Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar, Fenntartható gazdálkodás | 2022/04/11
A precíziós takarmányozás alkalmazza a klasszikus takarmányozás, valamint a takarmányozás új területeinek kutatási eredményeit, nagy adatbázisokat felhasználva a számítástechnika segítségével. A precíziós takarmányozás azt jelenti, hogy az állatok táplálóanyag-szükségletét igyekszünk a lehető legpontosabban kielégíteni a biztonságos, a jó minőségű és a leghatékonyabb termelés érdekében úgy, hogy a termelés a környezetünket a lehető legkisebb mértékben terhelje. Az Egyesült Államokban a precíziós takarmányozást „information intensive nutrition”-nak, azaz információban (tudásban) gazdag takarmányozásnak is nevezik.

A teljes körű, átfogó, célirányos takarmányozás elve (Adams, 2001)
A precíziós takarmányozásnak természetszerűleg vannak olyan alapelemei, amelyek a hagyományos takarmányozásban is fontos követelmények. Így például a gazdasági haszonállatok táplálóanyag-szükségletének pontosabb kielégítése érdekében nagyon fontos a takarmánykomponensek és a takarmánykiegészítők helyes kiválasztása, a komponensek korrekt laboratóriumi vizsgálata, a különböző laboratóriumi gyorstesztek (többnyire különböző in vitro vizsgálatok) alkalmazása, továbbá számítógépes receptúra összeállításakor a megfelelő korszerű szoftver és a legújabb kutatási eredményeken alapuló szükségleti értékek alkalmazása. Ugyancsak elengedhetetlen az adott telep működéséhez szükséges, az állatállományt és a takarmánybázist jellemző adatbázisok és az ezek kezelését végző programok megléte. Végül, de nem utolsósorban nagyon fontos a takarmánykeverőben elkészített abrakkeverék folyamatos laboratóriumi ellenőrzése, és ha szükséges, a megfelelő korrekciók elvégzése.
A precíziós takarmányozás egyik nagyon fontos eleme az ún. „Total Nutrition” elvének az alkalmazása. A „Total Nutrition” (a teljes körű, átfogó, célirányos takarmányozás) koncepciója átfogja és ellenőrzi a teljes takarmányláncot, a takarmánykomponensek minőségétől kezdve az állati szervezetben lejátszódó anyagcsere-folyamatokon keresztül egészen az állati eredetű humán élelmiszer-alapanyag minőségéig. Ennek a koncepciónak a legfontosabb feladata értelmezni és a gyakorlati takarmányozásban alkalmazni a takarmány, az állat egészségi állapota, a betegség és a környezet közötti kapcsolatokat, összefüggéséket.
Az állatok által felvett különböző anyagokat (molekulákat) két nagy csoportba rangsorolja. Az első csoportba tartoznak az ún. „táplálóanyagok” (angolul „nutrients”): mint például a szénhidrátok, zsírok, fehérjék, ásványi anyagok és vitaminok stb.
Míg a második csoportba az ún. kiegészítőket („nutritines”, azaz „nutriciák”) soroljuk, mint például az antioxidánsok, emulzifikátorok, színezőanyagok, enzimek, ízanyagok, a nem emészthető oligoszacharidok, a szerves savak stb. A nutriciák legtöbbje olyan takarmánykomponens, amelyek kedvezően befolyásolhatják az állatok egészségi állapotát és/vagy anyagcseréjét.
Az alábbi ábrán látható, ahogy az állatok által felvett táplálóanyagok és nutriciák az anyagcsere-folyamatok során fokozatosan átalakulnak állati eredetű termékké. Az átalakítás hatékonysága azonban nagymértékben függ a különböző stresszfaktoroktól.
A teljes körű, átfogó, célirányos takarmányozás elve (Adams, 2001)
Mint ahogy az az ábrán is látható, a stresszfaktorok két nagy csoportot alkotnak:
A „Total Nutrition” koncepció tehát a táplálóanyagok átalakítása során figyelembe veszi az állat egészségi állapotát és azokat a stresszfaktorokat is, amelyek befolyásolják a táplálóanyagok konverzióját a szervezetben, azaz a takarmányozás hatékonyságát. A táplálóanyagok átalakulásának hatékonysága természetesen nagymértékben befolyásolja azon, a szervezetből kiürülő elemek (pl. nitrogén és foszfor) mennyiségét is, amelyek komoly környezetszennyező hatással bírnak.
Az állati eredetű élelmiszeralapanyag-termelés hatékonyságának növelése érdekében rendkívül fontos, hogy a legújabb technológiai lehetőségek minél gyorsabban bevezetésre kerüljenek a gyakorlatban. Azonban a sikeres gyakorlati alkalmazáshoz szükséges az új módszerek tudományos hátterének a megismerése is. Ehhez nyújt nagy segítséget Dr. Babinszky László Precíziós takarmányozás: Tények és tévhitek című kiadványa.
Kapható a Szaktudás webshopban, ITT!
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza