A talaj élő szervezet

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás | Szerző: Hajtun, 2022/04/13

A beszélgetés célja az volt, hogy az elmúlt időszakban megnövekedett műtrágya árak, valamint a nehézkes beszerezhetőség mellett alternatív lehetőségeket keressenek és nyújtsanak a gazdálkodók számára, a kieső műtrágya pótlására. A beszélgetést Dr. Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Szövetség ügyvezetője vezette, míg a további résztvevők Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének Elnöke, Jordán László igazgató, a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságtól, Dr. Juhos Katalin, adjunktus, talajtani szakmérnök a MATE Agrárkörnyezettani Tanszékéről, Allacherné Szépkuthy Katalin, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezető szaktanácsadója és Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezetője voltak.

– Mi a helyzet az egyre dráguló műtrágya piacon, hogyan hat ez a növénytermesztésre? – tette fel a kérdést Pénzes Éva. 

Petőházi Tamás a válaszában kifejtette, hogy 4-5 évvel ezelőtt a nyersanyagárak és a kamatok szintje nagyon leesett, ám a COVID-dal minden nyersanyagnak és energiahordozónak az ára emelkedni kezdett a világpiacon, mely még most is tart. Hazánkban az elmúlt években megváltozott a műtrágya felhasználás.  Az évi 1,6-1,8 millió tonna műtrágya felvásárlása a négy negyedévben egyenlő arányban oszlott el, ami az elmúlt két évben első negyedévre koncentrálódott (35-45 százalék). 

Másik fontos tényező a németországi energiapolitika. Nincs atomerőművük, szénerőműveiket bezárják, egyedül a földgáz maradt, mint tartalék energiaforrás. Mindenképp szót érdemel, hogy Kutina gyára egy földrengés következtében leállt több hónapra, valamint december elején az Agro Mures Marosvásárhely melletti műtrágyagyára is beszüntette a működését. További zavart okoz a piacon az ukrán műtrágyagyárak oroszországi földgáz ellátottsága. Mindenki próbálja a lakossági igényeket kielégíteni és az ipari felhasználókat korlátozni. Összegezve van egy nagyon komoly földgáz hiány az ipari felhasználók részéről, illetve aki teheti, nem gyárt ilyen drága földgázból műtrágyát. 

– Milyen célkitűzéseket fogalmaz meg az EU Green Deal irányzata a műtrágya csökkentését illetően? – hangzott el a következő kérdés.

Jordán László elmondta, hogy a Green Deal célja, hogy Európa klímasemlegessé váljon 2050-re és minden környezeti terhelést a legkisebb szintre szorítsanak vissza. A Zöld Megállapodás a mezőgazdaság mellett a gazdasági élet minden területére fogalmaz meg stratégiai elvárásokat és tűz ki célokat. A növényvédelmet, talajvédelmet, tápanyag gazdálkodást a „Farm to Fork” („Termőföldtől az asztalig”) stratégia érinti, melyet 2030-ig kell elérnünk. A növényvédőszer felhasználást 50 százalékkal kell csökkenteni, az ökológiai gazdálkodásba vont területek arányának 25 százalékra növelése elvárás. Magyarország jelenleg 6 százaléknál tart. Harmadik cél a műtrágya felhasználás 20 százalékkal való csökkentése. Egyelőre nem látható még, hogy mihez képest fogják mérni ezeket a csökkentéseket, még nem tudunk konkrétummal szolgálni a gazdáknak. Egy biztos, valamilyen formában fel kell készülni arra, ha a műtrágyázási lehetőség, akár az óriási árak, akár a jogszabályi korlátozások miatt beszűkül, akkor legyen más eszköz, amihez nyúlhatunk.

Az előbbi kérdéshez kapcsolódóan adódott a következő kérdés: milyen technológiákkal, eszközökkel lehet a műtrágya felhasználást csökkenteni? A szervestrágya jelentheti az egyik megoldási utat. Mi a helyzet jelenleg? Az ökológiai gazdálkodásban nem alkalmazható a konvencionális növénytermesztésben folytatott műtrágyázási gyakorlat. Milyen lehetőségek vannak a tápanyagutánpótlásban? 

Allacherné Szépkuthy Katalin (ÖMKi): A szervestrágya valóban ideális lenne a tápanyagutánpótlást tekintve. Sajnálatos módon az állatállomány csökkenése miatt egyre kevesebb mennyiség áll rendelkezésre.  A legújabb technológiai megoldásoknak köszönhetően a különböző pelletált, granulált szervestrágyák iránti kereslet viszont ugrásszeren megnövekedett az elmúlt években. A tápanyagutánpótlás lehetőségei ökológiai gazdálkodásban pedig a következőek.

Az ökológiai gazdálkodás alapelve, hogy a növényeket a talaj ökoszisztémáján keresztül kell táplálni. Ez azt jelenti, hogy a talaj termékenységét, ideértve a tápanyagszolgáltató képességét, pillangós virágú növényeket is tartalmazó a vetésforgóval, zöldtrágyanövények termesztésével, növényi vagy állati eredetű szerves anyagok, lehetőleg komposztált formában történő visszajuttatásával kell biztosítani. Ezen kívül használhatók különböző granulált, pelletált, fermentált szervestrágyák, amelyek sokszor egyéb – az öko rendelet szerint használható – anyagokkal történő kiegészítés után nitrogén, foszfor vagy kálium hangsúlyosak, esetleg más elemekkel, kalciummal, magnéziummal, kénnel kiegészítettek. 

Jelenleg az ökológiai termelők a legnagyobb felvevői az ilyen kereskedelmi termékeknek, de azt tapasztaltuk, hogy a nitrogén műtrágya árak elszabadulása után a nem ökológiai termelők is ezekhez a tápanyagforrásokhoz fordultak. A klímaváltozás, a mezőgazdasági eredetű környezetterhelés csökkentése és a biológiai sokféleség védelme érdekében az ökológiai gazdálkodók által használt eljárások használhatók a nem öko termelők számára is, ezért ösztönöznénk minden gazdálkodót a pillangós növények, zöldtrágyák, talajtakaró növények termesztésében rejlő lehetőségek kihasználására, mert ezekkel a termőtalaj minőségéért aktívan tehetnek. Az ÖMKi (Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet) kutatásai on-farm körülmények között több szempontból is vizsgálják a talajtermékenység kérdését. 

Dr. Juhos Katalin (MATE) arra a kérdésre adott választ, hogy miért alkalmas a baktériumtrágya (baktériumos talajoltó technológia) a műtrágya hasznosulás javítására, illetve részbeni pótlására? 

A kötelező talajvizsgálatokból nem derül ki, de tudnunk kell, hogy a talajokban megtalálható összes tartalék tápelem mennyisége több tonnányit tesz ki hektáronként. A természetes ökoszisztémák a talajok tartalék tápanyag-készleteit messzemenőkig ki tudták használni a talajban élő élőlények komplex táplálékláncának közreműködésével. Ezt az eredeti talajbiológiai aktivitást ugyan a baktériumkészítményekkel önmagában nem tudjuk visszaépíteni, de adott esetben számottevően növelhetjük velük a műtrágyák hasznosulását ill. csökkenthetjük a műtrágya igényeket.

A NÉBIH és a Magyar Talajvédelmi Szövetség már fél évtizede végez közös kisparcellás vizsgálatokat a talajoltó baktérium-készítményekkel. Milyen eredményekről lehet beszámolni? Milyen eredmények vannak a több éve tartó közös (NÉBIH, Magyar Talajvédelmi Szövetség) kisparcellás vizsgálatokat tekintve? Mit jelent a pozitív kontroll a vizsgálatban? 

Jordán László: 2016 óta folynak közös tartamkísérletek a NÉBIH és a Szövetség között. Kezdeti cél az volt, hogy független körülmények között végzett vizsgálatokon keresztül kézzel fogható eredményeket vigyünk a gazdák elé arról, hogy a baktériumkészítmények milyen eredményeket hoznak a kezeletlen kontrollhoz képest (csak alap műtrágyázás), vagy a pozitív kontrollhoz képest (alap műtrágya plusz 50 kg többlet nitrogén műtrágya). A kísérletek több növénnyel zajlottak (gabonanövényeken és pillangósvirágú növényeken) és azonos területen.  A legutóbbi tartamkísérletet őszi búzán végezték, 4 talajoltóanyag gyártó vett részt saját készítményeivel, név nélkül. Elmondható, hogy a termés mennyiségére pozitív hatással vannak a készítmények. Fontos megemlíteni, hogy emellett sok esetben minőségi javulást is el lehet érni. 

Az eredményeket látva a kísérleteket nem csak folytatni kell, hanem a vizsgált paramétereket kiszélesíteni, valamint bemutatókat szervezni a gazdák részére. Beszélni kell arról is, hogy mit tudunk kezdeni a tarlómaradványokkal. Az a szárbontó hatás, amit a cellulózbontó készítményeknél látunk, abban is segít, hogy a maradványokon maradt kártevők, kórokozók, gombák ne tudjanak áttelelni. Ha felgyorsítjuk a lebomlásukat, kevesebb növényvédőszer felhasználással meg tudjuk oldani a következő évet. 

A számokat látva azonban senki ne gondolja, ha egyszer kijuttat egy baktérium készítményt, akkor azonnal 10-12 százalékkal több termést fog betakarítani. Megfelelő technológiával lehet mérhető és jobb eredményt elérni, mind mennyiségben, mind minőségben. Ami vitathatatlan, hogy a mikrobiológiai készítmények előtt óriási jövő van és a tudás szerepét is ki kell hangsúlyozni. Ha ezeket tudjuk megfelelően, okszerűen alkalmazni, akkor ki lehet használni a talajbaktériumokban rejlő lehetőségeket.

Milyen szemlélet szükséges a hatékony növénytermesztés megvalósításához? A kérdésre Vajda Péter (Phylazonit Kft.) adta meg a választ.

Szármaradványok óriási mennyiségű tápanyagokat tartalmaznak és azok a baktériumkészítményekkel való elbontása révén a nagy mennyiségű tápanyag képes feltáródni. Ezt a rejtett kincset érdemes felhasználni eme krízishelyzetben, ami most a tápanyagok (műtrágyák) ára és beszerezhetősége körül zajlik. A jövő titka abban rejlik, hogy finomra hangoljuk a termelést és hatékonyabbá tegyük a kijuttatott tápanyagok felvehetőségét a növények számára. Nem csak a termés maximalizálására, hanem a költségek optimalizálására is kell törekedni.

Végül: – Szakmai szemmel lehet-e a pótolni a műtrágya egy részét különböző technológiai megoldásokkal? – a kérdés valamennyi résztvevőhöz szólóan hangzott el.

Petőházi Tamás: A talajt komplexen kell kezelni. A kialakult műtrágya krízisben, aki idén csak kis adagú fejtrágyázást egy-két menetben tud kijuttatni és a talaj tápanyagellátottsága rendben van, akkor nem adódhat probléma.

Vajda Péter: Alternatív lehetőségekre nyitottnak kell lenni, amik a műtrágyát nem váltják ki, de megoldást jelenthetnek. A jelenlegi drága input anyag árak mellett nem tudhatni, hogy ősszel milyen terményárak lesznek, megtérül-e a befektetett pénz. A növénytermesztésben el kell végezni a finomhangolásokat, amikbe a mikrobiológiai készítmények (baktériumok, gombák), talaj- és növénykondicionálók is beleférnek.

Jordán László: A szaktanácsadók és szakirányítók segítségét igénybe kell venni és közös együttműködéssel a legmagasabb szakmai színvonalon kell a gazdálkodást végezni. Sok okos technikai megoldás is rendelkezésre áll a mai világban, amik tovább növelik a hatékonyságot. A legfontosabbak tehát az együttműködés a szaktanácsadással, szakirányítással és a tanulás!

Dr. Juhos Katalin: A talaj táplálékhálót újjá kell építeni, amihez a talaj szerkezetét és kémiai tulajdonságait kell helyre rakni. A tudomány eszköze adott a szükséges vizsgálatokhoz, ezt ki kell használni, a tudást pedig fel kell értékelni.

Allacherné Szépkuthy Katalin: A talajra élő szervezetként tekintsünk és ennek megfelelően gondozzuk, tápláljuk és vigyázzunk rá.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai