Minden harmadik tő kukoricahibrid Dekalb

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: FJ, 2014/10/20

Mint Justin L. Wolf, a Monsanto Company európai régiójának marketingigazgatója egyebek között elmondta, hogy a világcég hat régiójában az elmúlt időszakban a termelésfejlesztés és maga a termelés jó úton haladt. Ezek közül az európai régió annak ellenére kiemelkedett, hogy itt nincs biotechnológiai fejlesztésük, egyéb fejlesztési mutatóik azonban ezen a földrészen a legsikeresebbek. Ez azonban kevés volna az „üdvösséghez”, ha a gazdálkodók, a vetőmag-hasznosítók nem követték volna a nemesítések eredményeit. Ennek tulajdonítható, hogy idén a Dekalb a vezető márka lett a kukoricafronton. (Hiszen ez is front – tehetjük hozzá az iméntiekhez –, a jobb, eredményesebben termeszthető fajtákért folytatott harc frontja, amelyhez természetesen az okos, szakképzett, az újra fogékony gazdálkodók tudása, gyakorlata is párosul.) Mindezekhez a Dekalb-tulajdonos Monsanto adta döntő innovatív megoldásait. Ilyenekkel támogatták a korábbiaknál is intenzívebben a cég részéről kitalált +1 tonnás mozgalmat, az olyan tanácskozásokat, bemutatókat, hírverő és szakmai konferenciákat, mint az agárdi. A hektáronkénti +1 tonnás átlagos többlettermésre vonatkozó törekvés olyan tapasztalatokkal járt – hangzott el, amely arra biztat, hogy bizvást beszélni lehet a +1 után egy jövőbeli +2-es vagy éppen +3-as programról is. A szakemberek ugyanis tudják, hogy a kukorica genetikájában jóval több van, mint amit a termelők a világon kihoztak belőle.

Harmadával kevesebb energia?

Hasonló szellemben beszélt a konferencián résztvevő több száz termelőhöz Szitai Ádám, a Monsanto Hungária Kft. kereskedelmi vezetője. A magyar cég a termelői szféra számára mindenképpen három dologra kötelezte el magát – fejtegette. Arra: hogyan lehet egységnyi termőterületről minél több profitot kitermelni, és miként lehet ezt harmadával kevesebb energiával és vízráfordítással megtenni. A harmadik hangsúly a partnerség továbbfejlesztése. Ezek szintjeit még magasabbra lehet emelni, ezt az újdonságok bemutatásával is szolgálta a +1 tonnás rendezvényük, amihez reményei szerint jól párosulhat az a felszólításuk, hogy termelőpartnereik még jobban figyeljenek szaktanácsadóikra, vegyék igénybe szolgáltatásaikat! Az idei tényeket megerősítve ő is elmondta, hogy a Dekalb Magyarországon vezető fajta lett: a hazai kukoricahibridek közül minden harmadik tő Dekalb.

Kökény Benő, a Monsanto termékmenedzsere a partnerség, az innováció és a teljesítmény hármasáról tartott előadást. Először a vetőmagokat és a termesztéstechnológiát jelző, az üzletvitelhez fontos eszközük közül a Dekalb-logo és a Dekalb-szlogenek használatát, történetét fejtegette.

Az ösztönző szlogenek

Ezek – különösen a szlogenek – azok, amelyek a korábbi értékesítési gyakorlatban nem játszottak olyan fontos szerepet a magyar gyakorlatban, mint az utóbbi időben. A logók természetesen kisebb változtatáson mentek át az 1930-as évektől, míg a szlogenek az utóbbi évtizedekben ugyan más-más hangzásúak, de közös bennük, hogy a termelésről, a termelőkhöz szóltak, szólnak. A hibridjeiket használók emlékezhetnek „A föld ugyanaz, az eredmény más”, a „Dekalb a siker szárnyain”, az „Amikor a teljesítmény számít!”, vagy az „Erős gyökér – nagy termés!” mondásokra, szlogenekre. Közös bennük az is, hogy egyre inkább az innovációról, a termelés magasabb szintű megvalósításáról szólnak.

A partnerség, a termelői kapcsolat teljesebbé tételét illetően kifejtette: az utóbbi évek gyakorlata ennek különösen gyümölcsöző változatát hozta a Monsanto és a gazdálkodók számára. A harmadik éve megvalósított „+1 tonna” programjuk keretében évente átlagosan 75 kilogrammal növekedett a hektáronkénti kukoricatermés. Húsz év alatt így a termésátlag mintegy 1,5 tonnás növelésével lehet számolni.

Másfélszáz értékelt hely

Nézete szerint korábban ezen a „fronton” is voltak olyanok, akik türelmetlenkedtek (már csak ilyen a termelés frontja), hát rajtuk is, legalábbis sokukon segített a +1 program. A tavalyi terméseredmények azt mutatták, hogy a programban résztvevő 144 kísérleti helyen +910 kilogrammos hektáronkénti termésnövekedést értek el. Ezen belül a Dekalb technológiát alkalmazók valamivel több, mint a felénél a +1 tonnás hektáronkénti többlet előállt!

„Mi változhat a jövőben?” – dobta fel a kérdést Kökény Benő. A cég szlogenje biztos más lesz, ez: „Legyen sikeres a Dekalb által!” Változik az arculat is, új, más feliratú zsákokba töltik a Dekalb 3811 és a Dekalb 3623, valamint három új hibrid vetőmagját is.

A duplázás is hátrányos

Hajdú Attila, a Monsanto fejlesztőmérnöke a növényállomány egyöntetű kialakításának és fejlődésének fontosságáról szólt. Egyik legfontosabb követelményként a vetésmélység egyenletes betartását említette, ha ugyanis lényeges eltérés mutatkozik – hol mélyebben, hol sekélyebben vetnek –, a hozamban akár 20–25 százalék eltérés is lehet. Hasonló gondokat vethet föl a nagyon eltérő vetési sebesség, ami miatt a mélység változik és befolyásolhatja a tőszámot, az egyenletes elosztást. Mindez okozhatja a kihagyást, és hátrányos lehet a duplázás is.

Az egységes, homogén tőszámnak napjainkban megvan a maga értékszáma – tette hozzá a szakember. A Monsanto egyik leányvállalatánál dolgozták ki évekkel ezelőtt az úgynevezett szingulációs mutatót, s ezzel megállapítható, hogy a vetési paraméter 1 százalékos pontossága 10 százalékban garantálhatja a termés mennyiséget.

A hatékony, szakszerű, a kor követelményeinek megfelelőbb talajművelési, illetve vetési technológia fontosságát emelte ki Hadászi László, a KITE Zrt. fejlesztési és szaktanácsadási igazgatója is. A homogén növényállomány eléréséhez szükséges technológiájuk elmúlt 3–4 éves tapasztalatairól folytatott vizsgálatukról egyebek közt kifejtette: szerinte tévhit, hogy az alapművelés közvetlenül hat a homogén állomány kialakítására. Az alapműveléssel az a cél, hogy a növényzet gyökérzetének teremtsenek megfelelő kon­for­mitást. Persze az alapműveletek – a szántás, a lazítás és a programjukba állított sávos művelés – mindegyike megfér egymás mellett, egy üzemben. Az dönti el, hogy melyiket alkalmazzák, hogy milyenek az őszi talajállapotok. Szinte biztos, hogy ezen az őszön a lazításé a „főszerep”.

A jó magágy készítésével kapcsolatban úgy gondolja: hiba, ha mindenáron ragaszkodunk az aprómorzsás, tiszta felszínű magágyhoz. Nem szólva arról az esetről, ha az ebbéli törekvés túlművelésbe csap át. Gond lehet az őszi szántások „nyitva tartása” is, ami szerinte 10–15 éve terjed, holott véleménye szerint mihelyt lehet, a talajt le kell zárni. Még nem eléggé elterjedt a alapművelés utáni sávba vetés.

Sokat hozó új hibridek

Egy másik szegmensre térve nagyon fontosnak mondta a vetőmagok homogenitását. Nem lehet egyenletes állományt teremteni, ha a vetőmagok mérete nagyon eltér, sőt még akkor sem, ha a laposabb és a kerekebb, méretesebb egyedek keverednek. Ez rontja az egyébként igen precíz vetőgépek munkáját is. A bemutatón az is elhangzott, hogy a rendszerváltás időszakában elért hektáronkénti 2–3 tonnás kukoricatermés csaknem 6 tonnára nőtt úgy, hogy az akkori hektáronként kijuttatott 300 kilogramm műtrágya hatóanyag 80–90 kilóra csökkent, illetve az utóbbi években már elérte a 100 kilogrammot. A terméseredmény javulása nagyban köszönhető az új hibridek megjelenésének, a hatékonyabb növényvédelmi munkának és az okszerűbb műtrágyázásnak.

Az eseményen köszöntötték a 90 éves dr. Gyulavári Oszkárt. Az elmúlt időszak egyik legsikeresebb kukoricanemesítője Magyar­óváron, az Országos Növénynemesítő Intézetben kezdte pályafutását. Neki és társainak köszönhető a magyar növénynemesítés megújítása. Pályájának kiemelkedő állomása Lovász­patona, Keszthely, Táplánszentkereszt. Az utóbbi helyen nyugdíjazásáig vezetett kutatócsoportnak fontos szerepe volt a szegedi hibridkukorica-nemesítésben is.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai