabbá válik az élelmiszerek eredetének, minőségi jellemzőinek megismerése. A nyomon követhetőség biztosítása kulcsfontosságú tényezővé válik. A vásárlók egyre többet informálódnak a termékekről, azok összetételéről, csomagolásáról, gyártójáról. Európában a fogyasztók minden eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak a környezetvédelmi, egészségügyi, társadalmi és etikai kérdésekre, így ezen igényeket kielégítő termékek versenyelőnyt élvezhetnek a hazai európai élelmiszerpiacon. A lakosság mellett fontos a vállalkozói, termelői oldal megszólítása is olyan szakmai információkkal, amelyek elősegítik a hatékonyabb termelést és a minőségi termékek előállítását. A vállalkozókkal folytatott szorosabb együttműködésekhez nyújthat segítséget a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer kialakítása és működtetése. 

– Végezetül: a magyar élelmiszeripari vállalkozások túlnyomó többségének nincs saját fejlesztési kapacitása, és nem képes felhasználni 
a kutatási-fejlesztési eredményeket. Kialakult-e a technológia- és kétirányú ismerettranszfer? 
Sikerült-e a magyar élelmiszeriparnak felzárkóznia?

– A magyar élelmiszeripar a tevékenységi körök és a vállalati méretek tekintetében nagyon heterogén ágazat. Teljesen más kutatási-fejlesztési lehetőségek és más hasznosítási irányok vannak egyes cégek között, amit rengeteg paraméter befolyásol, az előállított termékkörtől kezdve akár a vállalati kultúráig. Ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció egyre nagyobb szerepet játszik a tudatos vállalkozások életében. Maga az élelmiszeripar nemzetközi szinten a leginnovatívabb ágazatok közé tartozik, és az utóbbi években a hazai szereplők is a követő pozícióból próbálnak diktálóvá válni. Az elméleti kutatói bázisok is egyre több ponton kapcsolódnak a gyakorlattal, a konkrét vállalatokkal, megvalósítva a tudástranszfert. Ezen tevékenységek célirányos ösztönzése kiemelten fontos számunkra.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai